Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-104

194 lOk. országos ülés Í902 április 30-án, szerdán. Illyés Bálint jegyző: Rákosi Viktor! Rákosi Viktor: T. képviselőház! (Haltjuk! Halljuk!) Mindenekelőtt örömömet fejezem ki a felett, hogy a t. honvédelmi miniszter ur teljesen meggyógyult és igy a maródiak közül a kombattáns állományba lépett. (Tetszés és derültség. Éljenzés a jobboldalon.) Kívánom, hogy sohse legyen a miniszter urnak ilyen betegségi affér je, a melyben mégis csak kapott egy vágást, a melyet nem adhatott vissza. (Derültség.) A mig beteg volt a miniszter ur, mi, mint udvarias emberek, beteg ember házában lábujjhegyen jártunk; most azonban, hála Isten, alkalmunk van újra sarkunkra állani. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) A miniszter ur betegsége alatt is örömmel töltött el engem az, a mit a lapokban szakadatlanul olvastam, — még a kormánypárti lapokban is, — hogy t. i. báró Fejérváry Géza, hála Istennek, a javulás útjára lépett. (Elénk derültség.) Azóta, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) az ő általa beterjesztett budgetből, az ő szavaiból, intézkedéseiből fájdalommal látom, hogy bizony báró Fejérváry Géza nem lépett a javulás útjára. (Hosszas élénk derültség. TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) A honvédelmi miniszter urat két szempontból lehet megbírálni, és valamelyik szempontból minden tettét okvetlenül helyeselni lehet : egy osztrák szempontból és egy magyar szempontból. (Elénk derültség és tetszés a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy ő egy meghasonlott lélek, mert ő benne a honvédelmi miniszter a hadseregben uralkodó szubordináezió szerint folyton haptákban áll a táborszernagy előtt. (Derültség. Tetszés a bal- és a szélsöbaloldalon.) És a mikor a honvédelmi miniszter szeretne valamit tenni, a táborszernagy ur egyszerűen lefújja. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon. Derültség.) Az a legfelsőbb kézirat, a mely a múltkor megjelent — igaz, hogy nem a hivatalos lap elején, hanem a meteorológiai rovatban jelent meg, (Derültség.) talán azért, mert mint egy mennykőcsapás hatott az alkotmányos érzelmű emberekre, (Elénk tetszés a szélsőbaloldalon.) — az a legfelsőbb kézirat is a táborszernagy úrhoz szólott, hogy legyen szives mint honvédelmi miniszter a helyén maradni. Hát jól van; én elfogadom, t. ház, hogy a honvédelmi miniszter ur kitűnő táborszernagy, a ki a legmagasabb bécsi körök bizalmát birja, (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) í)e ha már igy van, akkor legyen szives legalább odafenn azt a felvilágositó, szókimondó szerepet játszani, a mely abból állana, hogy a nemzet igazi kivánságait, óhajait és érzelmeit lenne szives a honvédelmi miniszter ur Bécsben tolmácsolni. (Élénk helyeslés, tetszés és taps a szélsőbaloldalon.) Mert ugy látjuk, hogy ő odafenn minden tekintetben mindig elfogadtatik, és ő azt is megengedheti magának, a mit Bécsben nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak: hogy megmondja az igazságot. (Tjgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Mi itt igyekszünk azt megmondani, de nem tudjuk, hogy meghallják-e odafenn. Ámde a honvédelmi miniszter ur p. o. szintén hozzájárult ahhoz, hogy az 1867-iki törvényből a mi jogunk egyszerűen eltüntettessék. Mert nekünk ott kétségtelenül megvan az önálló magyar hadseregre való jogunk; hiszen az 1867-iki törvényczikk nem közös hadseregről, hanem közös védelemről beszél, (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) ezt pedig az önálló magyar hadsereg és a külön osztrák hadsereg egyaránt teljesítheti: épen ugy megteheti ezt az egyik, mint a másik. (Elénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Visontai Soma: Egyenesen azt a szót használja, hogy, »magyar hadsereg!« Rákosi Viktor: A honvédelmi miniszter ur és táborszernagy ur feladata volna odafenn a legfelsőbb köröknek megmagyarázni azt, hogy a dinasztia nem lehet német császár, (TJgy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.)- mert azt a Hohenzollernek már lefoglalták, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nem lehet szláv császár, mert azt lefoglalták már a Romanowok. Mi következik ebből? Az, hogy arra az egyetlen nemzetre kell baziroznia a hatalmát, (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) a mely sem nem germán, sem nem szláv, és ez csak a magyar lehet. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) És hogy a mikor mi idelenn sovinista magyar nemzeti politikát csinálunk; a mikor, ha a kormány megengedné, tüzzel-vassal magyarosítanánk : akkor mi tulajdonképen dinasztikus politikát követünk, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert egy erős Magyarországra törekszünk, a mely bent egységes és kifelé hatalmas legyen. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kinek az érdeke ez ? Ez a dinasztia érdeke. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból 1867 óta az önálló magyar hadsereget

w már gyönyörűen ki lehetett volna fejleszteni. És mit látunk? Azt, hogy e helyett a németesítés, a német nyelvvel való erőszakoskodás sokkal jobban folyik, mint valaha. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az egy világtörténeti kuriózum, t. ház, a mi nálunk történik, hogy egy nemzet egy dinasztia kedvéért németül tanuljon, a helyett, hogy a dinasztia tanulna meg a nemzet kedvéért magyarul. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon: A román király családja megtanult oláhul!) Sokkal kisebb nemzetek kedvéért nemzeti dinasztiákká alakultak át a Hohenzollernek, Károly és a Coburg, de nálunk ez nem történik meg. ( ügy van! a szélsőbaloldalon.) És a hadsereg sem a nemzethez alkalmazkodik, hanem a nemzet alkalmazkodik a hadsereghez. Ez is abszurdum. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A közös hadsereg németségét azonban nem lehet fentartani, daczára minden erőszakoskodás-