Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-94
416 ,94. országos ülés 1902 április 18-án, pénteken. világon! Helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Ország és világ előtt! Sőt azt is készséggel elismerem — ez olyan dolog, a melyben a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértek, — hogy az ő neve fenn fog maradni akkor, mikor a t. kormány és a miniszter urak neveit már régen elfeledték. (Élénk tetszés a néppárton. Felkiáltások a jobboldalról: Az önökét is elfelejtik! Folytontartó, nagy zaj. Az elnök csenget.) És az ellen sem tudnék talán elvi kifogást tenni, hogy ha szükség forog fenn, részesüljön országos jutalomban, habár konstatálni kívánom, hogy erre vonatkozólag . . . (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Beöthy Ákos: . .. preczedens nincsen, és hogy ez társadalmi utón szokott történni és hogy a magyar társadalom jeleseit mindig kellő jutalmazásban részesítette, mint pl. a Vörösmarty Mihály esetében történt. (TJgy van! ügy van! a néppárton.) Azonban az a nézetem, hogy ha az ily jutalmazás történik, annak világos és határozott alakban, (TJgy van! TJgy van! a néppéirton.) még pedig törvény alakjában kell történnie. (Helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) De nem tudok beleegyezni abba, hogy ez hamis firma és hamis lobogó alatt történjék, a hogy pedig ez itt történt, ez hamis lobogó és hamis forma, mely sem a magyar nemzethez, sem Jókai Mórhoz nem illik. (Helyeslés a néppárton.) Ennek következtében én, t. barátaim, Várady Károly és Kubik Bélának javaslatát el fogom fogadni, (Élénk helyeslés a néppárton és a szélsőbal oldalon. Tartós zaj.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. ház ! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok. Magára a tárgyra vonatkozólag elmondottam nézetemet. Az ellen azonban a leghatározottabban tiltakoznom kell, (Folytontartó, nagy zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon. Elénk felkiáltások jobbról és a szélsöbaloldalon: Halljuk! Halljuk !) hogy ez becsempésztetett, vagy nem nyíltan táratott fel. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondások a néppárton. Halljuk! Halljuk !) Beöthy Ákos: Törvény alakjában tessék előterjeszteni! (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Halljuk a minisztert!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Bocsánatot kérek, hiszen a költségvetés is törvény. (Nagy zaj) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Halljuk a minisztert! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Méltóztassék a kérdést egészen természetszerűleg . . . (Szünetlen, nagy zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbról.) Elnök: Csendet kérek, t. ház, igy nem lehet tárgyalni! (Szünetlen zaj.) Justh Gyula: Én megszavazom ! Nagy Mihály: Éljen Justh Gyula! Mezőssy Béla: Nem járja, hogy. felekezeti kérdést csináljanak belőle! (Folytontartó, nagy zaj. Az elnök többször csenget. Elénk felkiáltások jobbról: Halljuk a minisztert!) Elnök: Csendet kérek, méltóztassék a minisztert meghallgatni, és majd szavazással fogjuk eldönteni e kérdést. (Halljuk! Halljuk !) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az okot most az adta meg, hogy megszűnvén az ő tiszteletdija, ebből az alkalomból óhajtottam azt számára biztosítani, hogy a hazai irodalom terén szerzett kiváló érdemeiért szavazza meg ezt a ház, (Hosszas, élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a, szélsöbaloldalon.) ezt világosan mondom (Folytonos éljenzés és taps jobbról és a szélsöbaloldalon.) Ismétlem tehát, ez van elmondva az indokolásban és nem becsempészve, hogy: a hazai irodalom terén szerzett kiváló érdemeiért ezt az összeget továbbra is tiszteletdíjul élvezze. (Folytonos éljenzés és taps jobbról és a szélsőbalon.) Tehát azon feltevés ellen határozottan tiltakozom. (Folytonos, élénk helyeslés jobbfelöl és a szélsőbalon. Nagy zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az írén karzatról belebeszélnek! Szűnni nem akaró, nagy zaj.) Elnök (csenget): T. ház! Barta Ödön képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk! Szüntelen, nagy zaj a ház minden oldalán.) Barta Ödön: T. ház! A házszabályokhoz kívánok szólni. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): T. ház! Kérek csendet! Én nem hallok egy szót sem. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni, tehát oly dologban, a melyben nekem esetleg intézkednem kell. Méltóztassanak tehát annyi figyelemmel lenni az elnök iránt, hogy az elnök meghallhassa, hogy a képviselő ur mit kíván. (Helyeslés! Halljuk! Halljuk!) Azért kérem a t. háztagjait, méltóztassanak csendben lenni és Barta Ödön képviselő urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Barta Ödön: T. ház! Tisztelettel kérem, méltóztassanak rövid felszólalásomat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Abban a Íriszemben voltam és vagyok, hogy ebben a házban mindenkinek saját ízlése és belátása szerint meg van engedve a szólás; (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) nemcsak joga, de kötelessége is minden képviselőnek álláspontját, saját meggyőződését felszólalás által vagy tetszésnyilvánítással vagy nem tetszésnyilvánítással kifejezésre juttatni. Volt elég alkalmam a sajtóban azt a kritikát eltűrni, (Folytonos zaj. (Halljuk! Halljuk!) a mit felettem épen a sajtó jelenlevő képviselői utján gyakorolt. Nemcsak jogunk, de kötelességünk is eltűrni ezt a kritikát, akár igazságos az a mi meggyőződésünk szerint, akár igazságtalan a sajtó részéről. (Szünetlen zaj. Halljuk! Halljuk!) De már azt, hogy az írói karzat egyik oldalán egyik ilyen