Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-95

95. országos ülés 1902 április 19-én, szombaton. 427 Illyés Bálint jegyző: Szalay László! Szalay László: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A felső oktatás és a felső tanintézetek kérdéséhez hozzászólva, szükséges­nek és indokoltnak tartom felemlíteni a kassai egyetem ügyét és eszméjét. Ezt az ügyet, ezt az eszmét ugy a t. háznak, mint a t. kormánynak figyelmébe ajánlom. Teszem ezt abban a bitben és meggyőződéshen, hogy ezt az ügyet támo­gatva és az ezen irányban megindult mozgalmat ébrentartva, ugy a hazai közoktatás ügyének, mint az ifjúság érdekeinek csak hasznos szolgá­latot tehetek. T. ház! Általános a nézet, a vélemény, sőt mondhatnám meggyőződés abban a tekintetben, hogy felső oktatásunk túlságos czentralizácziója és a jelenleg létező két egyetemnek ebből folyó túltömöttsége oly káros és tarthatatlan állapo­tokat teremtett, a melyeket sürgősen és mielőbb megorvosolni elodázhatatlan állami feladat. (Hall­juk ! Halljuk!) Tudják és érzik ezt nemcsak azok, kik a felsőbb oktatással gyakorlatilag fog­lalkoznak, kik a felsőbb oktatás eredményét a legközvetlsnebb közelből szemlélik, hanem tud­juk és érezzük azt mi laikusok is, kik, habár a távolból is, de ezt az ügyet élénk érdeklődéssel és figyelemmel kisérjük. Felsőbb oktatásunk jelenlegi kóros álla­pota már ezen költségvetés folyamán is ezen képviselőház több tagját arra késztette, hogy ebben a tekintetben felszólaljon. Az ezen kér­désben felszólalt t. képviselőtársaim mindnyájan azon következtetésre jutottak, hogy felsőbb ok­tatásunk állapotát tekintetbe véve, a baj nagy, a veszedelem fenyegető és ezen állapotok való­ban tarthatatlanok, s hogy ezen tarthatatlan állapot orvoslása csak gyökeres reform, neveze­tesen a felsőbb egyetemi oktatás deczentralizá­cziőja által orvosolható, ez lévén az egyedüli ut és mód arra, hogy a mostani két egyetemnek túltömöttsége, túlzsúfoltság ebből a túl­tömöttségből és túlzsúfoltságból eredő számta­lan baj és hátrány elhárittassék és megorvosol­tassék. A közvéleménynek, a közhangulatnak a képviselőházban és azon kivül a szak- és napi­sajtóban megnyilvánult egyöntetűsége folytán felmentve érzem magamat attól, sőt felesleges­nek is tartanám, hogy a tényleg létező bajokat részletesen felsoroljam, hanem elegendőnek vélem azt, hogy ezekre a bajokra rámutatva, kijelent­sem, hogy a bajt én is veszedelmesnek tartom, hogy ezen bajnak orvoslását szintén csakis fel­sőbb oktatásunk deczentralizácziója, nevezetesen a harmadik egyetemnek létesítése által vélem czélszerünek és helyesen orvosolhatónak. Ily körülmények közt felszólalásomban in­kább arra szorítkozom, hogy kimutassam azon véleményem és meggyőződésem helyességét és indokolt voltát, hogy a harmadik egyetem leg­czélszerübben és a legkevesebb költséggel Kassán lenne felállítható, kimutatva egyszersmind azt is, hogy épen Kassán vannak meg azon előfel­tételek, melyek az ott felállítandó egyetemnek sikeres, eredményes működését már eleve is biz­tosítják. Kassa városának a hazai közoktatásügyért érdeklődő és lelkesülő tanférfiai a kassai egye­tem eszméjének propagálása czéljából, egy haza­fias főpap, a jászóvári prelátus vezérlete alatt tömörülve, egy emlékiratot dolgoztak ki. Ebben az emlékiratban nyomósán és részletes indoko­lással kifejtették egyrészről a deczentralizáczió szükségességét, másrészt pedig kifejtették a Kas­sán létesítendő egyetem felállításának gyakorlati módozatait. (Halljuk! Halljuk!) Ezt az emlék­iratot ugy a képviselőház minden tagjával, vala­mint a kormánynyal is közölték. Ily tényállás mellett, de tekintettel a t. ház hangulatára is, nem tartom szükségesnek azt sem, hogy a kassai egyetem felállítására nézve felhozható indokokat túlságos részletességgel adjam itt elő, hanem inkább csak arra szorítkozom, hogy mintegy vázlatos képét nyújtsam a dolognak és vázlato­san megismertessem az azon emlékiratban fel­hozott indokokat, a melyeket én eléggé fonto­saknak, eléggé nyomatékosaknak és alaposaknak tartok a tekintetben, hogy ezek az indokok a felsőbb közoktatásnak minden igaz barátját a kassai egyetem eszméjének és ügyének meg­merhessék. A kassai egyetem létjogosultságáról szólva, első sorban is a történelmi múltra hivatkozom, mert köztudomású tény, hogy Kassán már a 17. század második felében egy virágzó egyetem, az u. n. Kisdi Benedek által alapitott egyetem léte­zett, mely egész fennállása alatt a tudománynak, irodalomnak és a tudományos műveltségnek való­ságos melegágya és terjesztője volt, s a mely a hozzáfűzött reményeket minden tekintetben meg­valósította, nemes és magasztos feladatát kifo­gástalanul teljesítette. Tisztában vagyok azzal, hogy maga ez az indok, vagyis a történelmi múlt egymagában véve döntő és elegendő érvet nem képez, ámbár másrészről az a meggyőződé­sem, hogy a történelmi múlt és a történelmi múltból levont tanulságok teljesen jelentéktele­neknek mégsem tekinthetők, hogy a múltnak eseményei bizonyos tekintetben a jövendőnek is garancziáját képezik. A történelmi múlt mellett, t. ház, hivatkozom még Kassa városának kies fekvésére, természeti szépségekben bővelkedő vi­dékére, egészséges éghajlatára, hivatkozom a kas­sai társadalmi és tudományos életnek mai jelen­tékeny fejlettségére, a melyek szintén elenged­hetetlen feltételek akkor, ha egy létesítendő egyetem helyét akarjuk megválasztani. Hivatko­zom, t. ház, Kassa városának geográfiai fekvé­sére és az ebből folyó azon körülményre, hogy Kassa városa ugy a múltban, mint a jelenben is Felső-Magyarországnak természetes központ­ját képezte és képezi, hogy a jövőben is predesz­tinálva van arra, hogy ezt az állását megtartsa, hogy ott a műveltségnek és tudománynak irány­54*

Next

/
Thumbnails
Contents