Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-138

138. országos ülés 1902 november h-én, kedden. 93 tani. De hivatkozom a t. túloldal több tagjára, magára a miniszterelnök úrra is. És ezek a dolgok nem olyanok, a melyeket ad graecas ealendas el lehetne hagyni, hanem olyanok ezek a dolgok, melyek minden perczben égetnek és sértenek, mert minden perczben nemcsak nemzeti méltóságunk korbácsoltatik meg, hanem egyúttal az a veszély

7 is rejlik a halasztásban, hogy nem birjuk majd elhárítani magunktól azon követelményeket, a melyeket nem tudunk kielégíteni, f TJgy van ! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Arra a czélra, mint első és elengedhetlen kellékét a mechanikai erőnek, a parlamenti ellentállásnak és szervezkedésnek mindennemű fegyverét felhasználnám, ha esetleg más eszközök czélra nem vezetnének. De itt csak bizonyos határig elmenni nem lehet; itt nem elég azt mondani, hogy kiterjesztjük a választói jogot 500.000 emberre, vagy hogy teszem ezt, vagy teszem azt; de itt mindazon kellékeket össze kell szedni, melyek a nemzetnek a parlament feletti uralmát biztosítják, nem. egy pártnak, nem nekem, nem önöknek, nem is talán a szabadelvű pártnak, hanem magának a nemzetnek. Meg kell adni a kellékeket mind, a mint egy óraműnek meg kell adni, hogy az járjon és szabályosan verjen, egy parlamenti rendszernek is meg keli adni azon támaszfalakat, a melyek fennállását biztosítják, biztosítják annak aktjait és nem lehet kiszúrni a nemzetnek a szemét azzal, hogy ime, ebben az irányban már konczessziókat tettem, hanem az appertinencziákat, tartozékokat közös elhatározással és erővel mind meg kell szerezni, és a mikor — egy kissé távolabbi jövőről szólok, mintegy a nemzet távolabbi életébe nyitva világosságot — majd a parlament feletti rendelkezés a nemzet kezébe visszajött, akkor majd önként is előtérbe áll, hogy az a fakcziózuskodás a nemzetnél, a mely az egyes rétegeket annyira szétválasztja, a vallásfelekezeti széttagoltság és más kérdések, hogy azok az apró szubtilitások, a melyekbe a magyar politikai közélet mindig belefullad, hogy azok is megszűnjenek. Példakép mutatok reá kiváló mesterünkre, Beöthy Ákosra, a kinek a munkássága és munkái forrását képezhetnék csakugyan a magyar közjogi tudásnak és a magyar politika tanulságai levonásának. Itt van az ő álláspontja, a mint azt mondja, hogy én a gazdasági önállóságnak vagyok feltétlen hive, állok a perszonál-unió alapján, hogy ennek kell lenni Magyarország politikai végczéljának, követelem, a hadseregben és másutt is, a nemzeti jogoknak respektálását és mégis azt mondja, hogy állok a 67-iki alapon. (Halljuk! Halljuk!) Hiszen a ki a nemzeti követelmények ilyen masszáját veszi fel, a ki a perszonál-unióban látja a magyar nemzeti jogoknak kicsucsosodását, azt az ilyen apró disztinkcziók, hogy engem elválaszt valamely törvénynek, vagy ilyen, vagy olyan alapnak felismerése, nem feszélyezhetik; hiszen törvényes alapon állunk KÉPTH. NAPLÓ. 1901 1906. VIII. KÖTET. valamennyien. Itt vagyunk, a kiket az 1867-iki törvények megcsonkítottak, megfosztottak, sajnos, bizonyos jogoktól, hiszen ott vannak a hadseregben gyermekeink, a kik németül teszik a tiszti vizsgát, tehát állunk a 67-es alapon és törvényen, annak azt a minőségét, hogy törvény, nem vitathatjuk; hanem hasznosságában az országra nézve, erejében és üdvös voltában kételkednünk lehet, és akkor talán majd alakulnak ugy — a mint a magyar közéletben a múltban is mindig megvolt, — udvari pártok és országos magyar pártok : az egyik, mely azt hiszi, hogy szolgálatát ugy végzi helyesen, ha odaáll az udvar kívánságainak a szolgálatára, mondjuk, egy konzervatív irány, — ez is volt, — és egy másik, a mely mindazokat a tényezőket képviseli, a kik a nemzet részéről az ország jogai alapján állanak, a kik pártot akarnak alapítani, nem azért, hogy az országban éljenek, hanem azért, hogy az ország részére szolgáljanak. (Tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindezek összejönnek, és ha ellentállást találnak egyes kérdésekben kifejteni, nem azt nézik, hogy ezen ellentállás az ő előhaladásuknak bizonyos mérvben hátrányára fog válni, hanem azt nézik, hogy ezen ellentállással az ország érdekét szolgálják és a nemzet előhaladását segítik elő. Ilyen pártra szükség van; mert végre is, jöhetnek Messiások, hiszen a költő is azt mondja, hogy: » Mikor a tömeg, a rosszba már bevásott, Akkor születnek földi Messiások ;« (Tetszés balfelöl.) de Messiások századokon keresztül nem születnek. Mi tehát nem várhatjuk meg, mig egy ilyen Messiás jön, a ki szavaival bennünket a hivő útra vigyen, hanem mindenkinek, hétköznapi és nem hétköznapi embereknek az ország sorsa iránt való odaadásával, a maguk különös szerepének háttérbe szorításával, a közérdeknek önzetlen szolgálatával, lehet egészséges pártok alakulását megteremteni. (Elénk tetszés a bal- és a szélsöbalóldalon.) És én azt mondom ismét, t. képviselőház, hogy elkövetkezett az ideje a teljes rendszabályoknak. Ha a nemzetet meg akarjuk menteni a pusztulástól, hogy ha a fajuralmat az országban biztosit ani akarjuk, akkor szakítani kell egész politikai rendszerünkkel, a melyet önök talán egész jóhiszeműséggel, de a nemzetre nézve teljes tévedéssel és rósz következményekkel követnek ; szakítani kell ezzel és rá kell lépni egy egészséges kibontakozás útjára, a mely az ország jövőjét más, jobb irányba fogja terelni; és minthogy ez a törvényjavaslat nem ezt az irányt szolgálja, én ahhoz hozzá nem járulok és nem fogadom el. (Élénk tetszés, helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbalóldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Rátkay László jegyző: Bedőházy János! Bedőházy János: T. ház! A függetlenségi és 48-as pártnak, mint közjogi ellenzéknek onnan a t. túloldalról igen gyakran vetették a sze25