Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-113

46 113. országos ülés 1902 május 13-án, kedden. lene. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De én és mi, a kik e padokon ülünk, kik minden ezzel ellenkező állítással és támadással szemben joggal állíthatjuk, hogy kezünket a nemzetnek az önállóság aspiráczióitól eltelt szivén tartjuk, mi más hitet vallunk. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Mi azt a hitet valljuk, hogy Magyarország függetlensége, teljes államisága abból a másik koporsóból ki fog törni. {Zajos helyeslés és tetszés a szélsőbal'oldalon.) És mert ugy látom, hogy ezt a hitet az önök politikája lépésről-lépésre gyengíteni akarja, nem bízom önökben s nem szavazom meg a törvényjavaslatot. (Hosszantartó, zajos helyeslés, éljenzés és taps a szélsobaloldalon. Számosan üdvözlik á szónokot.) Dedovics György jegyző: Hódossy Imre! (Hosszantartó zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon és a néppárton: Halljuk Falkot!) Elnök: Hódossy képviselő ur akar nyilatkozatot tenni . . . (Felkiáltások balról: Halljuk Falkot!) Tessék Hódossy képviselő urat meghallgatni. (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Halljak! Halljuk!) Hodossy Imre: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság külügyi albizottsága tartott tegnap ülést, — az albizottság, — bizalmas körben megbeszélvén azokat, a melyek majd a bizottság plénnmában, teljes nyilvánosság előtt kerülnek tárgyalásra. Mint ennek az albizottságnak egyik tagja, én is ott voltam az ülés kezdetétől annak végéig, öt órától egészen nyolez óráig és minthogy itt az imént az állíttatott, hogy ezen albizottság tanácskozásai német nyelven folytak, akár részben, akár egészben . . . Gr. Zichy Jenő: Egy szó se igaz! Hodossy Imre: . . . erre nézve kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez tévedésen alapul. (Mozgás a szélsíibalon. Helyeslés jobbról.) Ott senki másféle nyelven, mint magyarul, nyilatkozatot nem tett. (Zaj és ellenmondások a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Goluchoivshi se?) Babó Mihály: Az nem beszélt! Hódossy Imre: A bizottság tagjai közül senki más nyelven nyilatkozatot nem tett, mint magyar nyelven. Közös lévén a kormány . . . Rákosi Viktor: Vagyis német! Hodossy Imre: . . . nincs sehol se megmondva, hogy nem lehet más, mint magyar honpolgár közös külügyminiszter. Volt magyar külügyminiszter . . . Komjáthy Béla: Az tudott németül! (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hodossy Imre: Azt mi nem követelhetjük, hogy az az osztrák honpolgár tudjon magyarul. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Dehogy nem! De követeljük! Zaj.) Kubik Béla: Tőlünk megkövetelik a hadseregnél, hogy németül tudjunk, mi is megköveteljük a minisztertől, hogy magyarul tudjon! (Folytonos zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: Igenis tudjon! Pap Zoltán: Már Hódossy is így beszél! Rákosi Viktor: A magyarok tudnak németül! (Folytonosan tartó zaj a szélsobaloldalon és a néppárton.) Komjáthy Béla: Ez tisztesség kérdése! Elnök (csengd): Kérem, tessék kihallgatni másokat is. ne csak az urak beszéljenek. (Halljuk! Halljuk.') Lengyel Zoltán: Ha mi magunk nem követeljük, ki fogja a magyar nyelvet érvényesíteni? Hodossy Imre: Lehetetlen az ilyeneket egyszerre ugy átalakítani, a mint mi óhajtjuk. (E<jy hang a szélsobaloldalon: So esztendő alatt!) 35 esztendő alatt sem lehet! Leszkay Gyula: Jaj, nemzeti párt, hoválettél! ? (Folytonosan tartó zaj a szélsobaloldalon.) Zboray Miklós: Csak akarni kell és lehet! (Folytonos zaj balról.) Rákosi Viktor: A quóta arányában tanuljanak meg magyarul! Elnök (csenget): Csendet kérek! Hodossy Imre : Tény az, hogy a mostani külügyminiszter nem tud magyarul. (Mozgás és felkiáltások a szélsobaloldalon: El kell csapni !) Azért vannak neki ott helyettesei, a kik mindenre nézve, a mi szükséges, magyar nyelven adják meg a választ. Rákosi Viktor: Például Mérey, a ki szintén nem tud in agyarai! Polczner Jenő: A külügyminiszter miért nem tud magyarul ? Minek neveznek ki olyan embert, a ki a magyar állam nyelvét nem ismeri ? (Folytonos, nagy zaj a széls"baloldalon.) Elnök (csenget): Hogy hogy folynak ott a tárgyalások, arra nézve most kapják meg az urak a felvilágosítást. Méltóztassék meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Komjáthy Béla: Hallottuk és kritizáljuk! Hodossy Imre : Lényeges az, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az egész tárgyalás magyar nyelven folyt. A ki kívánta a felvilágosítást magyar nyelven, megkapta magyar nyelven. Rákosi Viktor: E szerint Goluchowski csak kibiczeit! Nem értett semmit! Hodossy Imre: Voltak azonban egyes kérdések (Mozgás és felkiáltások a szélsobaloldalon : Halljuk ! Halljuk.'), melyekre nézve ugy a kormánypárt részéről, valamint az ellenzék részéről is előfordult . . . Komjáthy Béla: Az nem menti! Hodossy Imre: . . . hogy közvetlenül kértek feleletet és nyilatkozatot a külügyminisztertől. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán: Akkor aztán németül beszéltek ! Széll Kálmán miniszterelnök: Az albizottságban ! Hodossy Imre: Kérdést intéztek a külügyminiszterhez ebben a bizalmas albizottságban, a melyben gyorsíró sincs s a nyilvánosság ki van zárva ...