Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-110

110. országos ülés 1902 részéről senki sem volt jelen. Hát voltak ott ellenzékiek, de hogy Barta Ödön képviselő ur és az oppoziezió részéről mások nem voltak ott, bár azt nagyon sajnáltam, annak mégsem voltam oka és azt hiszem, a t. képviselő ur sem látott abban szándékosságot, mert hiszen hogyha előre meg­mondotta volna, hogy ő és nem tudom melyik társai jelen akarnak lenni, s ennek következté­ben halaszszuk el másnapra az ülést, azt bizo­nyára megtettük volna. Az iránt én semmiféle kérést, semmiféle panaszt nem hallottam, Es a zárszámadási bizottságban ez annyira nem volt kiszámított dolog, hogy mikor ott tárgyalták ezt a javaslatot, (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Hall­juk !) négyen szavaztak négy ellen. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, mi lesz azokkal a boszniai befektetésekkel, mikor fogunk azokról számot adni, mennyi terhet rónak azok az országra és mikor térülnek azok vissza. Hát a boszniai befektetések elsősorban sem Ma­gyarországnak, sem Ausztriának érdekében nem történnek, hanem történnek Bosznia érdekében, mindig a törvény által előirt módon és utón. S ha ők ma ezt a befektetést elbírják, — és elbírják — akkor ez a javaslat és e terv reali­zálásának csak egy előnye, hogy t. i. sem Ma­gyarországnak, sem Ausztriának, sem a monar­chiának direkt megterheltetése vagy direkt hozzá­járulása nem szükséges a vasút épitéséhez, mert meglehet azt épiteni a bosnyák jövedelmekből. Én azt hiszem, hogy ez az érv csak a javaslat mellett szól. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a zárszámadásokról nem tudunk semmit, és hogy isten tudja, mi lappang azokban. Lehet, hogy ott deficzitek, vagy a költségvetéstől való nagy eltérések vannak. Hát a bosnyák tartományok zárszámadásai épen ugy terjesztetnek elő és tétetnek közzé, mint a költségvetések, A költ­ségvetéseket én a bizottság rendelkezésére bocsá­tottam, mellékletképen a jelentéseket is hozzá­adtuk és ugyanezt lehetett volna tenni a zár­számadásokkal is, és csak azért nem tettem ezt, mert azok az utolsó évekről nagyon hézagosak. Kijelenthetem azonban, hogy a zárszámadási eredmények a bevételek tekintetében nem térnek el az előirányzattól, sőt kedvezők, a kiadások tekintetében vannak ugyan némi eltérések, de azok sem rontják a mérleget, ugy, hogy Bosz­niának és Herczegovinának zárszámadási ered­ményei az első években 1,200.000—1,300.000 korona pluszt mutattak. Mivel a bevételeknek ezen elaszticzitása megengedte a kiadások na­gyobb fedezését, ez a plusz ma már megszűnt, de azért minden esztendőben van 70—80 — 60—65 ezer korona, sőt az utolsó évek egyikében volt 100.000 korona. E tekintetben tehát semmiféle aggály nem merülhet fel. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a közös aktivákból való törlesztés 32 millióval van ki­mutatva, pedig ez a dolognak képtelen felálli­május 9-én, pénteken. 381 tása és feltüntetése, mert magukból a részletek­ből tűnik ki, hogy a 14 millió visszafizetett összegben — 46 millióból így lett 32 millió — van egy 4 milliós tétel, meg egy 1,400.000-es tétel, a melyek tulajdonképen kölcsönökből let­tek fedezve. Ez az állitásnak abszolút korrektségét és hűségét egyáltalában nem alterálja. Sőt tovább megyek: nem is képtelen, mint a hogy a t. kép­viselő ur gondolja; hiszen itt az van kimutatva, hogy Bosznia és Herczegovina mit téritett vissza a közös aktíváknak. Már akár kölcsönből tériti vissza, akár saját bevételeiből, de a közös aktí­váknak visszatérítette, mert azon kölcsönnek kamatait ő fizeti. Ha tehát ugy állítják fel a kérdést, hogy mit téritett vissza a saját bevéte­leiből, akkor más lesz a kimutatás, de tessék azokat a tételeket kivenni és összeadni, De ha azt kérdik, hogy mit téritett vissza az aktívák­nak általában, akkor fel kell venni azon össze­geket is, a melyeket kölcsön utján a maga ter­hére kontrahált, és a melyből tartozását, vagy annak egy részét visszatérítette. (Helyesléi jobb­felöl.) Azt mondja a képviselő ur, hogy a közös akti vakról általában sohasem tudunk semmit; az egy misztérium; az egy olyan nem definiált és senki által nem ismert dolog, hogy ő a maga részéről ellenmondást lát abban a pár sovány nyilatkozatban és kijelentésben, a mely valaha akár a delegáczióban, akár ebben a házban tör­tént. Hivatkozik arra, hogy Hegedüs Sándor t. barátom egyszer mint előadó azt mondta, hogy a közös aktivák kezelése a közös minisztert illeti, és ő a delegáczióban ad róla számot. En azt gondolom, hogy Hegedüs Sándor t. barátom annak idején csak azt mondta, hogy a delegá­cziónak felelős Kállay közös _, pénzügyminiszter kezeli azokat az aktívákat. 0 nyilatkozatában tovább nem ment, és ezért ellenmondás a között, a mit ő mondott, és a között, a mit én mond­tam és Kállay közös pénzügyminiszter is mon­dott, hogy a közös aktívákkal való rendelkezés, az azoknak hovaforditása iránti intézkedés nem a delegácziót, hanem a törvényhozást illeti, e kettő között, mondom, ellentét nincsen. De, hogy a t. képviselő ur ne gondolja, hogy ugy áll a dolog, mint a hogy ő most mondotta, hogy t. i. ő bizonyosan megint azt fogja a miniszterelnöktől hallani, hogy majd an­nak idején előadja; hogy bizonyosan ugy fogok tenni, mint a hogy egyszer nem tudom melyik miniszterelnök tett, a ki azt mondta, hogy előbb az osztrákokkal kell közölni, és majd csak ak­kor fogja előadni a kimutatásokat, mert ezt, a mint ő magát kifejezte, egyáltalában senki sem tudja, senki sem ismeri, és soha senki sem fogja megtudni; hogy a t. képviselő ur ezen ki­jelentését most egyszerre megezáfoljam: (Hall­juk ! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) én a közös aktívákról egy egészen világos képet fogok adni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalul-

Next

/
Thumbnails
Contents