Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-113

34 113. országos ülés 1902 május 13-án, kedden. a szélsöbaJoldalon; Igaz! Ugy van! Élénk de­rültség.) Olay Lajos: Ebben igazad van! Szivd vissza, azután jó lesz minden! Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Kristóffy József: Ezzel a kifejezéssel csak a magam szerénységét akartam dokumentálni. (Halljuk! Halljuk !) Mondom, hosszasabban foglalkozott az én tegnapi beszédemmel és annak különösen két részét kifogásolva, ugy állított engem oda, mintha én egyrészt az igen tisztelt függetlenségi párt­nak politikai álláspontját egészen más világítás­ban akartam volna feltüntetni, mint a milyen a tényeknek megfelel; másrészt, a nemzetiségi kér­désben ugy állított engem oda, hogy én ebben a kérdésben tegnap elmondott beszédem által az ország és a nemzet legbecsesebb javaival igen könnyelmű játékot űztem volna. (Felkiáltások a szélsőbuloldálon: Ugy is van!) Az első kérdésre nézve őszintén sajnálom, hogy az a kifogás, az a megjegyzés, az az észre­vétel, a melyet én a gyomai választással kap­csolatban a függetlenségi párt közjogi merevsé­gére nézve tettem, arra a félreértésre vezetett, a melynek Krasznay Ferencz t. képviselőtársam ki­fejezést adott. En sem a párt álláspontját más világitásban feltüntetni nem akartam, mint a milyen a tényeknek megfelel, sem a párt inten­czióját meggyanúsítani nem akartam. Barta Ödön: Xem is ajánlható! (Halljuk! Halljuk 1 ) Kristóffy József: T\ képviselőtársam tudja azt, hogy évek hosszú sora óta állunk egymás­sal szemben. Részt vettem vitákban, részt vet­tem hevesebb összeütközésekben, a melyek a függetlenségi és a többségben levő párt közt történtek; de soha annak a köteles tiszteletnek a mértékét, a melylyel a pártok egymás néze­teinek, egymás politikájának, egymás felfogásá­nak és meggyőződésének tartoznak, túl nem lép­tem, soha az ellen nem vétettem, tegnapi felszó­lalásomban sem akartam ez ellen véteni, ez az nitenczió tehát tőlem a legnagyobb mértékben távol állott. Kubik Béla: Akkor helyes! Akkor megvan a visszaszívás! (Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassék a képviselő uraknak egymást nyugodtan meghallgatni! Kristóffy József. A dolog érdemére nézve méltóztassanak már most megengedni, hogy ki­fejtsem, hogy a félreértés honnan keletkezett? (Halljuk! Halljuk ') A földmivelésügyi költségvetés tárgyalása alkalmával a függetlenségi párton, ha jól tudom. Kecskeméthy Ferencz, bírálva a földmivelésügyi miniszter ur politikáját, azt vetette szemére, hogy íme, a földmivelésügyi miniszter ur politi­kája szocziális tartalom nélkül való; ennek egyik bizonyítékául hozta fel azt, hogy a gyomai ke­rületben, a mely eddig mindig kitartott a füg­getlenségi eszmék mellett, a választóknak nagy része épen azért, mert a kormány gazdasági és társadalmi politikájának nincsen szocziális tar­talma, elfordul régi elveitől ós a szocziálistákkal lép összeköttetésbe. (Ugy van! a szélsőbalolda­lon.) Ezzel kapcsoltam én össze azt a gondolatot, hogy mi ebben a kerületben soha sem hirdettük a magunk politikáját, hogy a gyomai kerületben soha sem volt kormánypárti vagy liberális poli­tika, (Élénk ellenmondás a széls'őbalóldalon.) megengedem, hogy próbálkoztunk ott is, de tény­leg a függetlenségi párt kerülete volt az mindig (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mert többségben volt!) és ebből vontam le azt a következtetést, hogy ha mégis ott a választők egy része a szo­cziálisták karjaiba veti magát, ez nem a szabad­elvű pártnak hibája, hanem azoké, a kik ott a maguk politikáját, a maguk eszméit évtizedek óta hirdetik. Távolról sem akartam ezzel bizo­nyos fokú tiszteletlenséget kifejezni abban a tekintetben, — a mit Krasznay Ferencz t. kép­viselőtársam igyekezett velem szemben kidombo­rítani — mintha én a függetlenségi pártnak azt az álláspontját, hogy ragaszkodik mereven a saját meggyőződéséhez, a függetlenségi elvekhez, nem becsülném; ellenkezőleg, én nemcsak most, hanem máskor is kifejezést adtam annak, hogy a függetlenségi pártnak ezt a tradiczionális. hagyományos ragaszkodását a maga elveihez a magam részéről is mindig tiszteletben tartom, (Felkiáltások a szélsőbal oldalon: Az ország ér­dekeien ! Ez már helyes! Most már ez rend­ben van!) Vészi József: Ezzel az inczidens le van zárva! Kristóffy József: Azt hiszem, t. képviselőház, hogy a kérdésnek ezen első részére nézve meg­adtam azt a kellő felvilágosítást, a melyet nem­csak meggyőződésemnél fogva kellett megadnom, hanem a melylyel ebben a kérdésben az igen t. függetlenségi pártnak is tartoztam. (Általános helyeslés.) Most méltóztassanak megengedni, hogy a nemzetiségi kérdés tekintetében nyilatkozzam, a mely kérdést olyan irányban élezte ki velem szemben Krasznay Ferencz igen t. képviselőtár­sam, hogy azt saját lelkiismeretem, saját egyéni reputáczióm és hazafias érzéseimnél fogva szó és helyreigazítás nélkül nem hagyhatom. (Halljuk! Halljuk! Oiay Lajos: De tiszta bort kérünk a pohárba! Kristóffy József: Tisztán és világosan fogok e kérdésben nyilatkozni. Én a nemzetiségi kér­désben tegnap — és itt előadásomnak csak lényeges tartalmára hivatkozom (Halljuk! Halljuk!) — azt mondottam, hogy én a nemzetiségi kérdés­ben a magam meggyőződését a történelem tanul­ságaira alapítom, és valamint ez az egységes állam a nemzetiségek jogainak, kulturális és anyagi fejlődésének respektálása mellett épült fel, ugy azt tartom helyesnek és jónak, hogy ez az egységes állam a jövőben is ezen történelmi

Next

/
Thumbnails
Contents