Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

136. országos ülés 1902 október 22-én, szerdán. 159 emelkednek 158.000 koronával az áruforgalmi űrlapok nagyobb mérvű eladása következtében. Most áttérek, t. báz, a földmivelésügyi tárcza költségvetésére (Halljuk! Halljuk!) és konstatálom, hogy a földmivelésügyi tárcza mindbárom kezelési ága, t. i. a rendes kezelési, az átmeneti kezelési és a beruházási kiadások emelkednek és az összes emelkedés ezen bárom ágazatnál 2.082.000 korona. Ezen tárczáoak bevételei szintén emelkednek 461.000 koronával. A mi az egyes részleteket illeti, csak a főbb dolgokra kívánok szorítkozni és megemlítem, bogy a kopár területek befásitása czimén ismét 50 ezer K-val nagyobb összeget veszünk fel, mint évenkint, a csemete-kertek nagyobbmérvü szaporítása következtében. A szőlészet és borászat czimén a rendes kezelés szükségletei emelkedtek 38.000 K-val, a pinczemesteri tanfolyamok kiterjesztése és a bor értékesítésének előmozdítása czéljából. A mező- és közgazdaság különböző ágai 114.000 K-val nagyobb összeget vesznek igénybe, a mely összeg sok apró tétel közt oszlik meg, minő a különböző intézmények fejlesztése, a komlótermelés előmozdítása, a szesz műszaki alkalmazásának előmozdítása, a méhészeti eszközök vételárának fedezése, gazdasági egyesületek támogatása és igy tovább. IIj tétel jelenik meg a költségvetésben gazdasági munkásügyek czime alatt 300.000 K-val dotálva, a melynek czélja a mezőgazdasági munkások anyagi helyzetének javítása; (li-ltalános helyeslés.) azután a begyvidéki földmivelő nép segélyezésére 283.000 K-val nagyobb összeget veszünk fel, miután a felvidéki akczió két uj vármegyére kiterjesztendő és a székelyföldi segélyezés is nagyobb mértékben lesz folytatandó. (Általános helyeslés.) A földmivelésügyi tárcza átmeneti kiadásai közt a szőlészet és borászatnál 80.000 K-val nagyobb összeg van felvéve a szőlészeti központi kisérleti állomás berendezésének megkezdésére. A kincstári birtokok és fürdők czimén 122.000 K-val emeljük a dotácziót, gyógyfürdők ismertetése és az idegenforgalom emelése czéljából. A kisérleti ügy szükséglete 142.000 K-val emelkedik, részint a czukorrépatermelés javítását czélzó kisérleti intézkedések, részben pedig a mezőgazdasági múzeum berendezésének első részlete miatt. A mi a földmivelésügyi tárcza beruházásait illeti, ezek 1,085.000 K-val nagyobb összeget tesznek ki, mint az előző évben. A főbb tételek a következők: az erdőőri szakiskolák beruházási szükséglete emelkedik 273.000 K-val, miután a dunántúli területen uj erdőőri szakiskola létesítése van tervben. A gazdasági tanintézetek czimén a beruházások 148,000 K-val nagyobb összeget vesznek igénybe, uj női háztartási iskola létesítése czéljából. (Helyeslés a baloldalon.) A vizimunkálatok beruházásainál 100.000 K-val emelkedik a szükséglet egy ármentesitési társulat segélyezése czéljából. A kincstári birtokok és fürdők szükséglete 367.000 K-val emelkedik a vízaknai és herkulesfürdó'i állami kincstári fürdők építkezései miatt. Az országos meteorológiai intézet szükséglete 350.000 K-val nagyobb, mert egy központi intézeti épület emelése terveztetik. A mi a födmivelésügyi tárcza bevételeit illeti, ezekre nézve meg kívánom jegyezni, hogy a rendes bevételek 213.000 K-val emelkednek, főleg az erdők bevételének emelkedése következtében, ellenben a rendkívüli bevételek csökkennek 1,098.000 K-val főleg azért, mert az állami birtokok eladásából várható bevétel kisebb, tekintettel épen a mostoha gazdasági viszonyokra. (Halljuk.i Halljuk!) A tárczát terhelő kölcsönökből eredő bevételek összege 1,346.000 K-val emelkedik, a mennyiben ezen összeg erejéig kölcsönt szándékozik felvenni a miniszter nr és azzal beruházásokat eszközölni. A vallás- és közoktatásügyi tárcza szükséglete egészben véve 3,028.000 K-val emelkedik. A rendes kiadások 2,461.614 K emelkedéséből a felsőbb tanintézetek szükségletére esik 204.000 K, miután a budapesti egyetemen több uj tanári állás állíttatik fel, azonkívül a második sebészeti és egy uj idegkórtani klinika nyílik meg és az intézet dologi kiadásai is emelkednek. A középiskolák szükséglete emelkedik 317.000 K-val részben azért, bogy a múlt évi szeptemberben rendszeresített tanári állásoknak üzetése az egész é-vre beilleszthető legyen, részben pedig azért, mert párhuzames osztályok állíttatnak fel és a felekezeti iskolák fokozatos segélyezése is emelkedik. A mi a népnevelési szükségletet illeti, ez alkalommal már 16 ] a millió koronát állítunk be ezen a czimén a költségvetésbe, a mely összeg 1,108,000 K-val ismét nagyobb, mint a megelőző évben. (Helyeslés a jobboldalon.) Nessi Pál: Még mindig nagyon kevés! (TJgy van! a szásobaloldalon.) Lukács László pénzügyminiszter: Ebből az elemi népiskolákra esik 534.000 K emelkedés, a községi és felekezeti népiskolák segélyezésére 110.000 K többlet, a felső nép- és polgári iskolák czéljaira 129.000, és a kisdedóvó-intézetekre 100.000 K-val nagyobb összeg. A tétel többi része pedig egyes különböző czélok között oszlik meg. A szakiskolák, t. i. az iparos tanulók iskolái és a felső kereskedelmi iskolák szükséglete 46.000 K-val nagyobb összeget vesz igénybe. A gyógy-paedagogiai intézetek szükséglete 53.000 K-val emelkedik. A művészeti szükséglet a művészet különböző ágainak támogatása czéljából 51,000 K-val nagyobb; a muzeumok és műemlékek szükséglete emelkedik 81.000 K-val, a mely tételnél egy uj kiadással, az Erdélyi Országos Múzeumnak segélyezésével találkozunk, a melynek czéljaira 15.000 K van beállítva.