Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-115

115. országos ülés 19()2 május 15-én, csütörtökön. 101 reskedelmi törvénykönyv 180. §-a ellen is járnak el. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Jól teszik!) Allitom és bebizonyítom ezt a kezemben lévő hivatalos aktákkal. (Nagy zaj a szélsöbalóldalon.) Lukáts Gyula: Nagyon okosan teszik! (Zaj. Elnök csenget.) Lindner Gusztáv: Én csak azért szólaltam fel, hogy bebizonyítsam a t. képviselőház előtt is, hogy ezen felszólalás daczára én magamat és elvtársaimat nem tartom épen a legrosszabb hazafiaknak. Lukáts Gyula: Sohasem mondják meg, hogy magyar hazafiaknak! (Zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. (Halljuk ! Halljuk!) Kérdem a t. házat: elfogadja-e az 1902. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, melyet észrevétel nélkül fogadnak el. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Elfogadja-e a t. ház az 1. §-t? (Felkiáltások a jobboldalon: El fogadjuk! Zaj. Elnök csenget.) Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyükre menni: igy teljesen lehetetlen tárgyalni ! (Zaj. Helyre! kiáltások.) Csendet kérek, t. képviselő urak! — Pichler Győző kéj}viselő ur a házszabályokhoz kivan szólani. (Halljuk! Halljuk.') Pichler Győző: T. ház! Tekintettel arra, hogy már 3

/

4 kettő van . . . Elnök: Bocsánatot kérek, de a ház órája szerint 5 perez múlva lesz csak 3

/

4 kettő. (Nagy zaj.) Csendet kérek, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni a szónokot! Pichler Győző: Az elnök ur épen most intézett kérdést a házhoz, hogy elfogadja-e az 1. §-t, a melyet állítólag és látszólag, — a mit nem vonok kétségbe, — Dedovics György jegyző ur fel is olvasott. (Mozgás a jobboldalon.) De hogy itt az egész házban egyetlenegy ember tudott volna arról, hogy folytatják a tárgyalást, ezt én kétségbe merem vonni, mert az egész házban olyan zaj volt és ugy üdvözölték a miniszterelnököt (Mozgás és zaj a jobboldalon.) azon alkalomból, hogy olyan erélyesen életbeléptette a helységnevekről szóló törvényjavaslatot, hogy nem hallottuk a jegyző szavát. Elnök: Bocsánatot kérek, ez nem függ össze a házszabályokkal; (Ugy van! jobb felöl.) a házszabályokhoz méltóztassék szólani! (Helyeslés jobbfelöl) Pichler Győző: Én tehát tisztelettel kérem az elnök urat, hogy tekintettel a házszabályokra, kegyeskedjék a tárgyalást ugy folytatni, hogy mi értesüljünk arról, hogy mijől is tárgyalunk, mert az imént oly zaj volt, hogy azt sem tudtuk, miről van szó. (Ugy van! a szflsiíbaloldalon.) Elnök: Az eddigi szokáshoz képest a felszólalások és a tárgyalás nem a legnagyobb csendben szoktak történni; épen ugy történt ez alkalommal is. (Helyeslés a jobboldalon.) Újból kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e általánosságban az imént elfogadott törvényjavaslat 1. §-át, igen, vagy nem ? (Igen! Nem! Fölkiáltások a szélsöbalóldalon: Nem hallottuk!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az 1. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház az 1. §-t elfogadja. Következik a 2. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatnak 2. §-át? (Zaj.) Madarász József: Először azt kell kérdezni, hogy kivan e valaki szólani? (Zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök: Szólásra ^enki sincs följegyezve. Madarász József: De ezt előbb kellett volna kérdezni! (Ugy mm! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: Pichler Győző képviselő ur kivan a 2. §-hoz szólani! (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Holnap! Holnap! és jobbfelol: Ma!) Pichler Győző: T. képviselőház! (Halljuk.' Halljak!) Én számitok a ház türelmével; számitok az idő előrehaladt voltával és számítok a folyó költségvetési vitának hosszas tartamával, a midőn nem élek azon jogommal, hogy a t. házat arra kérjem, engedné meg, hogy holnap tartsam meg beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Ezzel a jogommal nem élek, mert csak röviden kívánok reflektálni azokra, a miket itt a miniszterelnök ur a kiegyezésre vonatkozólag jónak látott elmondani (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezt megtenném, röviden reflektálni akarok arra, a mit a miniszterelnök ur Lindner képviselőtársamnak volt szives mondani, a midőn szónoki ügyességgel ugy grujjpirozta, beszédének tartalmát, hogy beszéde végén az egész ház helyeslését nyerte el, a midőn a bizalom közvetlen megszavazásáról volt szó. (Ugy van! a szélsöbalóldalon. Ellenmondások a jobbóldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez is gruppirozás? Pichler Győző: Nagyon ügyes szónoki gruppirozás volt, ugy, hogy beszéde végén mindenkinek helyeselnie kellett! (Zaj és ellenmondások jobbfelöl. Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Vészi József: Az »Alkolinány« ki fogja sütni, hogy megrendelte a Lindner beszédét! Széll Kálmán miniszterelnök: Hallatlan! Ez a loyalis vitatkozási mód? Az ilyen kijelentések is grupjúrozva vannak ? Nincs ám nagy vicez az ilyen állításban! Pichler Győző: Én nem is vicezképen mondtam, mert én ilyen vicezeket nem csinálok! (Mozgás jobbfelol.)