Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-99

9,9. országos ülés 1902 április 2k-é,n, csütörtökön. o7 tolakodott ezen üres szónak nálunk, magyar nemzetnél fogalmi értéke nincs, nincs pedig azért, mert a »jog« magában véve holt fogalom s mint ilyenben az államnak élő fogalma nincs meg, ellenben az állam mint szervezett fogalomban a jognak fogalma már benne van, tehát az állami élet szüli a jogot és nem a jog az államot, a miként nem mondhatjuk azt, hogy »jogember vagy jogpolgár«, éppen ugy nem mondhatjuk, hogy »jogállam« ; Másodszor, mert ezen üres szó ugy a magyar nemzet faji, mint eddigelé az egész földkerekségén egyedül élő nyelvének érzékével ellenkezik; Harmadszor, mert, ha a magyar nemzet ősi alapon nyugvó tájjellegű alkotmányából kibontakozott nemzeti államunk jellemzésére ezen üres szó szükségesnek mutatkozott volna, őseink már az aranybullába beiktatták volna, vagy a nemzet félistenei, Werbőczy, Széchenyi, Kossuth, Deák Ferencz felvették volna törvénykönyvünkbe - igaz, Lusztkandl annak idején szerette volna fölvenni — végül Negyedszer azért is, mert a magyar faj egyéniségéből kidomborodó állami életünk jellemzésére e szó megszégyenítő volna és pedig azért, mert a magyar állami életet nem kivüle álló erőtől nyerte, hanem saját egyéniségéből fejlesztette azzá. a mi, továbbá mert a magyar nemzet csak saját akarata ellen lehetne »B.echtstaat« vagy »Polizeistaat«. Szándékosan mondottam e két szót németül t. ház, mert hiszen germán észjárás szerint ez sem azt jelenti ám, hogy »jogállam* és rendőrállam, hanem jelenti azt, hogy állam, mely jogi rendszerrel, vagy állam, mely rendőri rendszerrel kormányoztatik. Lám Bach annak idején e két rendszert egybe tudta olvasztani, csakhogy mi magyarok annak még emlékétől is irtózunk. Bárki lett légyen azon tudákos férfiú, ki e szót: »Kechtstaat« jogállamra fordította, az nem értette a germán nyelvnek sem szellemét, sem egyéni sajátságát. (Helyeslés.) Én is tudom, t. képviselőház, hogy Blunschli az államszervezetről irt munkájában éles észszel fejtegeti a »ítechtstaat« követelményeit a »Polizeistaat«-tal szemben, ámde legyen megnyugodva minden igaz magyar, Blunschli nem az ezeréves alkotmányon sarkalló magyar nemzeti államot tette tanulmánya tárgyává, de nem is tehette, mert ha teszi vala, tudnia kellett volna, hogy a »versaerum« alapján az anyanemzetből vándorútra lépett honfoglaló őseink manapig fejlődött állami életünk magvát, melyben a jog, törvény és igazságnak csirája már benne volt. magukkal hozták e hazába. De, ha már kegyes volt eltűrni a t. ház, hogy ezen üres szónak ismertetését ily hosszú ideig tárgyaljam, engedje meg még azt is, hogy ebből folyólag egy másik, nem kevésbbé veszélyes szó bírálatára is kiterjeszkedhessen!. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A mióta e háznak tagja vagyok, KÉPYH. NAPLÓ. 1901 1906, VI. KÖTET. egyik-másik képviselőtársam ajkáról hallogatom e szókat: »törpe birtokosok« és »törpe birtok« elhangzani. S valahányszor e szavakat itt a parlamentben hallom, mindannyiszor oly érzés czikázik át lelkemen, mintha egy sáskával élő Buschmann kőforgácsból alakított nyila fúrná át szivemet. Talán mondanom is fölösleges, hogy a törpesóg fogalmát csak élő szervezettel bíró egyedekre lehet alkalmazni, de élő szervezet nélkül való tárgyakra nem, különösen nem lehet pedig a mérhetők és mértékelhetőkre. Én, tisztelt ház, nem láttam, de mondják, hogy a földteke déli felén: az úgynevezett Tüzföldön lakik az emberi nemhez tartozó törpe válfaj nép. Lehet, hogy csakugyan van az emberi nemnek ily törpe válfaja, mely a törpe szó fogalma alá esik. ámde a magyar nem tartozik e törpe válfaj közé! Tannak a magyar faj között is itt-ott szórványosan alacsony növésű egyedek, de törpék nem voltak soha és ma sincsenek, tehát e hazában törpe-birtokosok sem lehetnek mindaddig, a mig a Tüzföldön lakó törpék e hazából bennünket ki nem kergetnek. Törpe-birtok pedig még a törpéknél sem lehet, mert sem törpe hold, sem törpe négyzetöl, sem törpe méter, sem törpe kiló-, deczi-, milligramm, sem törpe egy, kettő, 10, 100, 1000, stb. nincs, s mindaddig, mig szám-, hossz-, súly- és űrmértékünk egysége megváltozni nem fog, a dolog természeténél fogva nem is lehet. Ha tehát azt akarjuk, hogy más müveit nemzetek az ilyenfajta kifejezésekért ki ne kaczagjanak, hagyjuk ki parlamenti szótárunkból, hiszen nyelvünkben olyanok ezen torzalakban, vagy hibás fogalmi értélvkel használt szavak, mint a buzavetésben az aszott, ha nem irtjuk, lassan egész nyelvünket bedudvásitja. Az általam igen tisztelt s függetlenségi elvet valló képviselőtársaim erős, mondhatnám a szivig ható szavakkal követelik a magyar nemzet eszményi függetlenségét s a nemzetnek mai napig lefolyt történetéből válogatás nélkül meritgetik ki mindazon okokat, melyek kívánságukat támogatni látszanak. De egyről, a magyar nemzet nyelvének tisztaságáról és függetlenségéről, mely a nemzet eszményi függetlenségéhez legközelebb vezetne s egyszersmind a legszentebb eszköz is, velünk együtt megfeledkezni látszanak. Pedig édes mindnyájan tudjuk, hogy erőteljesen csengő, minden emberi fogalomhoz simuló, bánatosan kesergő, tettre, harczra tüzesitő nyelvünk az egész földkerekségen egyedül, árvaságban él. Mindnyájan tudjuk, hogy nyelvünknek sem külügyminisztere, sem közös vámterülete nincs : mindnyájan tudjuk, hogy édes anyanyelvünk kölcsönre sem szorul, mert van annyi szókincse mint bármely európai művelt nemzetnek, mégis eltűrjük, sőt magunk tudatosan elősegítjük, hogy 8