Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-128

128. ORSZÁGOS "ÜLÉS 1902 október 8-án, szerdán, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tárgyai: A ház üléseinek elnapolására, valamint az országgyűlés első ülésszakának berekesztésére és a második ülésszak megnyitására vonatkozó királyi leiratok felolvasása. — Elnöki előterjesztések. A Jcormány részéről jelen vannak '• Széll Kálmán, Lukács László, b. Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Láng Lajos, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. (Halljuk ! Halljuk!) A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gróf Esterházy Kálmán jegyző'. (Halljuk! Halljuk!) A javaslatok mellett szólni kívánókat Nyegre László jegyző ur, a javaslatok ellen szólni kívánókat pedig Kubik Béla jegyző ur fogja feljegyezni. A mai ülés első tárgya a ház ülésezéseinek elnapolására, valamint első ülésszakának berekesztésére és a második ülésszak megnyitására vonatkozó legkegyelmesebb királyi leiratoknak újból való felolvasása. Nyegre László jegyző (olvassa a két királyi leiratot. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hatodikára! Ma nyolczadika van! Zaj.) Kubik Béla jegyző: Barabás Béla! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Midőn június 20-dikán ugyanezeket a királyi leiratokat a képviselőházban felolvasták, akkor én felállottam s e pártnak megbízásából és nevében (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon) a miniszterelnök úrhoz kérdést intéztem az iránt, hogy miféle fontos politikai okok birták és kényszeritették reá a kormányt és a t. miniszterelnök urat arra, hogy az országgyűlés első ülésszakának berekesztésén kivül a ház elnapolása királyi kézirattal történjék meg. Az igen t. miniszterelnök ur akkor szives volt kinyilatkoztatni azt, hogy semmiféle kiváló politikai indokok őt arra nem vezették, hanem kizárólag az, hogy ugy a kormánynak tevékenységére, valamint a képviselőknek pihenésre lévén szükségük, ez az egyetlen indoka a királyi kézirattal való elnapolásnak. Sokáig kutattam, vájjon tényleg mik voltak azok a fontos okok, a melyek ily rendkívüli módon intézték azt, hogy a ház ülései királyi kézirattal napoltassanak el. A jóhiszeműek abban a véleményben is voltak, hogy a kormány atkámat akar keresni arra, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy a mikor ebbe a szép és diszes épületbe belépünk, akkor ezt maga a király nyissa meg; (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ugy van! Ugy van! Hol van a király ? Hol a király? Ez a kérdés! Nyugtalanság és zaj.) hogy a király, a nemzetnek fölkent apostoli királya eljöjjön az országgyűlésre, és mikor az ezredéves fennállás emlékére ily nagy, diszes épületet avatunk fel, akkor az első szó illesse meg az első magyar embert, a királyt. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azonban ez sem történt. Tehát még e feltevésünk is elesett. Tovább kell tehát, hogy menjünk kutatásainkban arra nézve, hogy mi is vezette hát a t. kormányt? T. ház! Ha soha, de most beigazoltatott, hogy ennek a pártnak igaza volt, és ennek a pártnak általam tett felszólalása teljesen jogos volt, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) mert semmiféle értelme nem volt a királyi kézirattal való elnapolásnak. Három okot találunk, t, képviselőház, (Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) a mely egyenesen rámutat arra, és elnöki rendreutasitäst is kaptam a múltkor, a mikor felemiitettem, hogy a királyi kézirattal való elnapolás egyenesen a Ugy van. mi kijátszásunkra történt. (Igaz! Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): A t. képviselő ur . . , (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobb- és a baloldalon. Az elnök ismételten csenget.) Méltóztassék az elnököt meghallgatni. 1*