Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-141

26fi 141. országos ülés 1902 november 7-én, pénteken. volna olyan birkatürelmű, akkor nem törtónt volna meg sok oly dolog, a mely gyászos lapját képezi históriánknak. (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Azt mondják a túloldal lapjai, hogy nagyon kényes ez a kérdés. Engedelmet kérek, ha valaki tőlem pénzt kér a maga számára, akkor jogom van megkérdeni, hogy mire is kér, mit csinál azzal a jrénzzel; jogom van oda állani és azt mondani: ajándékból nem adok egy garast sem, de ha arra fordítod, a mire való költség, akkor megadom. Máskülönben nem. Pozsgay Miklós: Ha pedig ajándékba kapja, akkor köszönje meg! Lengyel Zoltán: És mégis elég opportunusnak találja a mai kényszerhelyzetet a miniszterelnök ur, hogy ide merjen jönni ezzel a czivillistafelemelési javaslattal. Mint a lavina, a mely megindul egy kis kőből és halmozódik fel rakásra, napról-napra súlyosbodnak azok a tények, a melyek e nemzetnek keserűségeit, rég elfeledett bajait életre keltik. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Képtelen helyzet ez, megáll az ember gondolkozása és csak annyit mondhatunk rá, (Halljuk ! Halljuk!) hogy ez is csak egy jellemző adat, egy tény a végnapjait élő osztrák császárságnak históriájából, mely a történelem előtt csak azért nem lesz ijesztő példa, mert nem fog akadni méltó Tacitusa. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Czivillistáról beszélünk, én tehát felosztom ezt a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés a nemzetre nézve, ha fizetni akarunk, az, hogy miből fizessünk? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Lett volna alkalmam a katonai javaslatokról tartott beszédemben, illetőleg annak erre vonatkozó részében, hivatkozni ezen országnak szegénységére, de nem tettem, mert ugy gondoltam, hogy a katona uraknak se szivük, se szemük, se lelkük. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezért itt mondok el egypár adatot az ország kormányának hivatalos jelentéséből és szembe állítom ezzel azt a tényt, hogy ha a király udvartartására követel ettől a nemzettől több pénzt, mit ad a nemzetnek ez az udvartartás ? Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, hogy a király személyét ne vonja bele a vita keretébe, mert nem a királynak, hanem a kormánynak előterjesztése van napirenden. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem tehát a képviselő uiat, hogy beszédében ehhez tartsa magát. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Joga van hozzá!) Lengyel Zoltán: Az bizonyos dolog, hogy a kormány kéri a felemelést, de még bizonyosabb dolog, hogy ezt ő Felsége számára kérte. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig ő Felsége számára kéri, akkor a kormánynak előzetes utasítást kellett adnia, akkor ez az ő előzetes beleegyezésével történt és igy közvetlenül mégis csak a király fordul ebben az esetben a nemzethez. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: A koronának alkotmányunk szerint minden tényeért a kormány felelős s igy azokért csakis a kormány vonható felelőségre; ismétlem tehát előbbi figyelmeztetésemet. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Egyáltalában nincs szándékomban ő Felségét ezért a tényért felelőségre vonni, hisz itt van a t. miniszterelnök ur, a ki, ha már épen arra kerül a dolog, hogy őt a sok dolog között ezért is felelőségre vonjuk, könynyebben elbírja ezt, mint ő Felsége. (Mozgás jobbfelölj) Egy pár statisztikai adatot fogok azonban itten felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Ez az ország földművelő állam, kereskedelme nincs, ipara volt, de tönkrement, nagyipara nem létesült sohasem. A statisztika tehát az ország vagyoni helyzetét akkor mutatja be igazán helyesen, ha a földdel, a föídmivesekkel, a földmívesek állapotával foglalkozik, mert a kié a föld, azé az ország. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig a magyar nemzet fiai alól kicsúszik a föld, kicsúszott az ország is. (Ugy van! a szélsőbal oldalon.j) Az uralkodónak nemes szivéről sokat beszélnek, mutassa tehát be néki a t. miniszterelnök ur, nem az én beszédemet, hanem azt a statisztikát, a mit önök állítottak össze, a mely szerint az utolsó öt esztendőben 1,806.000 ingatlan cserélt Magyarországon gazdát; mondja el, hogy az utolsó hat évben 229.878 ingatlant árvereztek; mondja meg, hogy ugyanezen idő alatt az egyesek ingatlanaira bekebelezett adósságszaporodás többlete 1467 millió koronát tett ki. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hallatlan!) Nem ismerem Románia pénzügyi viszonyait, de tudom, hogy ott is sanyarú a helyzet. Ámde ott nemzeti kormány van, és az a nemzeti kormány akkor, a midőn ott oly sanyarú volt a pénzügyi helyzet, odaállott a dinasztia, odaállott Károly király elé és azt mondotta: »Uram, ebben a szomorú helyzetben mutass példát a te népednek az önzetlenségben, önmegtartóztatásban ; mutasd meg, hogy ha szegény az ország, legyen inkább^ szegény királya is, de szeresse őt nemzete. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Meg fogja ő gazdagságát népe szeretetében találni.* Es azon szegény román dinasztia ura le tudott mondani czivillistája egy részéről. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az olasz király is! Mozgás.) Anglia gazdag állam, a nap soha sem nyugszik le birtokai felett és soha sem szűnik meg Anglia a világ valamely részében háborút viselni. Hadi és kereskedelmi hajói uralkodnak a tenger vizei felett; gazdasága még ma is csaknem az egész világ közgazdasága felett uralkodik. Annak a nemzetnek volna miből fizetnie, fizet is szívesen; ott egy-két millió nem nagy dolog, nem is érzik meg; az az uralkodóház angol; Angliában lakik, Angliának földje nevelte fel tagjait, angol földön élnek és halnak. (Ugy van!