Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-121

121. országos ülés 1902 június 12-én, csütörtökön. 207. Azt méltóztattak közbekiáltani, hogy a túlsó oldalról 24-en jöttek be. Hát hiszen ismerjük azt a mesét arról, hogy kinek fütyül a fülemile. Nemcsak azoknak csengettek, hanem önöknek is, Önök is bejöttek. (Zaj a baloldalon. Felkiáltásolt: Mi nem szavaztunk!) Nem számláltam meg őket. De már most méltóztassék figyelembe venni a következő' körülményt. Azt mondták, hogy a csöngetésre bejöttek 24-en. A jegyző urak által megállapított eredmény az volt, hogy összeszá­moltatván a szavazatok, igennel szavazott 69, nemmel pedig 41. Ez összesen 110. (Sálijuk! Halljuk! jobbfelöl. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ha már most ezek közül 24 képviselő utólag jött be: vonjuk le a 110-ből a 24-et, és akkor arra az eredményre jutunk, hogy a ház nem volt határozatképes, (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) És mi következik ebből? (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Szentiványi Árpád: . . . Az, hogy az elnök felfüggeszti az ülést; 10—15 perez múlva pedig ismét bejövünk és újonnan szavazunk. Hát akkor se szavazhattak volna azok, a kik ekkor utólag bejöttek ? (Elénk helyeslés jobbfelöl. Zajos ellen­mondások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Bocsána­tot kérek, ez már nem egészen komoly eljárás, és nem hiszem, hogy a t, képviselő urak közül csak egy is ne volna ezen a nézeten. (Zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang ugyanott: Az ellen­zékről állandóan üres padok elölt kell beszélni!) Mindebből az következik, hogy az eredmény meg lévén állapítva, térjünk felette egyszerűen napi­rendre. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! Már előbb megmondottam azt az elvet, a melyet eljárásomnál követni leg­jobb meggyőződésem szerint kötelességemnek tartok, és még csak azt az egyet teszem hozzá a házszabályok magyarázata tekintetében, hogy az a kérdés, a mely ma felmerült, már több Íz­ben felvettetett és az eredmény mindig az volt és a döntés mindannyiszor abban az irányban történt, hogy tekintetbe vétetett mindazoknak szavazata, a kik a szavazások összeolvasásá­nál jelen voltak. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Elég rossz! Nagyon helytelen volt!) Én ezt most nem vitatom, hanem azon elv alkalmazásánál, hogy az elnökségnek senkit sem szabad meg­fosztania szavazatától, a kit a házszabályok attól világosan meg nem fosztanak, ez a gyakorlat súlyosan latba esik. Ennélfogva konstatálom, hogy a jegyzők összeolvasása szerint 69 képvi­selő szavazott igennel a válasz tudomásul vétele mellett, 45 képviselő pedig ellene szavazott, és igy kimondhatom, hogy a ház a miniszter vála­szát tudomásul vette. (Élénk helyeslés a jobbol­dalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Barta Ödön: Majd fognak névszerint sza­vazni rogyásig! Minden kérdésre névszerinti szavazást fogunk kérni, a míg ezért elégtételt nem kapunk! Madarász József: T. ház! A házszabályok­hoz kívánok szólani! (Zaj jobbfel/l. Fdkiáltások: Nem lehet!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház. Madarász képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani; azokhoz mindig lehet szót kérni. Majd meghalljuk, mit akar a képviselő ur. Madarász József: T. ház! Megvártam, míg a t. elnök ur a képviselő urak elhangzott fel­szólalásai után a határozatot kimondotta. Most azért kérek szót a házszabályokhoz, mert az eddigi szavazások alkalmával tényleg mindig az volt a gyakorlat, hogy a szavazók közé szám­láltattak azok is, a kik a tanácskozás alatt és a szavazás alkalmával nem voltak a házban jelen. Ez, a t. elnök ur kijelentése szerint is, eddig, sajnos, mindig igy történt. Hogy tehát ez az eddig helytelenül gyakorolt szokás ezentúl ne gyakoroltassák, felkérem a t. képviselőházat (Halljuk! Halljuk!) — hiszen azt, a mi az igazsággal megegyező, azonnal el lehet fogadni, — hogy miután a házszabályok 228. §rában világosan az van mondva, hogy a szavazók számíttassanak össze, jelentse ki a képviselőház egyhangúlag, hogy felkéri a t. elnökséget arra, hogy a házszabályokat ezentúl ne akként gyako­rolja és gyakoroltassa, mint a hogy az eddig történt, hanem, akként, (Mozgás és zaj a jobb­oldalon. Elnök csenget. Egy hang jobbfelöl: Hogy bezárja az ajtót. Mozgás.) a mint az a házsza­bályok értelme szerint és szavai szerint is gya­korlandó. Én nem hiszem, hogy a t. képviselő­háznak valamelyik tagja helyesnek tartsa azt, hogy a ki nincsen itt, a mikor valamely tárgy tanácskozás alatt van, vagy ha akkor itt is van, de nincsen jelen, mikor a szavazás megtörténik, igazság szerint követelhesse magának azt, hogy megszámlálják őt is mint szavazót, mikor ő nem volt szavazó. Elvetheti a t. képviselőház, a mit kérek, hanem akkor az alkotmányos parlamenti élet és házszabályunk 228. §-ának világos ér­telme ellenére ezentúl is igazságtalanul fognak szavazni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon) Elnök: T. képviselőház ! A t. képviselő urnak felszólalása tulajdonképen nem mozgott abban a keretben, a melyben a házszabályokhoz való hozzászólás czimén felszólalni lehet, mert már nem a jelenleg szóban forgó esetnek a házsza­bályok szempontjából való taglalására, hanem a házszabályoknak módosítására . . . Madarász József: Nem mondtam! Elnök: . . . vagy a mi ezzel egyértelmű, a fennálló gyakorlatnak . . . Madarász József: Visszaélésnek! Elnök: . . . megváltoztatására terjed ki. Ilyen természetű felszólalásnak és indítvány­nak a házszabályokhoz való felszólalás czimén nincsen helye. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Erre vonatkozó szándékát a t. kéj>viselő ur, vagy bárki más, önálló indítvány beterjesztése

Next

/
Thumbnails
Contents