Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-114

lik. országos ülés 1902 május 14-én, szerdán. 61 ház, hivatkoztak Deák Ferencz hagyatékára, és megvádoltak, hogy nem híven őriztem meg, a mikor tételeimet a hadseregről felállítottam, és hogy Deák és Andrássy másként fogták fel. Most meg ez nem tetszik. Én előadtam, hogy mi Deák Ferencz hagyatéka, és most Ítéljen a ház, hogy hiven ezen hagyatékhoz interpretáltam-e az 1867-iki törvényt, vagy pedig eltértem attól. Én megtartottam azt a definicziót, törvényünk igazi értelmének azt az odaállitását, a mely Deák Ferenczet, az 1867-iki törvény megalkotóját és kezdeményezőjét ebben a házban vezette, ugy, a mint azt ő sokszor bőven kifejezte. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Rátkay László: G-yávaság volt akkor is, ma is! Széll Kálmán miniszterelnök: További indokolásában azt mondja Kossuth Ferencz t. képviselőtársam, hogy speczialiter azért viseltetik bizalmatlansággal a kormány iránt, mert én átvettem a gazdasági állapotot és lekötöttem, pedig akkor szabad kézzel és rázkódtatás nélkül meg lehetett volna csinálni az önálló vámterületet. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Hát hiszen jól van, önök ezt tarják, erre csak szabad megtennem az észrevételeimet ? Lengyei Zoltán : Hiszen helyeseltünk ! Széll Kálmán miniszterelnök: De b. cl 3.Z innenről való szónokot, mikor önökkel polemizál, mindig helyesléssel követnék, ha a mit czáfolni akar, idézi: akkor háromannyi időt venne igénybe a beszéd, mint kellene. En az ország szabad kezét nem kötöttem le, mert az én törvényem, a melyet az 1899 : XXX. t.-cz. alatt értenek, az ország jogait fentartja, világlatba helyezi és kidomborítja: de igenis azt proponáltam a törvényhozásnak, hogy ezzel a joggal 1907-ig ne éljen, mert az ország gazdasági érdekei szempontjából czélszerübbnek tartottam,^ ha a mai állapotot fentartja. így áll a dolog. És ha t. képviselőtársam azt mondja, hogy mindig csak formulával dolgozik a minisztérium és a miniszterelnök, erre legyen szabad megjegyeznem, hogy az az állapot, a melyből az a formula akkor kivezetett, nem a formula után jött létre, hanem a formula azért keletkezett, hogy ebből az állapotból az országot kivezesse. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt a ma nagyon is vilipendált és önök által nagyon is sokszor gúnyolt formulát én a ház szine előtt fejtettem ki és habár azt a túloldalon nem tartották helyesnek és elfogadhatónak, mégis beszüntették az előbbi harczmodort és elfogadták azon czélból, hogy az országot az akkori zavaros helyzetből kimentette. Mert a formulák miből állnak és mikor keletkeznek? Egyes odaszövegezett tételekből és rendelkezésekből állnak és létrejönnek, mikor bizonyos ok áll elő azoknak megcsinálására. Ha nem lett volna az az ok, ha Ausztriában minden rendben ment volna és vámszövetséget csinálhattunk volna ezelőtt hat esztendővel, nem lett volna, szükség az én formulámra, de mert odaát az állapotok felborultak teljesen és itt is azzal fenyegettek, szükséges volt, hogy ilyen, a gazdasági és politikai chaosból kivezető expediens a dolgok nyugodt és minden rázkódtatás nélküli menetét megteremtse és pedig nem az én számomra, hanem az ország számára. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Gűnyolólag emiitik, hogy formula. Hát kérem: forma dat esse rei. Mi más az önök programmja is, mint egyes tételekből álló formula? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A lényeges tartalmat kell megvizsgálni; ha valaminél a lényeges tartalom nem jó és nem helyes, nem ér semmit, akárhogy nevezik is. Nem arról van szó, hogy az formula-e, vagy indítvány, vagy programra, hanem az a kérdés, mi van benne és a mi benne van, igaz-e, helyes-e, az ország érdekében lévő-e? Kossuth Ferencz képviselő ur kérdez engem, hogy mi lesz most már az egyezséggel, mert ezt is olvasta, amazt is olvasta, ilyen-amolyan követelésekről, ilyen-amolyan kérdésekről, és azt is hallotta, hogy abban, a mint magát kifejezte, a mi a két miniszterelnök közt folyik, a korona az osztrák miniszterelnök mellé állott. Nessi Pál: Nagyon valószínű! Széll Kálmán miniszterelnök: Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ez nemcsak hogy nem valószínű, hanem hogy ez nem áll. A korona nem állt sem az egyik, sem a másik fél oldalára, a korona hivatását átérzi, ott áll. a hol állania kell, azon a magaslaton, a honnét sem az egyik, sem a másik irány felé nem hajlik, és a kérdést sem az egyik, sem a másik érdek rovására eldönteni nem fogja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon; zaj a számba!oldalon.) Elhiheti nekem t. képviselőtársam és talán bensejében igazat is ad nekem, hogy minél többet beszélnék ma ezekről a követelésekről, vagy azokról az eltérésekről, a melyek ma a két alkudozó kormány közt vannak, annál többet szenvedne az ország érdeke, és annál kevesebb haszon lenne belőle. (Igaz ' Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen tárgyalás alatt levő kérdésekről, mig azok kiegyenlítést nem találnak, az előkészítő stádiumban beszélni és azokat elemezni, fejtegetni, a pro- és kontrákat feltüntetni, nézetem szerint, sem nem czélszerii, sem nem szabad, és semmikép, sem tanácsos. (Mozgás a szélsÖbaloldalon.) Én az előbbi vitákban, méltóztatnak emlékezni rá, nem tértem ki, hanem a közgazdasági kérdést egész terjedelmében idehoztam a ház elé és beszéltem róla a legrészletesebben. Megismertettem nézeteimet, összes érveimet, álláspomtomat annak megítélésére, hogy miből indulok ki. Mindenki tisztában van az iránt, mit vallok helyesnek. Ne mondja nekem valaki, hogy ez apológia volt a közös vámterület mellett, az apológia volt az igazság mellett, mert az ország gazdasági és politikai érdekében levőnek tartom azt, ha tudunk megegyezni ugy, a