Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-95
április 19-én, szombaton. 433 95. országos ülés 1902 Török Bertalan: Épen azért, midőn azt látom a költségvetésből, hogy a magyar állam 927.000 koronát fordít ez évben is a kolozsvári egyetem rendes kiadásaira és 871.000 koronát rendkívüliekre, hálásan ismerem el a törvényhozás és a kormány bőkezűségét, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur fenkölt gondolkozását. (Éljenzés a jobboldalon.) É nemes jóindulatra appellálok, midőn a kolozsvári egyetem teljes kiépítését, teljes kifejlesztését kérem. Hiszen az igen tisztelt miniszter ur igen jól tudja, hogy az orvosi kart kivéve, a többi tudomány-kar részére anynyira szükséges gyűjtemények, s a nagyértékü könyvtár teljesen megfelelő elhelyezésére még nincsen épület, s e gyűjtemények évi dotácziója bizony nagyon szegényes. (Ugy van! jobb felöl.) Itt különösen ki kell emelnem az erdélyi múzeum-egyletnek fontos hivatását, (Halljuk! Halljuk!) mely az egyetemmel kapcsolatban lévén, tulajdonképen az egyetem czéljait szolgálja. Igaz, hogy a kormány és a törvényhozás némi viszonzásul 10,000 koronát ad évenkint az erdélyi múzeum-egylet részére, de hogy ha figyelemmel olvassuk az egyletnek múlt év január havában a nagyméltóságú miniszter úrhoz beadott folyamodványát, ebből elég szomorúan kell tapasztalnunk, hogy daczára annak, hogy olyan nagyértékü könyvtár és oly rendkívüli gazdag múzeum áll rendelkezésre a nemzetnek buzgóságából, azoknak ugy elhelyezése, mint különösen egyetemi czclokra való használata tekintetében nagyon sok kifogást lehet tenni. (Ugy van! a jobbóldalon.) Azon tudatban, hogy a t. ház tagjai is rokonszenvvel viseltetnek ezen intézet iránt, és azon reményben, hogy hajlandók lesznek nagyobb áldozatra is, ez emlékirat nyomán fel kell említenem, hogy a könyvtárnak nincs megfelelő épülete, hogy az érem- és régiségtár egészen szűk helyiségben van elhelyezve, holott ez egyike a legértékesebb hazai régiségtáraknak. Az évről-évre előforduló rendkívüli gazdag leletek és egyes igen értékes gyűjtemények megvásárlására nincs elég pénz, mert csakis 1800 koronára megy azon évi dotáczió, a mit jelenleg az egyes szakgyüjteményeknek rendelkezésére bocsátanak, minélfogva rendkívül értékes, sokszor történelmi becsű kincsek megszerzését kell mellőzni és a hazai történelem szempontjából fontos ásatásokat kell elhagyni az anyagi eszközök hiánya miatt. Felemlítem az emlékiratból, hogy pl. a növénytár kiváló őre a ritka becsű növénygyűjtemény konzervácziója tekintetében eddig jóformán a két keze munkájára volt utalva, mert nincs megfelelő segédőre. T. ház! A mikor ily gazdag gyűjteménye van az egyetemnek, és egyes tanárok kénytelenek ilyen kisegítő technikai munkákat is végezni, akkor igen természetesnek találhatják, hogy teljes igazam van, a mikor az egyetem teljes kiépítését, kellő személyzettel való ellátását, és a gyűjtemények részére megfelelő épüleKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. V. KÖTET. tek felállítását tisztelettel kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) Teljesen bizva a nagyméltóságú miniszter ur eddig is tapasztalt jóakaratában, és abban, hogy mint a magyar tudományosság kiváló pártfogója és művelője, megbecsüli a kolozsvári egyetem munkásságát, kérem, hogy a jövő évi költségvetésen kezdve mindaddig vegyen fel egy megfelelő összeget a kolozsv ári tudományos egyetem számára, a míg ez az egyetem teljesen be lesz rendezve, és ki lesz építve, hogy teljes erővel és buzgalommal szolgálhasson a magyar tudománynak díszére és hasznára. A tételt elfogadom. (Helyeslés a jobbaldalon, szónokot, többen üdvözlik.) Illyés Bálint jegyző: Bedőházy János! Bedőházy János: T. ház! (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbal oldalon.) Azok után, a miket előttem szólott Török Bertalan t. képviselőtársam kifejtett, nekem ezekhez a dolgokhoz nagyon csekély hozzátenni valóm van. Ezért csupán néhány perezre veszem igénybe a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) A vita folyamán bátor voltam kifejteni ama nézetemet, hogy az egyetemi oktatás a múltból átszármazott és ma is fennálló szervezetében, a most is fennálló irányelvek szerint nem felelhet meg annak a feladatnak, a melyet attól a köz- és az állami élet megkíván, hogy ugyanis a közéletnek és a társadalomnak kellő számú szakképzett, hivatására teljesen előkészített egyént szolgáltasson, és a mi a kibocsátott ifjúságot illeti, annak a képzettségeért és arravalóságáért is bizonyos jótállást vállaljon. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Véleményem szerint ezt a feladatot jobban teljesíthetnék az ily czélra alkotott és berendezett szakszerű főiskolák, mig az egyetemek felelnének meg tulajdonképeni rendeltetésüknek és hivatásuknak és a magasabb tudományt fejlesztő intézetek maradnának. Ezt a czélt szolgálni, a magyar tudományt fejleszteni, a mint azt egyik előző ülésben Ballagi Géza t. képviselőtársam is kifejtette, a ma meglevő két egyetem tökéletesen elégséges a mi viszonyaink közt. A vidéki főiskolák létesítése, illetőleg a már meglevő főiskoláknak megerősítése és, kiegészítése esetében, én azt hiszem, hogy a harmadik egyetem felállításának eszméjéről legalább egyelőre, még pedig hosszú időre le kell tennünk. Természetes, hogy ekkor ezen két intézménynek : a budapesti egyetemnek és a kolozsvári Ferencz József-tudományegyetemnek, mind anyagi, mind szellemi erőben oly színvonalon kell állania és oly erőre kell szert tennie, hogy a versenyt teljesen felvehessék a világ legelső intézeteivel. Ha van tudományegyetemünk kevés számban bár, de akkor legyen az a legelsők között. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A kolozsvári Ferencz József-egyetem magas színvonalával és fejlettségével kapcsolatban én még egy másik körülményt is látok. (Halljuk! Halljuk !) Sok szó esett itt a nemzetiségi kérdésről. 55
