Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-103

103. országos ülés 1902 április 29-én, kedden. 161 de sőt kicsoda sejthette volna is azt, hogy ezen törvényjavaslat alapján a t. kormány Ausztriával együttesen akarja megkötni a szerződést. Hiszen mikor tegnap kimentem innen a házból, egy, a kormánypárthoz közel álló férfiú, a kinek ezen törvényjavaslat tárgyalásánál is most kiváló szerep jut, azt mondta nekem a folyosón — nem nevezem meg, mert nem nyilvános diskuszszió volt — hogy: Honnan merited te azt az érvet, hogy ez a törvényjavaslat egyáltalában azt czélozza, hogy ^Ausztriával együtt kössük meg a szerződést? És ebben neki tökéletesen igaza volt, mert a felhatalmazás és a szövegezés igy szól (olvassa): »Az 1899. évi XXX. t.-czikk 4. §-ának második bekezdésében foglalt határozmánytól eltérőleg megállapíttatik, hogy a kormánynak ezúttal kivételkép adott felhatalmazás alapján Mexikóval a kereskedelmi és forgalmi, valamint a konzuli viszonyok a legnagyobb kedvezmény keretében ideiglenesen szabályoztassanak és az erre vonatkozó megállapodások azon megszorítással lépjenek életbe, hogy azoknak hatálya az 1903. évi deczember hó 31-én túl nem terjedhet.« Tehát világos, hogy a magyar kormány kér egy felhatalmazást, illetve konstatálni akarja, hogy ez a felhatalmazás neki már megadatottá Mexikóval kötendő szerződésre. És mikor mi előállunk és azt mondjuk: jó, bizonyos kivételes módon, alkotmányos törvényeink helyes alkalmazásával megadjuk a felhatalmazást, csak akkor rukkol ki a t. kormány, hogy mi nem is akarjuk ezt a meghatalmazást ily módon, hanem kérünk felhatalmazást először arra, hogy Ausztriával együtt köthessük meg a szerződést Mexikóval. Sem a törvényből, sem az indokolásnak egyetlenegy szavából ez nem tűnt volna ki. Azt hiszem, a ház igen sok tagja abban a véleményben lehetett, hogy mivel a magyar kormány kér felhatalmazást, hogy Mexikóval szerződést köthessen, ez nem lehet más, mint a magyar állam szerződése Mexikóval. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) A másik, a mi szintén nyilvánvaló lett felszólalásom következtében, az, hogy figyelmessé van téve minden mérvadó tényező, hogy ha a szerződést ugy köti meg, a mint azt most már nem a törvény szövege, hanem azon kivül a t. miniszterelnök ur kontemplálja, akkor vagy egy u. n. érvénytelen szerződést vagy egy lehetetlen szerződést köt. Ezt ma a t. miniszterelnök ur elismerte maga. Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt már nem; ez aztán a prókátori okoskodás! Visontai Soma: Ismerem ezt a felfogást! Ha az ellenzék erős és törvényen alapuló érveket hoz fel, melyekkel szembeszállni a t. kormány nem tud, akkor rendesen vagy a rabulisztikát emliti, vagy hasonló kifejezést használ. Széll Kálmán miniszterelnök: Ott mondták nekem! KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VI. KÖTET. Visontai Soma: Arról nem tudok, csak arról tudok, a mit a t. miniszterelnök ur mondott. Pichler Győző: Mikor innen mondják, mindig igaz! (Derültség Joliiról.) Visontai Soma: A t. miniszterelnök ur maga is beismerte, hogy mi Ausztriával az önálló vámterület jogalapján vagyunk. O maga azt mondta, hogy ezen alapon jogunk van külön szerződést kötni, bár a külügyminiszter közvetítésével és az ő funkeziója mellett; de jogunk van ehhez az 1867 : XII. t.-cz. 8. §-a értelmében is. Azonban azt mondja, czélszerüségi okból ő beiktatta az 1899 : XXX. t.-czikkbe azt, hogy mi ezúttal is Ausztriával mint közös vámterület kötjük meg az együttes szerződést. Hogy a t. miniszterelnök ur álláspontját erősítse, mert az 1899 : XXX. t.-czikkből ez világosan nem tűnik ki, nem törvényre hivatkozik, hanem hivatkozik faktumokra. Széll Kálmán miniszterelnök: Törvényre! Visontai Soma: Hivatkozik privát diskuszszióra és egy koronatanura, Beksics Gusztávra! Széll Kálmán miniszterelnök: Mellékesen; én a törvényt olvastam fel! Visontai Soma: Arra is fogok reflektálni, hogy a törvényből nem tűnik ki az, a mit a miniszterelnök ur mond, A legveszedelmesebb helyzet az, ha egy törvénynyel szemben, mely világos, a t. miniszterelnök ur privát diskuszsziókra hivatkozik. Széli Kálmán miniszterelnök: Xem állítottam szembe, csak elmondtam a históriáját! Visontai Soma: Mit mond a törvény? Az 1899 : XXX. t.-cz,, mely most nincs a kezemben, de tegnap hivatkoztam reá, azt mondja: ha 1907. évig nemzetközi szerződés kötése szükségessé válik, az az 1878. évi XX. t.-cz. III. czikke alapján történik. Nincs a kezemben a törvény, de tudom, hogy ez van benne. (Széll Kálmán miniszterelnök átadja a törvénykönyvet a szónoknak. Élénk derültség.) Xagyon köszönöm! A törvény ezt módja (olvassa): ». . . az 1867 : XII. t.-cz. 68. §-ában az országnak fentartott önálló rendelkezési jog alapján szabályoztatnak, az ezen idő alatt esetleg kötendő külföldi kereskedelmi szerződésekre nézve kimondatik, hogy azoknak a két állam nevében leendő megkötése az 1878 : XX. t.-cz, III. czikkének első bekezdésében előirt módozat mellett eszközlendő.« Mit mond ez az 1878 : XX. t.-czikk III. czikke? Ugyanazt mondja — nem is mondhat egyebet — mint a mit az 1867-ik XII. t.-czikk 8. §-a, vagyis, hogy a külügyminiszter mindkét állam nevében köti meg, de nem mondja azt, hogy együttesen köti meg. Széll Kálmán miniszterelnök: De igy köttetett meg mindig! Visontai Soma: En tehát hivatkozom az alkotmánytörvényre és az 1878: XX. t.-czikkre, 21