Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-112
•í 112. országos ülés 1902 május 12-én, hétfőn. Hogyha ehhez és ezen érzelmek kifejezéséhez, a mint lájtom, a t. képviselőház egyértelmüleg hozzájárul, (Általános helyeslés.) mivel a franczia kamarák most nincsenek együtt, fölkérem a m. kir. kormányt, hogy a magyar képviselőháznak a magyar nemzet képviseletében tett ezen érzelemnyilvánitását kellő módon és kellő formában hozza a franczia állam fejének és a majdan egybegyűlendő franczia kamaráknak tudomására. (Általános helyeslés-) T. képviselőház! Ezután következik a napirend, t. i. az Szerajevótól a Lim völgyében az Uvácz melletti Szandzsák határáig és Visegrádtól elágazólag a Rzava völgyében a Vardiste melletti szerb határig, továbbá a Samácztól Dobojig és Bugojnótól Arzanóig vezetendő vasutvonalak épitéséről szóló törvényjavaslatnak (írom. 25, 126, 127) harmadszor való olvasása. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja a ház az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban ? (Igen ! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Most következik napirend szerint a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapítására kiküldött orsz. bizottságban hiányzó egy, valamint a Magyarország és Horvát-Szia vonországokkal kötendő pénzügyi egyezmény előkészítésére kiküldött bizottságban hiányzó két tagnak a megválasztása. Ezen utóbbi választásnál a dolog természete szerint a horvátszlavonországi képviselők nem szavaznak, az elsőnél igen. A névsort olvasni fogja gr. Esterházy Kálmán jegyző ur, a távollevőket pedig Dedovics György képviselő ur jegyzi. Szederkényi Nándor: Egyszerre lesz a szavazás ? Elnök : Igen ! (Zaj.) Csendet kérek ! Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a képviselők névjegyzékét). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a szavazatokat a jegyző urak Össze fogják számítani és annak idején be fogom jelenteni a háznak a szavazás eredményét. Következik az 1902. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 1 43, 145) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Neményi Ambrus előadó: A költségvetési javaslatot a pénzügyi bizottság, a t. ház által kijelölt hivatásánál fogva, első sorban abból a szempontból vizsgálja, vájjon megfelel-e a t. ház elvi jelentőségű és számszerű határozatainak? Ezúttal is ily szempontból vizsgáltuk a t. ház asztalán levő javaslatot és megállapítottuk, hogy az minden tekintetben pontosan megfelel a ház határozatainak, valamint hogy megfelel mindazoknak a kellékeknek, melyeket az állami számvitelről szóló 1897 : XX, t.-ez. előír. Magától értetik, t. ház, hogy ezzel még nincs kimerítve az appropriaczionális javaslatnak a jelentősége. Mert hiszen a költségvetési törvény egyúttal a legpregnánsabbul tükrözi vissza az uralkodó politikának irányát és czélját. De, ugy hiszem, természetesnek fogja ítélni a t. ház, ha ezen helyen feladatomul nem tekintem, hogy a költségvetés politikai tartalmát bíráljam. Felmentve érezhetném magam különben ettől a feladattól már annálfogva is, mert az imént lefolyt, most már öt hónapra terjedő költségvetési vita nagyrészt a politikai kritikának volt szentelve. Ez okból is, de kiváltképen arra való tekintettel, hogy, mint már bátor voltam megjegyezni, a törvényjavaslat ugy számszerű, mint intézkedő részeiben híven és pontosan megfelel a t. ház összes határozatainak, kérem, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Illyés Bálint jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Az appropriáczió megszavazása bizalmi kérdés. A függetlenségi és 48-as párt. melynek nevében felszólalok, a kormány iránt politikai bizalommal nem viseltetvén, az appropriácziót nem szavazza meg. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Pártom bizalmatlanságának indoka kettős : az egyik általános okokból ered, olyan okokból, a milyenek nemcsak a jelen kormányt, de minden 67-es alapon álló kormányt érintenek ; a másik ok a jelen kormányra vonatkozik, az ő cselekedetei és állásfoglalásai miatt. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Az általános okokat csak röviden fogom felsorolni, csak a legfontosabbakra szorítkozva, mert a mi elvi álláspontunk úgyis ismeretes, szükségtelen tehát, hogy ezt bővebben itt a jelen alkalommal kifejtsem. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A 67-es alap szerintünk feladta a magyar államiság legfőbb attribútumait. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi azért küzdünk, hogy ezeket az attribútumokat visszaszerezzük az ország számára; és ámbár küzdelmünk eddig sikertelennek látszott és meglehet, hogy tényleges eredménye eddig nincs is, azért mégis kitartunk híven és lelkesen ebben a küzdelemben, mert a mi meggyőződésünk az, hogy kell, hogy legyen oly párt a hazában, a mely visszakövetelje a magyar államiság minden egyes feltételeit, (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) a mely hiven kitartson azon ideál mellett, a melynek megvalósulásától függ magyar hazánknak jövője. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De nemcsak ez az ok az, a mely minket általánosságban bizalmatlanságra indít, hanem az is, hogy ugy a jelen kormány, mint minden, a 67-es alapon állott megelőző kormány azt az irányt követi, mely nem alkalmas arra, hogy a 67-es alapon a magyar államiság kiépítése irányában haladjon az ország még olyan arányokban sem, a milyen arányokat a 67-es alap megenged, hanem ellenkezőleg, mindig meghátráljon.