Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-110
110. országos ülés 1902 részéről senki sem volt jelen. Hát voltak ott ellenzékiek, de hogy Barta Ödön képviselő ur és az oppoziezió részéről mások nem voltak ott, bár azt nagyon sajnáltam, annak mégsem voltam oka és azt hiszem, a t. képviselő ur sem látott abban szándékosságot, mert hiszen hogyha előre megmondotta volna, hogy ő és nem tudom melyik társai jelen akarnak lenni, s ennek következtében halaszszuk el másnapra az ülést, azt bizonyára megtettük volna. Az iránt én semmiféle kérést, semmiféle panaszt nem hallottam, Es a zárszámadási bizottságban ez annyira nem volt kiszámított dolog, hogy mikor ott tárgyalták ezt a javaslatot, (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk !) négyen szavaztak négy ellen. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, mi lesz azokkal a boszniai befektetésekkel, mikor fogunk azokról számot adni, mennyi terhet rónak azok az országra és mikor térülnek azok vissza. Hát a boszniai befektetések elsősorban sem Magyarországnak, sem Ausztriának érdekében nem történnek, hanem történnek Bosznia érdekében, mindig a törvény által előirt módon és utón. S ha ők ma ezt a befektetést elbírják, — és elbírják — akkor ez a javaslat és e terv realizálásának csak egy előnye, hogy t. i. sem Magyarországnak, sem Ausztriának, sem a monarchiának direkt megterheltetése vagy direkt hozzájárulása nem szükséges a vasút épitéséhez, mert meglehet azt épiteni a bosnyák jövedelmekből. Én azt hiszem, hogy ez az érv csak a javaslat mellett szól. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a zárszámadásokról nem tudunk semmit, és hogy isten tudja, mi lappang azokban. Lehet, hogy ott deficzitek, vagy a költségvetéstől való nagy eltérések vannak. Hát a bosnyák tartományok zárszámadásai épen ugy terjesztetnek elő és tétetnek közzé, mint a költségvetések, A költségvetéseket én a bizottság rendelkezésére bocsátottam, mellékletképen a jelentéseket is hozzáadtuk és ugyanezt lehetett volna tenni a zárszámadásokkal is, és csak azért nem tettem ezt, mert azok az utolsó évekről nagyon hézagosak. Kijelenthetem azonban, hogy a zárszámadási eredmények a bevételek tekintetében nem térnek el az előirányzattól, sőt kedvezők, a kiadások tekintetében vannak ugyan némi eltérések, de azok sem rontják a mérleget, ugy, hogy Boszniának és Herczegovinának zárszámadási eredményei az első években 1,200.000—1,300.000 korona pluszt mutattak. Mivel a bevételeknek ezen elaszticzitása megengedte a kiadások nagyobb fedezését, ez a plusz ma már megszűnt, de azért minden esztendőben van 70—80 — 60—65 ezer korona, sőt az utolsó évek egyikében volt 100.000 korona. E tekintetben tehát semmiféle aggály nem merülhet fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a közös aktivákból való törlesztés 32 millióval van kimutatva, pedig ez a dolognak képtelen felállimájus 9-én, pénteken. 381 tása és feltüntetése, mert magukból a részletekből tűnik ki, hogy a 14 millió visszafizetett összegben — 46 millióból így lett 32 millió — van egy 4 milliós tétel, meg egy 1,400.000-es tétel, a melyek tulajdonképen kölcsönökből lettek fedezve. Ez az állitásnak abszolút korrektségét és hűségét egyáltalában nem alterálja. Sőt tovább megyek: nem is képtelen, mint a hogy a t. képviselő ur gondolja; hiszen itt az van kimutatva, hogy Bosznia és Herczegovina mit téritett vissza a közös aktíváknak. Már akár kölcsönből tériti vissza, akár saját bevételeiből, de a közös aktíváknak visszatérítette, mert azon kölcsönnek kamatait ő fizeti. Ha tehát ugy állítják fel a kérdést, hogy mit téritett vissza a saját bevételeiből, akkor más lesz a kimutatás, de tessék azokat a tételeket kivenni és összeadni, De ha azt kérdik, hogy mit téritett vissza az aktíváknak általában, akkor fel kell venni azon összegeket is, a melyeket kölcsön utján a maga terhére kontrahált, és a melyből tartozását, vagy annak egy részét visszatérítette. (Helyesléi jobbfelöl.) Azt mondja a képviselő ur, hogy a közös akti vakról általában sohasem tudunk semmit; az egy misztérium; az egy olyan nem definiált és senki által nem ismert dolog, hogy ő a maga részéről ellenmondást lát abban a pár sovány nyilatkozatban és kijelentésben, a mely valaha akár a delegáczióban, akár ebben a házban történt. Hivatkozik arra, hogy Hegedüs Sándor t. barátom egyszer mint előadó azt mondta, hogy a közös aktivák kezelése a közös minisztert illeti, és ő a delegáczióban ad róla számot. En azt gondolom, hogy Hegedüs Sándor t. barátom annak idején csak azt mondta, hogy a delegácziónak felelős Kállay közös _, pénzügyminiszter kezeli azokat az aktívákat. 0 nyilatkozatában tovább nem ment, és ezért ellenmondás a között, a mit ő mondott, és a között, a mit én mondtam és Kállay közös pénzügyminiszter is mondott, hogy a közös aktívákkal való rendelkezés, az azoknak hovaforditása iránti intézkedés nem a delegácziót, hanem a törvényhozást illeti, e kettő között, mondom, ellentét nincsen. De, hogy a t. képviselő ur ne gondolja, hogy ugy áll a dolog, mint a hogy ő most mondotta, hogy t. i. ő bizonyosan megint azt fogja a miniszterelnöktől hallani, hogy majd annak idején előadja; hogy bizonyosan ugy fogok tenni, mint a hogy egyszer nem tudom melyik miniszterelnök tett, a ki azt mondta, hogy előbb az osztrákokkal kell közölni, és majd csak akkor fogja előadni a kimutatásokat, mert ezt, a mint ő magát kifejezte, egyáltalában senki sem tudja, senki sem ismeri, és soha senki sem fogja megtudni; hogy a t. képviselő ur ezen kijelentését most egyszerre megezáfoljam: (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) én a közös aktívákról egy egészen világos képet fogok adni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalul-