Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-110

110. országos ülés 1902 május 9-én, pénteken. 359 tom azon körülményt, hogy keskeny vágányu vasut épittetik-e, vagy nem. Barta Ödön: Kisjelentőségü ? Ejnye, de jó! Krecsmarik János: Igenis, az í Egyáltalán nincs jogunkban és nem is volna indokolt, hogy egy széles vágányu vasut költségeivel ez idő szerint megterheljük Bosznia és Herczegovina budgetjét. (Mozgás balfelöl,) Ha a fejlődés ezt szükségessé fogja tenni, akkor ez úgyis meglesz. Ma azonban még a csatlakozás nincsen bizto­sítva, és minthogy ez ma tisztán stratégiai, s még nem egyszersmind kereskedelmi vasut is, jövedelmezőségre ennél a vasútnál számítani nem lehet. Nessi Pál: Hallatlan beszéd! Krecsmarik János: Nagyon tekintélyes mér­nökök és szakértők javasolták még a bagdadi vasutaknak is keskeny vágányuvá való kiépí­tését . . . Smialovszky Valér előadó: Igaz! Krecsmarik János: ... ép oly alapon, mint a bosnyák vasut terveztetik, t. i. széles vágánya sínekre is tervezett alajjpal, de keskeny vágány­nyal ellátva. A mi az átrakodást illeti, ez nem valami nagy dolog. (Ellenmondások balfelöl.) Igaz, hogy nehezíti a forgalomnak zavartalan és gyors lebonyolítását. Ámde a tengeri keres­kedelemben is látunk számos átrakodást kisebb hajóról nagyobb hajóra, vasútról-vasútra és hajóra és azért azt látjuk, hogy a tengeri keres­kedelem az illető államokban mégis virágzik. Nessi Pál: Az olcsó viziut, az más! Krecsmarik János: A mi Pichler Győző t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, hogy a közvetlen kapcsolatot Samácz felé Magyarország dunántúli részén kell keresni, ez nem zárja ki a mostani törvényjavaslatot, hanem, mint egé­szen belső kérdése Magyarországnak, a javaslat keretén kivül esik. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezek után oda konkludálok, hogy bárha a vasut és az azzal összefüggő körülmények most még sok kívánnivalót^ hagynak hátra, mégis ezen javaslat egy lépést jelent előre. Igaz, hogy csak egyet, de mégis előre. Ennélfogva a bizonyára nagyon keserves tárgyalások után létrejött és bármily mérsékelt eredményt magában foglaló törvényjavaslatot nem óhajtanám kitenni az ujabb tárgyalások teljesen kiszámithatlan esélyeinek, és azért a törvény­javaslatot, a melyért minden magyar államférfi elvállalhatja a felelősséget, ugy a magyar köz­érdekek kellő megóvása szempontjából, valamint a majdan megnyilatkozandó bosznia-herczegovinai közvéleménynyel szemben is, általánosságban el­fogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­juk! a szélsöbaloldalon.) A kérdéseknek egész sorozata tolul elénk, hogyha ezen javaslatnak tárgyalásában részt kívánunk venni. És midőn én a t. ház szives figyelmét ezen javaslat ellen felhozandó, mondjuk, támadó argumentumaim meg­hallgatására igénybe veszem, nem zárkózhatom el a kérdések sorozatában, különösen azon főkérdé­sek bírálata elől, a melyeknek alapos bírálata nélkül tiszta betekintést szerezni ezen javaslat misztériumaiba, hatásaiba és következményeibe lehetetlen. Megengedi a t. ház nekem, hogy már előre bocsánatát kérjem azon esetre, hogyha e nehéz feladatommal nem tudnék kellőleg megbirkózni és előre kérjem annak konstatálását, hogy ha ez nekem nem sikerül, t. i. nem sikerül meggyőz­nöm a t. házat arról, hogy ezen javaslat nem olyan egyszerű, mint a milyennek látszik és hogy annak hordereje, következményei az országra nézve rendkívül súlyosak, ez nem az én érveim és adataim igazságának hiányosságát fogja mu­tatni, hanem mutatni fogja azt, hogy a feladat nagyobb volt, mint az én csekély tehetségem. {Tetszés a szélsőbaloldalon,) Mindenekelőtt, t. ház, előre odaállitom a tételt, a melyből bírálatomat felépítem. Ez az, hogy minden magyar államférfiunak és igy min­den magyar hazafinak külön is, alaptételül el kell fogadnia azt, hogy minden vércsepp és min­den fillér kizárólag a magyar nemzeti államnak kiépítésére fordítandó. (Ügy van! Ugy van! Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Minden javas­lat tehát, a mely ezen első és elengedhetetlen föltételnek bármely vonatkozásban meg nem felel, csak azt a bírálatot érdemli meg, a mely birálatot ez a javaslat már meg is kapott e padokról a tegnapelőtti vita folyamán, hogy helytelen, rossz és gonosz. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Ugy van! Vissza kell utasítani! Barta Ödön: T. képviselőház! A mi politi­kánk nem nevezhető nemzetinek, hogyha bármely vonatkozásában szem elől téveszti mindazokat a momentumokat, vagy azoknak bármelyikét, a melyek Ausztriával való kapcsolatunk szempont­jából reánk nézve, mondhatom, elviselhetetlen következményeket vonhatnak maguk után. Ezen javaslat tárgyalásánál, mint általában azon javaslatok tárgyalásánál mindenkor, a mi­kor Ausztriával való kapcsolatunk bármely vonat­kozásban szóba jön, a nagyhatalmi állás hozatik előtérbe. Ugy látszik, a t. miniszterelnök ur ép­ugy, mint az előző kormányok, nem tudnak ezen nagyhatalmi állás hóbortjának lidéreznyomása alól szabadulni (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és nem látják, pedig tudásuk szerint láthatnák, hogy a nagyhatalmi állás szerinti bírálata és elhelyezkedése az országoknak jelenleg nem idő­szerű, mert még a hódításoknak, a terjeszkedé­seknek is, annyival inkább a belső berendezke­désnek mozgató ereje, rugója a közgazdasági erők fejlesztésében, azoknak izmositásában rejlik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az az idő, t. képviselőház, elmúlt, a mely­nek szelleme ezen javaslatot átlengi. Ma tud­nunk kell, hogy minden ország annyi erőt és értéket képvisel a nngy világ konczertjében, a

Next

/
Thumbnails
Contents