Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-93

384 .93. országos ülés 1902 április 17-én, csütörtökön. Ruzsiák János: Ez nem létezik, én legalább nem ismerek olyant! Rákosi Viktor: Most alakult meg! Ruzsiák János: Hire sincs! Vészi József: Cellulose-gyár az! Ruzsiák János: Mondja meg a t. miniszterelnök azt az időt, mikor történt az ? És ha tudomása van róla, hogy ott valami törvénytelenséget követtek el, akkor éljen velük szemben a törvény szigorával, mert ha nem teszi, akkor ő is bűnrészesévé válik az ott elkövetett dolgoknak. Ha pedig nincs alapos tudomása, akkor ilyen híreket velünk szemben ne terjeszszen. (Mozgás jobb felöl.) Az igen t. miniszterelnök ur nem ugyan hozzánk, hanem az itt ülő szász képviselőkhöz beszéde folyamán azt a kérdést intézte, hogy hát nektek az 1868 : XLIV. t.-czikk sem elég ? Nagyon sajnálom, hogy ezt a kérdést nem hozzánk intézte, mert én erre a kérdésre határozottan azt feleltem volna, hogy igenis a törvénynyel meg vagyunk elégedve, ámde ugy, hogy ez foganatosittatlanul ne maradjon az Országos Törvénytárban, ne heverjen a minisztériumban és a megyeháza termeiben vagy a bíróságoknál, hanem léptettessék életbe lojálisán, ugy, hogy mi annak a hatását is érezzük, mert ha foganatosítva nincs, akkor csak irott malaszt marad és a kormánynak és az uralkodó pártnak arra szolgál, hogy az egész világgal szemben azt mondhassák, hogy ime ilyen szabadelvűén rendeztük mi a nemzetiségi kérdést. (Mozgás jobbfelöl.) Bátor vagyok még Hódossy Imre igen t. képviselő ur, szintén a költségvetés általános tárgyalása alkalmával elmondott beszédének némely részére reflektálni. O ugyanis beszédében azt mondja (olvassa): »Az északi Kárpátok alatt, Pozsonytól egész Ungvárig, körülbelül 750 négyszögmértföldet tevő terület van, melynek köznépe tót. Különböző dialektusokat beszél ugyan, de összefoglaljuk abban az egy szóban, hogy tót. Intelligencziája annak a népnek nincsen, mert a Felvidéken az intelligenczia mind magyar. így volt ez a múltban és igy van ez kevés kivétellel ma is. A köznép sem volt ott mindig tót. Kimutatható, hogy ama területnek egy jelentékeny részét hajdan magyarság lakta; de a husziták betörései Giskra alatt sokat elpusztítottak ottan az akkori lakók közül, és morvák, csehek telepedtek le helyükbe, később pedig a Rákóczy-féle felkelés idejében a háború viszontagságai és főleg a pestis iszonyúan pusztítottak ama vidékeken. Elpusztították az akkori magyar lakosságot és akkor azután a földesurak részint Sziléziából, részint Galicziából uj jobbágyokat telepitettek a régi magyarok helyére. így alakult az a köznép, a melyet ma tót népnek nevezünk«. Beszéde további folyamán még azt mondja (olvassa): »A köznép, t. képviselőház, a Felvidéken jó, szolid, jámbor nép. Olyan nyers anyag, a melyből az lesz, a mit belőle csinálnak.* Vájjon a Pozsonytól egész Ungvárig terjedő területen valaha magyarság lakott-e, vagy nem, hogy vájjon e területen nyelvi tekintetben a magyarság a tótság rovására, vagy pedig megforfotva, a tótság a magyarság rovására gyarapodott-e : ennek vitatásába nem bocsátkozom és ezt vitatni nem is akarom. De annyi történelmet tanultam valaha én is, és pedig tanultam magyar tanároktól és magyar történelemből, hogy bízvást mondhatom, hogy Hódossy Imre képviselő urnak azon állítása és azon tana, mintha a tót nép csakis a Giskra idejében bevándorolt szláv elemekből, morvákból és csehekből, és a Rákóczy-féle felkelés idejében vagy után, a volt földesurak által Sziléziából és Galicziából behozott jobbágyokból fejlődött és alakult volna, téves. Elnök: T. ház! A t. képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy azok a fejtegetések, a melyeket tőle hallunk, nincsenek összefüggésben a napirenden levő tárgygyal. (Ugy van! a jobboldalon.) Kérem tehát őt a vita érdekében, hogy tessék a vallás- és közoktatásügyi tárczának költségvetéséhez hozzászólani. (Helyeslés.) Ruzsiák János: Ez, kérem, a költségvetéssel összefüggésben van, mert meg akarom magyarázni az igen t. háznak, hogy a nemzetiségi törvény végrehajtása és életbeléptetése okvetlenül szükséges. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Bocsánatot kérek, az a törvény és a nemzetiségi kérdés ma nincsen napirenden, mert a napirend ma a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Én igazán mondhatom, hogy a szólásszabadságot a legmesszebbmenőleg megóvom, respektálom és ha bármily távoli összefüggésben is van valamely szónoknak fejtegetése e tárgygyal, sohasem szoktam félbeszekitani; de a t. képviselő ur a mai napirendtől teljesen idegen tárgyról beszélt. (Igás! Ugy van!) Kérem tehát, szíveskedjék a tárgyhoz szólani. (Helyeslés.) Ruzsiák János: Tehát elhagyom fejtegetéseimet. Hódossy Imre t. képviselő ur azt mondta, hogy a tót népnek intelligencziája nincsen. Miért nincsen? Azért, mert iskolái nincsenek; azért, mert a nemzetiségi törvény szakaszai végrehajtva nincsenek. Kubinyi György: Miért nincsen? Hol nincsen? (Zaj.) Ruzsiák János: A nemzetiségi törvénynek a tanodákra és tanintézetekre vonatkozó paragrafusai a következőkép szólnak (olvassa): »Az állam, illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, a menynyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatásügyi miniszter teendői közé tartozik; de a közI oktatás sikere, közművelődés és közjólét szem-