Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-121
208 121. országos ülés 1902 június 12-én, csütörtökön. alakjában érvényesítheti és akkor a ház azt tárgyalni fogja és határozni fog felette. Következik a miniszter ur válasza Kovács Pál interpellácziójára. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Kovács Pál képviselő ur interpellácziót intézett a kereskedelemügyi miniszterhez a betegsegélyző pénztárak ügyében, a mely interpelláczióban kérdezi, hogy (olvassál: »1. Van-e tudomása a miniszter urnak több budapesti napilapnak f. hó 15-iki számában »Züllik a betegsegélyezés« czim alatt megjelent közlemény tartalmáról s az abban foglalt súlyos vádakról ? 2, Ha van róla tudomása, hajlandó-e törvényes felügyeleti joga és kötelességéből kifolyólag sürgősen erélyes és szakértő kormánybiztost kiküldeni, a ki a felsorolt konkrét eseteket és az egész intézmény ügymenetét minden ágazatában szigorúan megvizsgálja és a fenforgó visszaélések megtorlását azonnal kezdeményezze, vagy telj hátaim ulag elintézze? 3. Hajlandó-e a miniszter ur az 1891: XIV. törvényczikket az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok és szükséges hathatósabb állami felügyelet figyelembevételével sürgősen revideálni és ehhez képest a szükséges törvényjavaslatot mielőbb benyújtani ?« (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Méltóztassék megengedni... . (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Kérem, én tekintettel vagyok a ház kifáradt türelmére, de kötelességet teljesítek, a midőn nyilatkozatot kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A vizsgálat ugy, a mint azt az interpelláló képviselő ur kívánta, el lett rendelve a legszélesebb körben és ennek a vizsgálatnak egészben véve az eredménye az, hogy, ámbár a betegsegélyzőpénztárak ügye kedvezőtlen helyzetben van, de ennek, hála Isten, nem az az oka, hogy ott valami helytelen kezelés történt volna, hanem főoka az, hogy a betegsegélyezés, vagyis annak igénybevétele rendkívüli mórtékben szaporodott. Eleinte a munkások, a míg az institucziót nem ismerték annyira, kevésbbé vették azt igénybe; majd mind nagyobb mértékben fordultak hozzá, ugy, hogy például mig 1892-ben még csak 10 korona jutott átlag egyegy munkásra az igénybevételt illetőleg, addig 1901-ben már 19 korona esett. Annak tehát, hogy a betegsegélyzőpénztár nincsen kedvező helyzetben, legfőbb oka az, hogy nagyobb mértékben veszik igénybe, mint a menynyire az anyagi eszközök egyáltalában rendelkezésre állanak. így történt az, hogy a tartaléktőke 1896-ban felében vagy nagy részében igénybe lett véve, mert akkor influenzabetegség uralkodott. De ez a korábbi vezetőség alatt történt. Mostanában ismét nagyobb mérvben vétetett igénybe a tartalék-alap; de ez is azért, mert a betegsegélyző pénztár saját házat vett magának. Mindenesetre szükséges lesz gondoskodni a betegsegélyző pénztáraknak újjászervezéséről; ebben teljesen igazat adok a t. képviselő urnak és magam is alaposan akarok ezzel foglalkozni. A mostani vezetőséget azonban a közegeim részéről megejtett vizsgálat semmi tekintetben nem találja hibásnak, épen azon okoknál fogva, a miket már emiitettem. Sőt, a mi különösen az elnököt, Neuschloss Ödönt illeti, nemcsak hogy kötelességmulasztásról nem lehet vele szemben szó, hanem róla, a ki ingyenes hivatalt végez, el kell ismerni, hogy minden tekintetben teljes kötelességtudással és humanitással végzi hivatalát, egészen eltekintve attól, hogy nagyobbmérvü adományozással is járult erre a czélra; ugyanis egy alkalommal 20.000 koronát adott erre a czélra. Szóval, azt hiszem, kötelességet teljesítek akkor, midőn itt a t. házban elismerésemet akarom kifejezni Neuschloss Ödön iránt, (Helyeslés.) mert ha az ilyen elemeket, a kiket semmiféle önzés és más ily tekintet nem vezet, a kik ingyen dolgoznak, fáradoznak, sőt áldoznak, elriasztjuk az intézettől, akkor előbbutóbb oda fogjuk juttatni a dolgot, hogy ilyen feladatokra senki sem vállalkozik. Hasonlókig örömmel tudatom azt is, hogy a vizsgálat magára az igazgatóra nézve is kiderítette, hogy minden tekintetben megfelelt feladatának. Vádolják őt, hogy nincsen kvaliflkácziója. Hogy nincsen formai kvalifikácziója, az tény. De mielőtt megválasztották volna, már hosszabb ideig működött a betegsegélyzó'-pénztáraknál, nevezetesen Nagyváradon, és ott mint elsőrendű tekintély volt ismeretes e téren. A mi az egyes kisebb közegek ellen folytatott vizsgálatot illeti, az még folyamatban van. Azt hiszem, megnyugodhatik a t. ház abban, hogy a mi a vezetőséget és az igazgatóságot illeti, annak eddigi ténykedéséről a vizsgálat csak kedvezőt derített ki. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfeUU Kovács Pál: T. ház! A legnagyobb sajnálatomra nem vehetem tudomásul a t. miniszter urnak a válaszát, mert az egészen általánosságban van tartva és különösen ki vannak abban emelve azok a ténykörülmények, a melyek kedvező világításba helyezik ennek az intézetnek a helyzetét. Különösen tündöklött a t. miniszter ur válaszának eleje annak a kijelentésével, hogy Neuschloss Ödön elnököt mindenképen megilleti az az elismerés, a melyet a miniszter ur hangoztatott. Én a magam részéről azokat a tényeket, a miket a miniszter ur Neuschloss úrról elmondott, nem akaróin vizsgálat tárgyává tenni, azoknak nagy részét elismerem, mert ő ingyenes munkát végez ott; azonban nagyon sajnálom, hogy a saját személyével födi alantasainak azon eljárásait, a miket én interpelláczióm alkalmával helyteleneknek emeltem ki. Elismerem, hogy