Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-115

98 115. országos ülés 1902 május 15-én, csütörtökön. teljék; ez a programmuk dolga, mely lehet jogosult, lehet nem; de ne tessék azt mondani, hogy ez megvolt és .1867-ben kitörölték és hogy Deák Ferencz ezt máskép értelmezte. (Ugy van! Ugy van! Elénk helyeslés jobbról.) Igen furcsán fogja fel az én kijelentésemet, de a törvényhozási általános feladatokról való felfogást is a t. képviselő ur, a ki közbeszólt, ha ilyent imputál nekem. Ki mondja, hogy bármily tételt vitatni ne lehessen? Nem erről volt szó, hanem arról a váciról, hogy mi az 1867 : XII. t.-czikket meghamisítottuk, mikor erre vonatkozólag nem fogadjuk el az önök programmját. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pichler Győző: 1848-ban volt nemzeti hadsereg, futott is tőle az osztrák! Széll Kálmán miniszterelnök: Most még, t, ház, csak egy rövid kijelentést akarok tenni Nessi Pál képviselő ur felszólalására; ha nem mondanám el a dolgot helyesen, ámbár semmiféle kérdést Fejérváry t. barátomhoz, a honvédelmi miniszter úrhoz nem intézhettem, de ő jelen van és rektifikálni fog engem. Nessi Pál ur azt mondta, hogy az hírlik, hogy a honvédelmi minisztérium minden aktája, az archívum Bécsben van. Én nem kérdeztem senkit, hanem egyenesen deklarálom, hogy az lehetetlenség, hogy erről szó sem lehet, akárhol jelent is meg ez a hir. Egyébiránt az ilyenféle hírnél csakugyan meg lehet szívlelni Fejérváry miniszter urnak azt az ajánlatát, hogy meg kell bizony fontolni, hogy ha ilyen híreket a lapok közölnek, hogy az képtelenség, s arról nem lehet szólani. (Ügy van! jobbfelöl.) Nessi Pál képviselő ur azzal is motiválja a maga bizalmatlanságát, hogy én a most tárgyalás alatt lévő egyezkedésről, gazdasági érdekeinkről nem nyilatkoztam részletesebben, és nem mondtam meg, hogy vájjon engedek-e vagy nem? Láthatja ebből t. képviselőtársam, hogy nem térek ki, bármily kényes éllel állítja is fel a kérdést. Én tegnap kifejtettem, hogy tárgyalás közben, mely le sincs zárva, hol eltérések vannak a fölfogásokban, hol a kérdéseknek oly komplikált és tömeges masszájával állunk szemben, hol az egyezkedések hónapokig tartanak, elmondani azt, hogy mi volt a magyar, mi az osztrák felfogás az egyezkedés minden fázisában a vámtarifát illetőleg, annak 1400 és annyi pozicziójára, minden egyes részletére, s az eltéréseket analizálni, és egymással szembe állítani, ez annyit tenne, mint a kiegyezés további folyamát lehetetlenné tenni. (Igás! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon.) Ez nincs az ország érdekében épen gazdasági érdekének megóvása szempontjából, mert erről a kérdésről praemature nyilatkozni, mielőtt a tárgyalások le vannak zárva. . , . Pichler Győző: Körber csak Ansichts-kártyán érintkezik a miniszterelnökkel! Széll Kálmán miniszterelnök: ... és ultimátumot felállítani a parlamentben egy oly egyezkedés folyamán, melyet a kormányok abból a czélból készítenek, hogy azután a parlament elé hozzák, teljes lehetetlenség. A t. képviselő ur azt kérdezi: hogy enged-e a magyar kormány ? (Halljuk! Halljuk!) Én igen világosan kijelentettem tegnap, hogy a magyar kormány azon az állásponton ;íll, a melyet ebben a házban nem egyszer kifejtett, nem egyszer részletesen és kimerítően is ismertetett, hogy csak oly egyezséget szándékozik kötni, ugy, a mint ezt a törvény betűje és szelleme mondja, mely mind a két fél gazdasági érdekeit kielégíti. (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon: Csak a mi érdekeinkről beszéljen!) Engedelmet, de ha az ember valamely transzakcziónál csak az egyik félről beszélhet, akkor nem beszélhetünk transzakczióról, akkor ne tessék engem az egyezségről kérdezni. (Zaj a szélsobaloldalon.) Rakovszky István: Áll-e a Thun-féle kiegyezés ? az a kérdés! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem értem a képviselő urat, majd ha megérteti magát, akkor felelek reá. Egyezkedésről beszélni ós e mellett mégis azt akarni, hogy az ember ne beszéljen a két fél álláspontjáról, az nézetem szerint érhetetlen kívánság. (Ugy van! jobbfelöl.) Hogyha az önálló vámterület téuyleges megvalósításának álláspontjára állnak a t. urak, akkor nem fognak egyezkedni ? Igen, csakhogy nem vámszövetség alakjában. (Ugy van! jobbfelöl.) Egyezkedni és szerződni fognak más féllel is, tehát Ausztriával is, mert csak nem akarnak kinai falakat felállítani az ország határain ? (Ugy van! jobbfelöl.) Hiszen önök érveltek velem szemben, hogy nem kell engedni, nem kell a vámszövetségbe belemenni, mert az önálló vámterület alapján is szerződhetünk. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Miért akarnak tehát engem azzal kelepczébe csalni, — a mibe természetcsen nem megyek bele, — hogy ne beszéljek a másik félről ? A ki egy egyezkedés vagy szerződés tárgyalásánál a másik félről nem beszél, az nem tudja, mi a szerződés vagy egyezkedés. (Tetszés jobbfelöl.) Kijelentem, hogy mi csak olyan egyezkedésbe megyünk bele, a mely, mint a törvény szelleme mondja, mindkét állam gazdasági érdekeinek lehető kiegyenlítésére és összeegyeztetésére törekszik, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) ezen egyezkedésben Magyarország egyik termelési ágának életfeltételeit sem szándékozunk feladni, sem a földmivelését, sem az iparét, semmi tekintetben sem. (Elénk tetszés jobbról és a közéjben.) És mikor azt tartom, hogy ama fennálló egyezségek ezeknek a tekinteteknek megfelelnek, — hogy a t. képviselő urnak a kíváncsiságát kielégítsem — kijelentem azt, a mi különben magától értetik, hogy olyan módosítását a ma fennálló egyezségnek, a mely az egyezség tartalmának lényeges, életbevágó és alapvető részeit illeti és ezen tekintetekkel ellentétben áll, semnü körülmények között sem engedjük meg. (Elénk