Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-116

114 ílö. országos ülés 1902 május lti-án, pénteken. joga és kötelességi; feltétlenül megköveteli. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nem első kötelessége-e, t, képviselőház, minden képviselőnek, hogy szavazatának beadása előtt gondosan mérlegelje, még pedig ne csak a hadügyminiszter ur vagy a külügyminiszter ur iránti udvariasságból mérlegelje, hanem az ország helyzetére való tekintetből mérlegelje, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) vájjon azt a követelt tételt az ország háztartásába be lehet-e illeszteni vagy nem ? (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azt hiszem, t. képviselőház, a képviselőket nem azért küldöttek a nagy alkotmányjogi garancziákkal körülbástyázott képviselőházba, hogy egymásnak szívességeket tegyenek, (Zajos tetszés és helyesles a szélsöbaloldalon.) hanem azért küldöttek, hogy itt az országnak érdekeit, a nemzetnek jogait első sorban juttassák érvényre. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Érvényre juttatni pedig egy nemzetnek jogait, a mely nemzet exisztencziális kérdései zárt ajtók mögött tárgyaltatnak, teljesen lehetetlen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur bizonyára azt fogja mondani, hogy a delegáczió autonóm módon intézkedik ; azt fogja mondani, hogy azokat az ott megállapított költségeket a képviselőház bírálat alá nem veheti. Ha ez igaz volna, annál roszszabb reá nézve. (Ugy van! Igaz! a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: Tiszta dolog! Barta Ödön: De mert nem így van, hanem mert az 1867 : Xll. t.-cz. meghagyja a képviselőháznak azt a jogot, hogy azon költségek beillesztése kérdésében, a mennyiséget kivéve, mindent bírálat alá vehessen, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) bírálat alá veheti azt is, hogy szükség van-e uj ágyukra, vagy nincs, szükség van-e uj hadi hajókra, vagy nincs, szükség van-e egy olyan kitartott tisztviselői karra, szükség van-e egy olyan képviseletre a magyar állam szempontjából, a melyik minden, csak nem magyar ; (Igaz! Ugy van ! Elénk tetszés a szélsöbaloldalon.) szükség van-e egy olyan tiszti karra, a mely a magyar állam eszméinek elhomályositására mindent megtesz, de a magyar érdek képviselete szempontjából terra incognitának tartja Magyarországot ? (Igaz! Ugy van! Élénk tetszés a szélsöbaloldalon.) Arra igenis joga van, hogy megbírálja, vájjon szükség van-e mindezekre? (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nos, t. képviselőház, ha önök azt akarják, hogy ennek a pártnak bírálata tárgyilagos lehessen, hogy a ház ezen oldalának bírálata igazán szakszerű legyen és olyan, a mely érveit a tárgy anyagából s annak ismeretéből meríti, akkor mi jogon zárják el önök a tárgyalásokat a nyilvánosság elől, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és mi jogon akarják lehetetlenné tenni a képviselőkre nézve, hogy az adatokat a maguk tájékoztatására azon a helyen szerezzék be, a hol egyedül történik, — hogy ugymondjam — komoly tárgyalás ? (Igaz í Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most elérkeztem, t. ház, ahhoz a distinkczióhoz, a mely az u. n. albizottsági és plenáris tárgyalás között fenforog. Azt mondtam, hogy csak az albizottságban történik komoly tárgyalás, — ha ugyan ezt annak lehet nevezni, — *mert a plenáris tárgyalás csak komédia. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A plenáris tárgyalás a. delegáczió produkezióiban a görög tüz, egyéb senmi, és a ki ezt kétségbe merné vonni, annak csak azt ajánlom, szíveskedjék megnézni, vájjon a delegáczióról szóló u. n. közös irományok közt talál-e egy indítványt, a melyet az albizottság terelt a jjlénum elé, hogy azt ott komoly megvitatás után leszavazták volna? A delegáczió albizottságai épen olyan működési kört vontak magukhoz, mint a milyen magát a delegácziót megillette volna. Megmarad csupán a formális szavazás, a mely rendesen egyhangú, kivéve azt az egy-két ellenzéki szavazatot, a mely ellene nyilatkozik. A többi mind csak formalitás, egy ünnepi összejövetel, a melylyel a munka befejezéséül a glóriát rakják fel az addigi tevékenységre. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy az albizottságok olyan széles hatáskört gyakorolnak, mint a milvent tényleg gyakorolnak, arra nézve csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy nem a delegáczió albizottsága-e az, a mely provokálja, hogy nyilatkozzék meg a delegáczió, hogy X vagy Y miniszter iránt, annak működése és politikája iránt bizalommal viselietik? A delegáczió albizottsága az, a mely teljesen megszövegezve terjeszti a javaslatokat a plénum elé; a delegáczió albizottsága az, a mely állítólag részletesen előkészíti az anyagot, a melynek alapján a plénum majdan határoz. Hát ha ez így van, akkor jogosan állithatjuk, hogy a közösügyi intézményekre vonatkozó dolgok sehol sem tárgyaltatnak olyan részletesen, mint az albizottságokban; az adatok, a felvilágosítások, a kérdésekre adott feleletek egész tömege mind az albizottságban történik meg. De nemcsak ez történik, történik sokkal fontosabb dolog is. Az albizottságokat oly fontos fórummá deklarálták és avatták már a közös miniszter urak, hogy pl. a közös külügyminiszter az expozéját is ott tartja meg. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az albizottság tehát nem egy egyszerű beszélgető társaság, a mely megbeszéli bizalmasan a dolgokat, hanem az egy fórum, a mely fórum az ő fórumi jellegét minden mozzanatában, minden tényében, minden megnyilatkozásában kidomborítja. Határozati javaslatokat készit, adatokat terjesztet maga elé, felvilágosításokat kér és a miniszterek azokat megadják, a mennyire egyáltalában érdemesnek találják. Ha ez igy van, t. képviselőház, akkor nagyon természetes, hogy az albizottságokra más