Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

102. országos ülés 1902 eleje vétessék. Legyen oka annak, ha azt a pert elhalasztják. A felesleges bizonyítás elrendelése a rendes eljárásban igenis előfordulhat és talán előfordul — megengedem — itt-ott a járásbíró­ságnál is. De én ellenkező panaszokat is hallot­tam, nevezetesen azt, hogy az elsőbiróság, te­kintettel arra, hogy a felső fórumban nóvumo­kat is fel lehet hozni, nagyon is könnyen mellőzi az első instancziában a bizonyítékokat, és igy a másod instancziának felesleges munkát ad. Majd, ha a praxis megállapodik, azt hiszem, ezen a bajon is segítve lesz. A posszesszórius jogvédelemről a perrendtar­tásban van intézkedés. Arról, hogy az u. n. rendező tárgyalások­nál (Halljuk! Halljuk !) visszásságok fordulnak elő, én is hallottam. Az eszme maga nem rossz, hogy az egyszerű ügyek gyorsan intéztessenek el, s a kinek aztán bonyolultabb ügye van, az jöjjön esetleg még egyszer. A hiba talán ott lesz, hogy nagyon is sok tárgyalást tűznek ki az első terminusra. (Vay van! Urjij van! a jobboldalon.) Nessi Pá!: Nincs szoba! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Ennek én utána fogok nézni. (Helyeslés.) Különben a per­rendtartásba felvettem egy szakaszt, a mely erre vonatkozik. T. i. a rendes törvényszéki eljárás­ban én ebből a ezenzurából egy rendszert csinál­tam, mely szerint az első tárgyalás rövid idő­közzel a perfelvételre tűzetik ki és ezután egy második tárgyalás, ha itt el nem lehet intézni az ügyet, az érdemleges tárgyalásra. Közben a periratok váltatnak. A járásbirósági eljárásról a perrendtartás 195. §-a a következőket mondja (olvassa): »A járásbirósági eljárásban az érdemleges tárgyalás az alperes perbe bocsátkozása után rendszerint folytatólag megtartandó. A bíróság azonban az érdemleges tárgyalásra a körülményekhez mért időközzel uj határnapot tűz, ha ezt a felek köl­csönösen kérik. Egyik fél kérelmére, vagy hiva­talból a bíróság csak akkor tűzhet uj határ­napot, ha az összes megjelent felek, illetőleg képviselőik a bíróság székhelyén laknak.« Semmi­esetre sem akartam azt, hogy a távol vidékről jövő szegény ember ezen rendező tárgyalás után azzal küldessék vissza, hogy jöjjön jövőre. (Alta­lános helyeslés.) Ezt csak azért emiitettem fel, hogy méltóz­tassék látni belőle, hogy én gondoskodom ebben az irányban is. (Helyeslés.) A humanizmus hiányát és azzal kapcsola­tosan a fizetési viszonyok javítását méltóztattak felemlíteni. A fizetési viszonyok javítására én is súlyt helyezek és a mit budgetem keretében megtehe­tek és a mit az állam pénzügyi helyzete meg­enged, azt meg is fogom tenni. (Élénk helyeslés.) Nessi Pál: Több legyen a dotáczió! (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Plósz Sándor igazságiigyminiszter: A mit április 28-án, hétfőn. 141 én tehetek, az az, hogy a felsőbb állásokat sza­porítom, az alsóbbak rovására. Azt azonban, hogy a bíróságra nézve külön fizetések állapít­tassanak meg és a fizetésjavitás részükre már előzetesen keresztülvitessék, nem tartom lehe­tőnek. Majd az általános fizetésjavitás keretében az ő állásukról is szó lesz. Darányi képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be, a melyben azt kívánja, hogy uta­síttassák a kormány egy törvényjavaslat beter­jesztésére, a mely szerint nem foglalhatók le a végrehajtást szenvedőnek avagy családjának szük­séges bútorzata, és hogy azután a 156-ik §. mó­dosíttassák. A. t. képviselő ur nyilt ajtókat akar betörni, mert mindkét intézkedést én is helyeslem és erről a végrehajtási eljárás szabályozása alkalmával szándékozom gondoskodni. (Helyeslés.) De nemcsak ezen hiányai vannak a végre­hajtási törvénynek. Tannak azon törvénynek más nagy hiányai is, a melyeket szintén orvosolni kell. Itt van pl. az ingatlanok elkótyavetélése (Uyy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) és sok más egyéb, mint a magához váltással való visszaélés, az egyetemleges jelzálog esetében stb. A magam részéről siettetni fogom a végre­hajtási törvény megalkotását. (Helyeslés.) Ez szivemen fekszik. De ha magában véve nem is feküdnék ez szivemen, azt csak el méltóztatnak hinni, hogy a polgári perrendtartás szivemen fekszik. Az pedig a nélkül nem léptethető életbe, hogy a végrehajtási törvényről valami intézke­dést ne tegyek, mert hisz ezt a végrehajtási el­járást hozzá kell illeszteni a perrendtartáshoz, tehát okvetlenül szükségesek bizonyos intézkedé­sek és akkor azután megteszszük az egyéb in­tézkedéseket is, a melyekkel a végrehajtási eljá­rás kirivó hiányait orvosolhatjuk. Mindnyájunk­nak czélja, hogy a végrehajtás lehető egyszerű, olcsó és méltányos legyen, és azért kérem, hogy ezt a határozati javaslatot, mint feleslegest, mél­tóztassék mellőzni. Nessi Pál t. képviselő ur felhozta a bíró­ságok nyomorúságos elhelyezését, — a dotácziót illetőleg már nyilatkoztam — és felhozta a köz­ponti járásbíróság létesítését. Én is foglalkozom ezzel az eszmével. (Helyeslés.) Sőt már tettem is ebben intézkedéseket és a dolog a megalaku­lás stádiumában van. Remélem, lehetséges lesz valamit elérni. (Helyeslés.) Itt is az elhelyezés kérdése tolul első sorban elénk. Másik kérdés, a mely felmerült, hogy a Budapest környékén levő járásbíróságokat is kissé szabályozni kel­lene. Hisz ott is vannak bajok. Nessi Pái: Kispest Budához tartozik ! Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Ezt akar­tam mondani én is. Soroksár, Kispest Budára jár. Ebben kell valamit tenni. A mi a budapesti törvényszéknél a birói állások betöltésének elhalasztását illeti, most könyv nélkül nem tudom, hogy egész négy hó­nap volt-e a halasztás, de a betöltés magában

Next

/
Thumbnails
Contents