Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-95

428 95. országos ülés 1902 április 19-én, szombaton. adó szövétneke legyen. Kiemelem, t. ház, azt a lényeges körülményt is, hogy Kassán a viszonyok olyanok, hogy egy u. n. csonka egyetemnek felállítása ott alig számbavehető nehézségekbe és anyagi áldozatokba kerülne. Nevezetesen Kassa városában ma is létezik egy királyi jogakadémia és egy theologiai intézet, melynek beolvasztása ezen egyetem szervezetébe minden nehézség nélkül keresztülvihető. A mint már jelezni bátor voltam — egy csonka egyetem létesítéséről beszélvén — csakis a bölcsészeti kar felállítása kerülne az államnak befektetésébe, de az ezzel járó kiadások nem oly tetemesek, hogy ezeket a közművelődés érdeke nem indokolná, nevezetesen a hivatkozott emlékiratban foglalt részletes kiszámítás szerint a bölcsészeti kar fentartása és általában az egyetem létesítése évenkint az 50.000 frtot meg nem haladja. E mellett kiemelendőnek tartom azt is, hogy Kassán létezik egy gazdasági tanintézet, a mely valóban példányszerü mintagazdasággal, mindenféle tanítási segédeszközökkel fel van szerelve ; ha tehát Kassán egy egyetem létesíttetnék, nagyon csekély kiadással létesíthető lenne azon már vajúdó eszme, hogy gazdasági szakoktatásunk színvonala felemeltessék és az egyetemi oktatás körébe bevonassék. Kiemelendőnek tartom végül azt a körülményt is, hogy Kassa városa ennek a kassai egyetem létesítésének eszméjével már több ízben foglalkozván, annak felállításához jelentékeny hozzájárulásokat ajánlott fel; ha jól emlékszem, felajánlotta az építésre szükséges telket, az építési anyagok legnagyobb részét és még 10 év alatt fizetendő 200.000 frtnyi összeget. Ha ezt a körülményt figyelembe veszszük, még inkább szembe ötlik az a tény, hogy az egyetem létesítése magának az államnak számbavehető költséget nem okoz. Mint a kassai vidéki viszonyok ismerője, hivatkozom végül arra, — és e tekintetben személyes tepasztalataim alapján bizonyságot is tehetek, — hogy Kassa város és vidékének vegyes anyanyelvű, magyar, német és tót ajkú lakossága a tanuló ifjúságnak a múltban is példát nyújtott, de a jövendőben is példát nyújthat arra nézve, hogy a különféle anyanyelvű, különféle vallásfelekezetekhez tartozó honpolgárok miképen egyesülhetnek a magyar hazának, a magyar szabadságnak szeretetében és egymás vallásos meggyőződésének kölcsönös megbecsülésében. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Ha versengés támad is közöttük, annak tárgya mindig csak az, hogy egymást a haza szeretetében, egymás vallásos meggyőződésének kölcsönös megbecsülésében, szóval a honfiúi erényekben felülmúlni kívánják. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Ezekben voltam bátor röviden azon körülményeket vázolni, a melyek engem felszólalásomra késztettek, s a melyek azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a kassai egyetem felállítása országos közérdeket képez, (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ezek után csak azt kívánom még megjegyezni, hogy én a magam részéről egyáltalán nem érthetek egyet az igen t. közoktatásügyi miniszter urnak azzal a kijelentésével, hogy a jogi szakoktatás tervbe vett reformja által felsőbb oktatásunk égető sebei pillanatra is orvosolva lennének, valamint azon nézetében és kijelentésében sem, hogy a felsőbb oktatás terén a jogi szakoktatás reformján kivül ez idő szerint többet tenni a kormánynak módjában és tehetségében nem áll. Ettől a meggyőződéstől áthatva, én a magam részéről sürgős és fontos állami feladatnak tekintem a kassai egyetem mielőbbi létesítését és az e tekintetben támadt mozgalmat ugy a t. ház, mint a t. kormány figyelmébe melegen ajánlom. (Tetszés és helyeslés a szelsobalóldalon.) Elnök: Kérdem a házat: kiván-e még valaki a tételhez szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Miután a tétel maga meg nem támadtatott, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a tételt elfogadta. Szőts Pál jegyző (olvassa); Dologi kiadások: 1,063.737 K. Illyés Bálint jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Nagyon rövid ideig veszem csak igénybe a t. ház figyelmét, mert az egyetemi dolgokról már a múlt évi költségvetés alkalmával voltam szerencsés bővebben szólani. Főleg az orvosi egyetemre vonatkozólag ismertettem a követendő programmterveket, a melyek alapján kellett volna már a múltban eljárni az orvosi egyetem egészséges kifejlesztésére. Az egyetemi építésre vonatkozólag azon feltétlen kívánalomról beszéltem, hogy itt bizonyos egyöntetűségnek, tervszerűségnek kell megnyilvánulnia. Sajnos, ezt sehol sem találjuk, mert az összes orvosi egyetemi építkezések csak ugy ötletszerűen jöttek létre, nincsen azokban semmi egységes kompoziczió, egészséges tervezet. Épen azért már a múlt évben megtettem erre vonatkozólag megjegyzéseimet és mondhatom, a t. miniszter nr azokat elismeréssel fogadta és be is látta, hogy a múltban ez irányban nagy hibák követtettek el, a melyeknek orvoslása sok tekintetben csak részben sikerülhet. T. képviselőház! Az igen t. miniszter ur figyelmét ép azért ismételve vagyok bátor erre felhívni annál is inkább, mert, mint emiitettem, a múlt évben az orvosegyetem kiépítésére vonatkozó megjegyzéseimet jóindulatú helyesléssel fogadta, sőt mondhatom, némikép Ígéretet is tett az irányban, hogy igyekezni fog azokon a hibákon segíteni, a melyeket a múltban elkövettek, a melyekért nem okozom a miniszter urat, — mert hisz elődei alatt történtek ezek a nagy hibák, — de a mennyire csak lehetséges, ez irányban a hibákat szanálni fogja. Felhívom ezért ismét figyelmét a t. miniszter urnak, — a mi tudomásom szerint megegyezik az ő ideájával, —