Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-95

95. országos ülés 1902 április 19-én, szombaton. 429 hogy a botanikus kert jelöltessék ki az orvosi egyetem további kiépítésének helyéül. A t. miniszter ur ép ugy, mint minden szak­ember érzi, hogy mily nagy szüksége van az orvosegyetemnek arra, hogy birtokában legyen egy közkórház. Ma, a mikor a betegápolási alap kezünkben rendelkezésre áll, tulajdonképen nem hárulna nagyobb teher a kultwsztárczára, ha a füvészkertben egy közkorház létesíttetnék, és a füvészkertben a már meglevő nőgyógyászati és szülészeti intézet mellé, a többi parallel tantárgyakat magában foglaló klinikák, mint a közkorház egyes osztályai építtetnek fel, és ez által teljesíttetik az egyetemnek ez a nagy kívánalma, a mi a tanítás szempontjából mel­lőzhetetlen, hogy magának az egyetemnek legyen egy közkórháza, hogy a betegeket ne kellessék ugy kikunyorálnia az egyes közkórházakból, hanem, hogy maga befogadhassa a betegek százait és a tanításra alkalmas anyagokat saját beteg állományából szerezhetné meg. Ez óriási előny lenne az orvosi egyetemre, és igy a tanítás sikerére, ezt ismételve az igen t. miniszter urnak szives figyelmébe ajánlom. Ha már itt vagyok az építkezésnél, hát nem akarok visszatérni a minisztériumok építkezési dolgaira és azon megjegyzésekre, a melyek már itt e házban felhozottak, de nem mulaszthatom el, hogy ne kérjem és figyelmeztessem a t. mi­niszter urat, a multakon okulva, a közoktatásügyi minisztérium kebelében az építészeti osztályt ugy szervezni, hogy ez az igazán csak ellenőrző közeg legyen, és az önmaga ne tervezzen, ne építsen, hanem mindig erejét az ellenőrzésre fordítsa, továbbá, hogy az építkezéseket lehető­leg mind árlejtés utján adja ki, hogy ezáltal azután a fiatal művészvilágnak alkalma legyen az ő tehetségét különböző irányban érvényesí­teni, és ne legyen útja vágva annak, hogy bizo­nyos szakirányban az uj erők anyagot nyújtva nekik, tehetségüket és szaktudásukat a lehető legnagyobb mérvben kifejthessék. (Helyeslés bal­felöl.) Figyelmébe ajánlom továbbá a t. miniszter urnak, hogy ne késlekedjék már tovább a műegyetem felépítésével, mert hisz maga az építkezési hiány is nagyon sürgeti, hogy ezen műegyetem építése mielőbb kezdetét vegye, de meg ígéret is történt, hogy 1902-ben, a mint felszabadul az országháznál lekötött tőke, azon­nal megkezdik a műegyetem építését. Most már 1902-ben vagyunk, azért kérem a t. miniszter urat, legyen szives odahatni a pénzügyminiszter urnái, hogy ezen fontos intézmény mielőbb épít­kezés alá vétessék, már azért is, mert a techni­kán a tanítás a lehető legnagyobb nehézségekbe ütközik és óriási házbért kell fizetni egyes ma­gánházakban, a mi tehát ugy az intézményre, mint magára az intézetre nézve káros. Még egyre vagyok bátor a t. miniszter ur figyelmét felhívni, miszerint nem tűrhető meg, hogy a minisztérium által fizetett hivatalos czég az intézetek berendezését is, ugy fizikai felszere­lését albérletbe adja ki, még pedig egészen más irányban működő czégnek, pl. paplangyáros kap megbízásokat mindenféle berendezésekre, tan­szerek, fizikai szerek szállítására stb. Ezen al­bérlő meg ismét albérletbe adja és az állam 3-szorosan is megfizeti. Tudom, hogy a t. minisz­ter ur tudtán kivül történnek ezek. Minden­esetre azonban felhívom figyelmét arra, hogy az építkezések és egyáltalában az állam azon kiadá­sai, a melyek ilyen kulturális czélra történnek, a legnagyobb nyilvánossággal a megfelelő módon adassanak ki, a mi mindenesetre az építészet és^ művészet fellendítését fogja eredményezni. (Élénk helyeslés a néppárton.) Elnök: A tételhez többen feljegyezve nin­csenek. Kérdem, kiván-e valaki még szólani? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani, Kammerer Ernő előadó: T. képviselőház! A budapesti egyetem vonatkozó tételeinél az eddigi gyakorlathoz képest van szerencsém az átruhá­zási jog megadását kérni. Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a tételt megszavazza. Kérdem a t. házat, megadja-e az átruhá­zási jogot a budapesti egyetem cziménél a sze­mélyi járandóságok és a dologi kiadások közt? (Igen !) A ház az átruházási jogot megadja. Szőts, Pál jegyző (olvassa): Rendkívüli ki­adások. Átmeneti kiadások. A budapesti egye­tem épületeiben létesített Auer-féle világítás költségeire szükséges 28.064 K. IV. és utolsó részlete 4064 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti kir. tud. egyetemi kör segélyezésére 5000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti általános poliklinikai egyesület segélyezésére 4000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti Mensa-akadémika egyesületnek házbér fejében 4000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti egyetem két kórboncztani intézetének tudomá­nyos felszerelésére 12.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): Átmeneti kiadá­sok összege 29.064 K. Beruházások. A budapesti egyetem máso­dik sebészeti koródájának tudományos és kór­házi felszerelésére 50.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti egyetem második sebészeti koródájának építé­sére, belső felszerelésére és a telek rendezésére

Next

/
Thumbnails
Contents