Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

136. országos ülés 1902 már többször bátor voltam említeni, hogy itt van beillesztve a költségvetésbe az a 13 millió korona, a mely a tisztviselői fizetések rendezése által igényeltetik, mint többlet és miután itt bizonyos más kis megtakarítások mutatkoznak, azért az átmeneti kiadásoknál a nettó emelkedés : 12.200.000 korona, a melyet hozzáadva a rendes kezelésben mutatkozó emelkedéshez, az összes kezelés emelkedése 20,600.000 koronát tesz. Ezzel szemben azonban a beruházásoknál 17 millió korona apadás lévén, az összkiadások emelkedése nem több, mint 3,600.000 korona, vagyis egy aránylag oly csekély összeg, a minő alig fordult még elő a mi költségvetéseinkben. T. ház! Múlt évi expozémban utaltam arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy a közeli jövőben mint megoldandó állami feladatok fognak előttünk állani: a tisztviselői fizetésrendezés, az adminisztráczió reformja, (Helyeslés halfelöl.) és a katonai reform. (Mozgás a hal- és a szélsöbaloldálon. Halljuk! Halljuk!) És ha most azt látjuk, t. képviselőház, hogy ebben a költségvetési előirányzatban már teljes mérvben megoldásra hozzuk javaslatba a tisztviselői kérdést; hogy a katonai reform egy részének megoldása a delegáczionális határozatok alapján már szintén benfoglaltatik ebben a költségvetési törvényjavaslatban; ha azt látjuk, hogy az adminisztráczió reformjának megvalósítása darabonkint közeledik a végeredményhez azon törvények alapján, a melyeket a miniszterelnök ur időrőlidőre beterjeszt ; ha mondom, látjuk ezeket az eredményeket, és látjuk azt, hogy sikerült ezen eredményeket elérni a nélkül, hogy az állam egyéb feladatai bárminemű lényeges megszorítást szenvedtek volna; ha látjuk azt, hogy sikerült elérni ezeket az eredményeket a legmostohább gazdasági viszonyok között és a nélkül, hogy az állampolgárok megterheltetése csak a legcsekélyebb mértékben is emelkedett volna adóemelés következtében, mondom, ha látjuk ezeket az eredményeket: akkor az önbizalomnak és az öntudatnak bennünk okvetlenül emelkednie kell. (Derültség és ellenmondások a hal- és t

szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk-! jobbfelöl.) És ezekből a tényekből azt a reményt meríthetjük, hogy gazdasági viszonyainknak csak némi javulása esetében is képesek leszünk a jövőben megoldani mindazokat a további feladatokat öntudatos és konzekvens gazdasági pénzügyi politikával, (Egy hang bal felel: Hol vannak azok? Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) a mely feladatoktól az állam anyagi és szellemi fejlődése függ. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Ezek után még egypár dologra szeretnék kiterjeszkedni, a melyek összefüggésben vannak a pénzügyi politikával és a költségvetéssel, (Halljuk! Hallj tűd) Mielőtt azonban ezt tenném, kérem a ház t. elnökét, KÉPVK. NAPLÓ. 1901 1906. VIII. RŐTET. október 22-én, szerdán. lfil méltóztassék egypár pereznyi szünetet engedélyezni. (Altalános helyeslés.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Dániel Gábor alelnök foglalja el.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom, A pénzügyminiszter ur fogja folytatni előterjesztését, (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Csendet kérek! Lukács László pénzügyminiszter: T. képvi| selőház! A tárgyak, a melyekről még szólani i kívánok, az adóreform, a tisztviselői fizetések kérdése és az a törvényjavaslat, a melyet a kormány a beruházások tárgyában benyújtani szándékozik. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Ismeretes a t. képviselőház előtt, hogy az egyenesadók reformjának kiindulási pontját, első lánczszemét a földadó kell, hogy képezze. Volt alkalmam nem egyszer kifejteni a t. képviselőháznak, hogy azokat a visszásságokat, a melyek a föld megadóztatása körül mutatkoznak, nem a földadó magassága, hanem a földadónak aránytalan és igazságtalan megosztása idézi elő. (Igaz! JJgy van! balfelöl.) Szüllő Géza: Á kataszter! Lukács László pénzügyminiszter: Ebből következik, hogy ezen a bajon csak egy módon lehet segíteni: ugy, a mint a t, közbeszóló emiitette, a földadókataszternek teljes és alapos revíziójával. (Helyeslés.) Az erre vonatkozó törvényjavaslat készen áll, bármikor beterjeszthető; mielőtt azonban végrehajtható volna, bizonyos előmunkálatokat kell végezni, a melyek elkerülhetetlenek és épen ezen előmunkálatoknak minőségéről és arról a stádiumról akarok a t. káznak jelentést tenni, melyekben ezen előmunkálatok vannak. Azon törvényjavaslat szerint, melyet e tárgyban benyújtani szándékozom és azok szerint is, a melyeket már más alkalommal volt szerencsém itt kifejteni, a kataszter revíziójának a következő dolgokra kell irányulni. Először az 1875 : VII. törvényezikk alapján megalkotott becslő járásoknak és az ezek körében alkotott osztályozási kerületeknek uj kikerekitésére, a mennyiben ez szükséges, és azonkívül ezek mellett a tiszta jövedelmi fokozatokba, vagy eredetileg, vagy a viszonyok változása következtében időközben becsúszott aránytalanságoknak a kiküszöbölésére, A második feladat az, hogy az egyes földrészletek körül mutatkozó állandó jellegű művelési ágváltozások megállapittassanak és felvétessenek, és hogy ezek a földrészletek minőségi osztályokba soroztassanak. A harmadik feladat az osztályba sorozásnak részletes átvizsgálása, hogy az abban netán mutatkozó hibák vagy aránytalanságok kiküszöböltessenek. Ezekbői méltóztatnak látni, hogy a ki21