Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-136
166 Í36. országos ülés 1902 ság különböző ágainak előmozdítását czélzó különböző létesítményekre.. . Pichler Győző: A baja-báttaszéki hidra! Lukács László pénzügyminiszter: Kérem, méltóztassék türelemmel lenni, még nem vagyunk ott. A Temes-Béga hajózhatóvá tételére, (Halljuk! Halljuk!) az állami kezelés alatt álló folyók szabályozására, az állami kezelés alatt nem álló egyes folyók szabályozására, a vízmosások megkötésére, téli kikötőknek és rakodópartoknak létesítésére, különböző városok árvédelmi munkáinak megépítésére, kiegészítésére és egyes árvédelmi társulatok segélyezésére, különböző gazdasági czélok előmozdítására, igy a marhatenyésztés, borértékesítés, a len- és kender-termelés előmozdítására szükséges intézkedésekre, a faértékesités előmozdítása czéljából erdei vasutak építésére, azonkívül az állami vasmüveknél különböző természetű beruházásokra. Mindezeken kívül számos vasúti létesítményekre, a melyek közül csak egynéhányat kívánok névszerint felsorolni. (Halljuk! Halljuk!) Az ungvár—nagy-bereznai határszéli fővasutnak kiépítése . . . Thaly Kálmán : Az a hadügyminiszternek kell! (Mozgás! Halljuk! Bálijuk! jobbfelöl.) Lukács László pénzügyminiszter: ...a mely négy különböző létesítményből áll, a nagybereznai határszéli fővonal kiépítéséből, a csap— ungvári államvasuti vonal átalakításából, a nyíregyháza— csapi államvasuti vonal teljesítő képességének fokozásából és a csaba— nagyváradi államvasuti vonal teljesítő képességének emeléséből, (Helyeslés a jobboldalon.) a melyek mind 25 és fél millió koronát fognak igényelni. Azután felhatalmazást kér a kormány a székely vasutak egész hálózatának kiépítésére, (Általános élénk helyeslés.) a mely ismét számos különböző munkálatokból áll és nem kevesebb, mint 34,200.000 koronát fog igénybe venni, ezenkívül a fiumei különböző beruházásoknak egyik csoportjára, nevezetesen az ottani kikötőnek egy uj medenczével való kibővítésére, a kikötőnek különböző vasúti berendezésekkel való kiegészítésére, a mely munkálatok ismét 10,700.000 koronát vennének igénybe. Mindezeken kivül számos más vasútépítésre, hídépítésre kérek felhatalmazást; mindez, összevéve a felmerülő öszszes költségeket, körülbelül 200,000.000 koronát fog kitenni. A bajai hídról azért nem nyíl átkozhatom még, t. ház, mert, bár valószínűnek tartom, hogy az is fel lesz véve a programmba . . . Pichler Győző: Helyes! Lukács László pénzügyminiszter: ... de miután a sorrend iránt még tárgyalások folynak, ezért kötelező nyilatkozatot ez idő szerint még nem teszek. Pichler Győző: Pedig az a legfontosabb! Thaly Kálmán: Hiszen a »b« betű elül van! (Mozgás és zaj a szelscbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) október 22-én, szerdán. Barta Ödön: Van ennél fontosabb is! Lukács László pénzügyminiszter: Egészben véve, t. ház, ezek és ezekhez hasonlók (Halljuk! Halljuk/) azok a létesítmények, a melyekre a kormány felhatalmazást kér, é3 a melyek a dolog természete szerint nem egyszerre, hanem az éveknek hosszabb sorozatán keresztül fontosság, sürgősség és az előkészítettség stádiumának megfelelőleg volnának létesítendők. Az összeg, a melyet ezek igénybe fognak venni, a mint már bátor voltam említeni, körülbelül 200,000.000 koronát fog kitenni, a mi természetesen nem illesztetik be a költségvetésbe, hanem a kormány a törvényhozástól felhatalmazást kér, hogy, a mennyiben szükséges, ezen összeget kölcsönmüvelet utján fedezze, a kölcsönnek kamatszükséglete pedig beillesztetnék magába a költségvetésbe ugy, a mint az az 1903. évre vonatkozólag tervezett ezen müveletek költségei, vagy helyesebben kamatai tekintetében már ebben a költségvetésben meg is történt. Ezzel, t. képviselőház, befejezvén azt, a mit előadni kívántam, visszajutottam oda, a honnan kiindultam, t. i. az 1903. évi költségvetési előirányzathoz. Erre az előirányzatra vonatkozólag az a nézetem, t. ház, hogy az a helyes budgetirozás elveinek megfelelően van összeállítva, mert, habár méltóztattak látni azt, hogy egyes kiadási tételeknél azon nagyfontosságú állami feladatokhoz képest, a melyeknek megoldását proponáljuk, jelentékenyebb emelkedések mutatkoznak is: ezeket a kiadási emelkedéseket nem a bevételeknek forszírozott és mesterséges emelésével akartuk ellensúlyozni, hanem más kiadási tételeknek redukcziójával, illetőleg megtakarításokkal igyekeztünk^ az egyensúlyt fentartani és biztosítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A bevételeket csak ott emeltük, a hol vagy a forgalom természetes fejlődése, vagy a zárszámadási eredmények teljes és biztos alapot szolgáltattak erre az emelésre. Egyes főágazatoknál azonban nem emeltük a bevételeket; a mint bátor voltam említeni, az egyenes-adóknál egyáltalán nem és a fogyasztási adóknál elenyészően csekélyen. Azt hiszem, hogy épen ebben a körülményben rejlik ennek az előirányzatnak az legerősebb oldala, abban t. i., hogy bevételeink jövő alakulását nem igyekeztünk eszkomptálni, nem áldoztuk fel a jövőt a jelennek, hanem érintetlenül hagytunk egyes fontos bevételi ágakat oly czélzattal, hogy azoknak növekvő hozama fedezetet szolgáltasson a jövőben az újonnan előálló szükségletek fedezésére, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És igy azt hiszem, hogy ez a költségvetés a realitás követelményeinek is megfelel és azzal a nyugodt öntudattal teszem azt le a ház asztalára, hogy a mennyiben a kormány ahhoz szigorúan fog alkalmazkodni, ezen költségvetés alapján az 1903. évre nézve az államháztartás egyensúlya biztosítottnak tekinthető. (Élénk helyeslés a jobboldalon.)
