Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-101
10'!. országos ülés 1902 április 26-án, szombaton. 113 i győzhetett mindenkit arról, hogy ennek a 16-ik §-nak fen tartása szükségtelen, veszélyes és a társadalmi purifikáczióra nem alkalmas, sőt a sajtónak és a társadalomnak purifikáczióját egyenesen a jury kiküszöbölésével lehetetlenné teszik. (Igaz! JJgy van! a szélsőbaloldalon.) Tekintve pedig, hogy ma sokkal könynyebb ezt a juryt a sajtó-jogszolgáltatás egész vonalán behozni, mint eddig, mert hiszen ma minden törvényszék rendelkezik esküdtekkel és igy a t. miniszter ur ezekre az esetekre, ha akarja, minden törvényszéket sajtóbirósági hatáskörrel ruházhat fel, s minthogy ezzel a 48-iki alkotmányunk iránti tiszteletet is tanúsítja és jelét fogja adni, hogy a t. uj kormány nem zárkőzik el a javítás elől ott, a hol erre a tapasztalatok utalnak: nagyon kérem a miniszter urat, hogy ezen indítványomat, mely arra vonatkozik, hogy a 16. §. egyenesen hagyassák el, méltóztassék elfogadni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nessi Pá!: Vészi elfogadja? Vészi József: Elfogadom! Visontai Soma : Ezekkel kivántam rámutatni igazságszolgáltatásunk némely hiányaira, hogy lássa a t. minisztur ur, hogy bármennyire is bizalommal van az egész jogász-közvélemény és a törvényhozás a t. miniszter ur némely alkotása és ténye iránt, mégis káromolnak ő reá olyan kötelességek is, hogy necsak ujabb alkotásokkal gazdagítsa az országot, hanem azokat a hiányokat és mulasztásokat is, melyek a múltból származnak, küszöbölje ki. Mikor erre rámutatok, biztosithatom a t. miniszter urat arról, hogy az a ragaszkodás és rokonszenv, melylyel ő iránta a jogász-közvélemény és a törvényhozás viseltetik, csak fokozódni fog, ha ő kötelességét abban is fogja feltalálni, hogy necsak tisztán ott ténykedjék, hol szorosan az igazságszolgáltatás feladatairól van szó, hanem ott is igazán emberét állítsa és férfiasan, magyar hazafiasán és az igazságügy igaz kultiválójaként szálljon síkra, hol az emberek szabadságáról, az alkotmány biztosítékairól, régi hagyományaink megóvásáról lesz szó. (Élénk helyeslés a szélslíbaloldalon.) Ennek kifejtésével tisztelettel kijelentem, hogy az igazságügyi költségvetést az általános vitában kifejtett álláspontomnál fogva nem fogadom el. (Ménlc helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. Magyarországra és szégyenteljes a törvényhozásra, sőt szomorú világot vet magukra a sajtó képviselőire, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy ők maguk oly kevés erélylyel, oly kevés szabadságszeretettel képviselik saját ügyöket, hogy eltűrik, hogy a mig az egész világon a becsületsértési és rágalmazási ügyekben, a melyek verbális utón követtetnek el, valamely társadalmi, valamely esküdtszék-féle fórumot alkotnak, mintegy a párbajok megelőzése végett a jogszolgáltatási forumokként, addig Magyarországon a rágalmazás és becsületsértés legfontosabb területéből kivették a juryt és az egyszerű bírákat állítják oda, mint itélő fórumokat. Felhívom a t. miniszter urat, legyen szives és szerezze be azokat az ítéleteket, a melyeket ilyen esetekben hoztak. Nem akarok mindenre rámutatni, csak egyet, a legutóbb hozottat hozom fel (Halljuk! Halljuk!) és meg fogja látni, hogyha ott az excepcio veritatis-t alkalmazták is, de azért az ítélet súlya mégis társadalmi Ítélet jellegével bír. Azok a birák nem találhattak máskép ismérvet, mint ugy, hogy a jog és száraz törvény minden követelményét félretéve, tisztán, mint társadalmi faktorok és tények Ítéltek. Már pedig, engedelmet kérek, ha igy áll a dolog, ha azt látjuk, hogy az a biró sem Ítélhet szigorúan a törvény szavai szerint, hanem háromtagú tanácsban kénytelen Ítélni, akkor sokkal tökéletesebb, ha nem 3 biróra, hanem 12 esküdt polgárra bízzuk a bíráskodást ezen a téren, mert ott minden jogszolgáltatási tekintetben sokkal több a garanczia, mint máskép. Azt hiszem, hogy épen az a kormány, mely a jog, törvény és igazságot irta zászlajára, kell, hogy legalább valami téren állítsa vissza pozitivebb alakban is a régi rendet. Nagyon jól tudom, elismerem — vannak rá eseteim — hogy a valósággal, különösen a közigazgatási kormányzat legfőbb fórumainál, a jognak, igazságnak, az emberek szabadságának és egyéb fontos egyéni jogainak respektálása sokkal nagyobb mértékben foglalt helyet, mint eddig; elismerem azt is, hogy a társadalmi és politikai béke helyreállításának egyik fő oka szintén az, hogy kezdjük felismerni, hogy a kormányzatban erős irányzat van arra nézve, hogy az igazságtalanságot és a pártoskodást, ha a közigazgatásba, vagy igazságszolgáltatásba be akar lopódzni, kiküszöbölje. Mert méltóztassék mégis példát adni arról, hogy törvényhozási téren is, a hol pozitivebb formában történhetik ez, szintén hozzájárulunk egy helyesebb állapot helyreállításához, ha ez sem nagyobb törvényhozási áldozattal, sem nagyobb munkával nem jár. Én arra kérem a t. házat, hogy ezen, Magyarországhoz nem méltó, az egész művelt világgal minket ellentétbe helyező és lehet mondani politikai pártviszályok és dulakodások közben létrehozott 16. §.-t méltóztassék kiküszöbölni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) In erre nézve határozati javaslatot is nyújtok be, mert azon néhány évi tapasztalat is megKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VI. KÖTET. (Szünet után.) Elnök: A folytatólagos ülést megnyitom. Farkas József jegyző: Krasznay Ferencz! Krasznay Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk!) A parlamenti illendőséggel megegyezőnek tartom azt, hogy szives elnézését kérjem a háznak, hogy a vita ilyen előrehaladott stádiumában szót kérek. Szándékomban is volt elállani a szótól, de egy képviselőtársam, Veszelovszky 15
