Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-105

105. országos ülés 1902 Rätkay Lászlő: Midőn tegnap a honvédelmi miniszter ur beszélt, elfelejtette az önálló és független Magyarország gondolatát; elfelejtette, hogy van magyar alkotmány; elfelejtette, hogy van törvény, mely azt mondja, hogy a magyar nemzetnek nyelve a magyar. Vártam, szerettem volna, hogy felálljon a magyar miniszterelnök és megezáfolja rögtön az ő minisztertársát és azt mondja, hogy a magyar parlamentben ekként beszélni nem lehet. De ha ezt nem tette a miniszterelnök, szerettem volna, hogy a ház elnöke, ki múltkor a nemzetiségekkel szemben meg tudta a magyar képviselőháznak önérzetét védelmezni, szerettem volna, ha a ház elnöke csengette volna le a t. honvédelmi miniszter urat és azt mondta volna, hogy a magyar parlamentben ezeket a szavakat nem szabad használni. (Tetszés és helyeslés a szélsobaloldalon.) De tegyünk le arról a reményről, hogy mindezek a magyar parlamentben a mostani időben meg fognak történni. Csak játszszanak önök a szavakkal: hadsereg, fegyveres erő; hiszen az 1889 : VI. t.-cz. óta merik csak kimondani, hogy közös hadsereg, a mi egy jogi képtelenség, t. miniszter ur. De nem akarom már ezzel a házat fárasztani, de ha ad nekem alkalmat és időt a t. miniszter ur, szívesen megmagyarázom neki, hogy a közös hadsereg fogalma alkotmányjogilag képtelenség. De ezektől eltekintve ismétlem, a mai időben nem várhatjuk reményeink megvalósulását. Azért, t. honvédelmi miniszter ur, lovassági tábornoktársával, Krieghammerrel, kezelje ön csak a fegyveres erőt, a honvédséget, hiszen a nevekkel játszhatunk: egy szellemben van mindkettő. El is ronthatják önök mind a kettőt kényük-kedvük szerint, a mint tetszik. Vigyék bele a német szellemet, a Gotterhalte hangjait, én azért nem féltem a magyar nemzetet, mert a katonaiélek bennvan az anyaföldben, benne van a gyermekben, a ki azt az anyatejjel szivja magába és jön idő, t. miniszter ur, midőn végig fog repülni a hazán gondolat: szabadság! Akkor csinálhatnak önök akármit az elrontott hadseregökkel; azok, a kikben magyar sziv, magyar vér, magyar érzés van, ott fognak lenni a nemzeti lobogó alatt a magyar szabadságért vérzeni! (Hosszantartó, élénk tetszés, éljenzés és taps a szélsobaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan a vitát bezárom. Szavazásra kerül a honvédelmi minisztérium központi igazgatásának személyi járandóságainál előirányzott 540.580 K. Kérdem a t. házat, megszavazza-e ezt a tételt, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a tételt megszavazza. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Dologi kiadások 134.000 K. Elnök: Megszavaztatik. május 1-én, csütörtökön. 231 Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 674.580 K. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások a Budapesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős, vagy családos polgári altisztek és szolgák rendkivüli segélyezésére 3200 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Honvédségi intézetek. Rendes kiadások XXIII. fejezőt, 2. czim. Rendkivüli kiadások: Beruházások: IX. fejezet, I. czim. Rendes bevételek: XII. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Központi ruhatár: 204.041 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Központi fegyvertár és lőszer-bizottság 114.993 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Honvéd nevelő-és képzőintézetek átalánykép 1,751.728 K. Elnök: Ehhez a tételhez többen vannak szólásra feljegyezve. Az ülést most tiz perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést megnyitom. Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Illyés Bálint jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszter urat be kell várnom, mert hozzá szólok, a honvédelmi miniszter úrhoz. Választ várok tőle, az ő szavaira kell reflektálnom. (Felkiáltások : Itt van!) Itt, a költségvetésnek »katonai és honvédtanintézetek« rovatánál, veszek alkalmat magamnak röviden felszólalni. Nem akarok belemenni a dolgok mélyébe ezen alkalommal. Máskor tettem ezt; de most — fájdalom — nem is vagyok abban a lelki állapotban, hogy ezt tehetném. Hanem, mivel a t. honvédelmi miniszter ur tegnapi beszédében, a mikor én nem lehettem még jelen az ülésen, egyenesen a személyemre hivatkozott ezen ügynél, erre vonatkozólag akarok egy pár szerény megjegyzést tenni. A t. miniszter ur beszédéből az Országgyűlési Értesitő nyomán leszek bátor felolvasni azt a pontot, a melyben reám hivatkozott. Tóth János képviselő úrral polemizálva mondta a miniszter ur, hogy (olvassa): »Ocsárolja a képviselő ur a Ludovika-akadémiát. Méltóztassék bemenni, méltóztassék meggyőződni, hogy mi történik ott. Itt van Thaly Kálmán képviselő ur, a ki, fájdalom — és ezt a részvétét meghatva köszönöm meg — »most nincs itt, az is kikelt minden alkalommal. Odament, megnézte az intézetet és más véleménye volt, mikor kijött. Ugy tudom, hogy Pichler Győző képviselő ur Pécsett járt, megszemlélte ott a hadapródiskolát és megelégedésének adott kifejezést. Ha tehát a függetlenségi párt képviselői járnak ott és látva a dolgokat, még ők sem találnak kifogásolandókat, akkor, azt hiszem, hogy ezeket az intézeteket talán még sem lehet ócsárolni.«