Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-100
100. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 április 25-én, pénteken, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az igazságügyi tároza 1902. évi költségvetésének tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Plósz Sándor, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gróf Esterházy Kálmán jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Lázár Árpád, a javaslatok ellen felszólalókat Farkas József jegyző ur. Méltóztassék mindenekelőtt meghallgatni a legutolsó ülés jegyzőkönyvét. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az április 24-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitel esi tettnek jelentem ki. Bemutatom a miniszterelnök átiratát, a melyben értesit, hogy ő es. és apostoli kir. Felsége galanthai herczeg Esterházy Alajos altábornagyot a m. kir. testőrség kapitányává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul szolgál. Bemutatom özv. Tisza Kálmánné levelét, melyben férje, néhai Tisza Kálmán orsz. képviselő elhalálozása alkalmából a képviselőház részéről kifejezett részvétnyilatkozatért a gyászoló család nevében hálás köszönetét nyilvánítja. Tudomásul szolgál, A házszabályok 154, és 160. §-ai alapján jelentem a t. háznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság Koller Tivadar és Beck Marczell képviselők összeférhetlenségi ügyében az első tárgyalási határnapot folyó évi május hó 10-ik napjának délutáni öt órájára tűzte ki. Tudomásul szolgál. Bemutatom Szepes vármegye közönségének kétrendbeli feliratát,, és pedig: a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-cz. módositása — ós az 1891 : XLIII. t.-cz. értelmében az országos tanitói nyugdíj- és gyámalap javára szedett járulék megszüntetése tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend szerint az igazságügyi tárcza 1902. évi költségvetésének (Írom 75) folytatólagos tárgyalása. Farkas József jegyző: Eötvös Bálint! Eötvös Bálint: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az eddigi lefolyt vita után valóban nehéz olyan dolgokat tárgyalni, a melyek már említve ne lettek volna. Engedjék meg azonban, hogy ennek daczára a költségvetés általános tárgyalásához hozzászóljak, hozzászóljak még pedig néhány oly szempontból, melyek eddig talán érintve, vagy kimerítve nem voltak. (Halljuk ! Halljuk!) Hallottuk már felemlíteni, hogy a magyar állam jogviszonyai mennyiben hiányosak ós az egyes jogrendszereknek egymáshoz való viszonya javítást kivan; de még nem hallottuk azt, hogy az a rengeteg mennyiségű törvény, a melyet a magyar országgyűlés hoz és a melyek szerint a magyar állampolgároknak élni kell, hogyan megy át a köztudatba. És e tekintetben, mondhatom, a legszomorúbb tapasztalatokat látjuk; látjuk t. i. azt, hogy az a rengeteg törvény, a melyet az országgyűlés alkot, a nép köztudatába nemcsak hogy át nem megy, de mód és lehetőség sincsen arra, hogy átmenjen. Azok a törvények, a melyeket az országgyűlés alkot, közhírré tételükkeltulajdonképen közhírré téve nincsenek, mert hiszen a hivatalos lap, vagy az egyéb ilyen közhírré tételre rendelt eszközök nem alkalmasak arra, hogy a nép a maga egészében azokból a megalkotott törvények felől tudomást szerezzen, Az a fikczió, a melyet a római jogban látunk,
