Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

Í48 136. országos ülés 1902 október 22-én, szerdán. a sziszek—caprag—vrginmosti helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában; a pápa—bánhidai helyi érdekű vasút enge­délyezésének megtörténtéről; Hidvég és Remeteszeg községeknek meg­szüntetése és Maros-Torda vármegyéből Maros­vásárhely sz. kir. város területébe való átkebe­lezése és ezen várossal való egyesítése tárgyá­ban előterjesztett jelentésekre nézve hozott kép­viselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzá­járult. Az országgyűlés két házának e szerint meg­állapított határozatai országos határozatoknak elöntetnek ki. Bemutatom Szerencs község képviselőtestü­letének Bernáth Béla, Kőszeg város képviselő­testületének Szájbely Gyula, a verseczi népt gyűlésnek Szivák Imre képviselő által beadot­kérvényét. az olasz bor vámjának felemelése iránt; továbbá a Kolozsváron tartott népgyűlés­nek báró Feilitzsch Arthur képviselő által be­adott kérvényét a Kossuth-szobor ügyében. Mind e kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom az országos ügyvéd-gyűlés állandó választmányának Szivák Imre képviselő által beadott kérvényét, a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Minthogy e törvényjavaslat az igazságügyi bizottságban tárgyalás alatt van, e kérvényt ugyanezen bizottsághoz utasítjuk. (Helyeslés.) E szerint e kérvény a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslattal való együttes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottság­hoz utasittatik. Bemutatom a házszabályok 259-ik §-a értelmében az október hó 20-ikán tartott ülésen történt névsorolvasás alkalmával távol volt kép­viselők jegyzékét, külön-külön kitüntetve azokat, a kik a háztól, vagy az elnöktől szabadságot nyertek, vagy időközben távolmaradásukat iga­zolták. Ehhez a tárgyhoz azonban Szüllő Géza képviselő ur szólani kivan. Szüllő Géza : T. képviselőház! Thaly Kálmán képviselő ur a következő szavakkal kívánta a névsor felolvasását (olvassa): »Félórára kérjük felfüggeszteni az ülést. A. házszabályt tartsuk meg, ha beledöglünk is a koplalásba! Ha ők követelik az ülés kinyujtását, mi követeljük még tovább nyújtását.* Megtörtént erre azután az, hogy az elnök a házszabályok 259. §-ára hivat­kozva elrendelte a névsor felolvasását. Ugy az ellenzék, valamint az egész kép­viselőháznak legfontosabb és legeminensebb jogai a házszabályokba vannak letéve; ahhoz ragasz­kodni kell, annak az értelmétől eltérni senkinek nem áll érdekében. (Ugy van! Ugy van! bal­felöl.) Engem semmi más nem vezet jelen fel­szólalásomban, csak tisztán az, hogy jogainkat magunk védelmezzük meg mindennemű eshető­séggel szemben. Én szerintem a képviselőháznak határozata, mikor a 259. §. alapján el lett rendelve délután négy órakor a névsor felolvasása, illegitim volt és pedig azért, mert a házszabályok 203. §-a azt mondja, hogy a képviselőház maga állapítja meg tanácskozásainak idejét. A képviselőház tanács­kozásainak ideje pedig, mig a ház máskép nem határoz, tíz órától tart kettőig. Ettől eltérni két esetben lehet: vagy akkor, ha a ház a maga szuverén jogánál fogva ülésezéseinek idejét kitolja, mint pl. kitolták a budget tárgyalása al­kalmával ; vagy ha valaki felszólal az ülés vége felé, s miután a megkezdett beszédet az ülés folyama alatt be kell fejezni, mert azt a követ­kező ülésben folytatni nem. szabad, beszédét be­fejezi. Ezt rendelik a képviselőház szabályai. Ettől eltérésnek helye nincs. Visontai képviselő ur beszélt, gondolom, három óráig. Akkor, szerintem, az ülést be kel­lett volna zárni, (Ugy van! Ugy van! a bal­és a szélsöbaloldalon.) és a miniszterelnök urnak nem lett volna joga akkor felállani, mert igaz, hogy az 1848-iki III. törvényczikk 28. §-a sze­rint a miniszterelnök és a miniszterek bármikor szólhatnak: de mindig odaértetik, hogy csak akkor és addig, a mig az ülés tart, mert ennek a »bármikor« szónak ily értelmet ad a házsza­bály. Hogy ily értelmet ad, azt mutatja, hogy a 215. §. azt mondja, hogy szót kérhetnek »bármikor« azok is, a kik netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy szavaik félrema­gyarázását röviden helyreigazítani, vagy a ház­szabályokra akarnak hivatkozni. Mindenkor azon­ban itt is, ott is, ez a »bármikor« mindig csak a tiz órától kettőig tartandó ülés idejére értetik és értethetik. Ettől eltérésnek helye nincs. Miután pedig a tegnapelőtti ülés még két óra után is tartott, azt gondolom, hogy az házszabály-ellenes volt. Ennek következtében kérésem az, hogy mondja ezt ki a képviselőház a saját maga ér­dekében. Mert hiszen kifárasztják ezzel a me­thodussal az ellenzéket; mert ha valaki feláll és bőbeszédűen interpellál 2—6-ig, a miniszter pedig felel rá 6 — 12-ig: akkor az ellenzék nem képes figyelemmel helyt állani hivatásának. En­nélfogva azt kérem, mondja ki a képviselőház, hogy a tegnapelőtti ülésen a névsor felolvasása és az azokhoz fűzött konzekvencziák érvénynyel nem birnak és hogy a névsor a jegyzőkönyvből töröltessék. (Helyeslés a bal- és a szélséibalol­dalan.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A kérdéshez kívánok szólni. Az igen t, elnök ur majd fel fogja világosítani, gondolom, a dolgot, én csak egy válaszszal tartozom a felszólaló kép­viselő urnak, a ki azt mondta, hogy a miniszter­elnöknek nem volt joga háromnegyed három után szót kérni. A képviselő ur hivatkozik e tekin­tetben a 48-ikí törvényre, hogy az 1848:111. t.-cz. 28,. §-ának rendelkezése nem azt jelenti,

Next

/
Thumbnails
Contents