Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-138

386 Í38. országos ülés 1902 november k-én, kedden. pártban, és a helyett, hogy minden élet- és hatóképességgel bíró, a kormányt támogató tényező közreműködnék ezen kritikus időkben, hogy egy határozott, energikus közgazdasági politikában támogassa a kormányt, azt láttuk a nyár folyamán is, hogy egyes vidéki városokban egymással hevesen ütköztek össze épen a közgazdasági kérdéseket, épen a közgazdasági politika irányát iiletőleg azon kiváló férfiak, kik a nemzet többsége bizalmának állítólag egységes letéteményesei. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Ez, az én felfogásom szerint, t. ház, igen aggasztó jelenség, mely nemcsak arra enged következtetni, hogy a legfőbb kérdésekben nincs meg a kellő egyetértés a szabadelvű pártban, hanem azt a felfogást is indokolni látszik, hogy a nemzet legfőbb érdekeit érintő közgazdasági politika a kompromisszumok sorozatából áll, s ennek következménye azután az, hogy a helyett, hogy a kormány határozott és egyenes utón igyekezhetnék elérni a kitűzött czélt a közgazdasági politika terén, a czikázó villám útját kénytelen követni, hogy egyáltalában valahol valami czélhoz jusson. (Tjaz! TJgy van! a baloldalon.) Innen ered azután azon körülmény, hogy ennek a kormánynak még a legnehezebb viszonyok közepette sem lehet határozott közgazdasági politikája, nincs erélyes közgazdasági politikája akkor, mikor a nemzet anyagi bajokka] küzd és mikor a nagy anyagi nehézségekkel és bajokkal szemben a legfontosabb kérdések, még a közjogi kérdések is bizonyos tekintetben háttérbe szorulni kénytelenek. Ebben a bajban van az én felfogásom szerint a kormánynak legnagyobb gyengesége. És hogyha ezen kontroverzia, melyre hivatkoztam, melyet mindennap tapasztalunk, sőt a melyet a nyár folyamán határozott alakban felmerülni láttunk, nem is fogja elsorvasztani a nemzet anyagi erejét, minden tekintetben alkalmatos lesz arra. hogy a kormány poziczióját a közvélemény előtt a legnagyobb mértékben aláássa, (Igaz! TJgy van! a haloldalon.) és aláássa oly időben, mikor az Ausztriával megkötendő gazdasági kiegyezés tekintetében a legnagyobb szüksége volna erre a poziczióra. Ez azonban én hozzám nem tartozik, csak per tangentem érintettem tehát, és nem is azért szólaltam fel ez alkalommal, hogy az ellentéteket különösen kiélesitsem ; hiszen van egy dolog, a mely bennünket a szabadelvű párttal egyetemben egyformán érdekel, a mely egyformán aggaszt, hogy ne mondjam egyformán preokkupál, és ez az Ausztriával való gazdasági kiegyezésnek kérdése. Hát, t. képviselőház, ebbe a kérdésbe most részletesen belemenni nem szándékozom, csak egyet jelentek ki, és ez az, hogyebben a kérdésben bennünket csak egy szempont vezet és fog vezetni és ez a monarchia keretén belül, a magyar nemzet jól felfogott érdeke. (Helyeslés a néppárton. Zaj és felkiáltások, a széhSbalddaloY),: Miféle - monarchia?) Ebből kifolyólag, őszintén és objektíve kimondom azt, hogy méltatom azt a kitartó munkásságot, a melylyel a kormány az Ausztriával való gazdasági kiegyezésre törekszik és a melyet állandóan tapasztalunk, sőt a mi szándékunk is, t. ház, feltétlenül oda irányul ma, hogy a kiegyezés, hozzáteszem: a nemzet erkölcsi és anyagi érdekét felölelő kiegyezés létrejövetelében hathatósan közreműködjünk. (Helyeslés a néppárton.) T. képviselőház! Lesz alkalmunk a költség vetési vita alkalmával, a melyet talán ezen törvényjavaslatnak megszavazása nem fog ad graecas calendas kitolni, politikai jogainkat gyakorolni és politikai kötelességünket teljesíteni, fogunk élni a kritika jogával és kötelességével, és legszigorúbban fogjuk a kormánynak politikáját és a kormánynak eljárását minden tekintetben bonczkés alá venni. Most, ezen alkalommal c?ak egyszerű elvi álláspontunknak jelzése szempontjából és bizalmatlanságunknak kifejezése gyanánt kijelentem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Elénk helyeslés a, néppárton.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. háznak, hogy az I, bíráló-bizottság f. hó 4-ikén tartott ülésébca megalakult és elnökévé Sréter Alfrédet, jegyzőjévé pedig dr. Hadzsy Jánost választotta meg. E szerint a VII. biráló-bizottság az, a mely még nem alakult meg, miután annak elnöke, Barcsay Kálmán képviselőtársunk, időközben le tette képviselői megbízatását. Én tehát a VII. biráló bizottság tagjait felkérem, hogy megalakulás, illetőleg elnökválasztás czéljából holnap délelőtt fél 10 órakor legyenek szívesek az elnöki fogadóteremben összejönni. Következik a napirenden levő tárgy tárgyalásának folytatása. Következik? Rátkay László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn pártom nevében álláspontunkat az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben preczizirozni kivánom, nem lehetséges, hogy ezt kissé részletesebb előterjesztések nélkül tegyem, miután a politikai helyzetnek kuszáltsága indokolttá teszi azt, hogy minden párt részéről lehetőleg a helyzetbe bevilágítsanak és a fenforgó nagy jelentőségű kérdésekkel szemben, a melyek talán ma szőnyegen és tárgyalás alatt nem is állanak, álláspontjukat elmondják és kifejtsék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egy kérdésre nézve azonban nem kivánok behatóbb fejtegetésekbe bocsátkozni (Halljuk ! Halljuk !) és metyre Kossuth Ferencz t. képviselőtársamoly részletességgel és oly mélyreható indokolással terjeszkedett ki. Az 1899: XXX. t.-czikknek magyarázata tekintetében az ő argumentácziója