Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-92

362 92. országos ülés 1902 április 16-án, szerdán. (Tetszés jobbról és a középen.) tehát igen helytelen dolognak tartom azt, hogyha azután a nagy közvélemény elé ugy állítják oda mindazokat, a kik a liberalizmus alapján vannak, hogy, ha logikusok akarnak lenni, akkor vagy istentagadóknak vagy agnosztikusoknak kell lenniök. Ez ellen nekem szót emelni, ismétlem, kötelességem volt, (Élénk tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) A t. képviselő ur még tovább megy állításában és azt mondja, hogy a liberalizmus szempontjából szükségünk volna nekünk egy általános, úgynevezett volapük vallásra is. Abszolúte nincs erre szükség; egyre azonban van szükség: a türelemre, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) és arra, hogy mindenki a maga hite szerint imádhassa Istenét, az állam a felekezetek felett álljon, (Helyeslés a jobboldalon.) és ne engedjük azt, hogy bármely vallás dogmáit a másikra ráerőszakolja. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Erre van szükség, de nem a volapük vallásra. A képviselő ur az ő ékesszólásával és igen tetszetős formáival minden bajt, minden emberi gyengeséget, minden megtévelyedést, melyet ma tapasztalunk, a liberalizmusnak tulajdonit. Sok helyütt elnyomták a liberalizmust sok időn, emberöltőn keresztül és azokat a bajokat, melyekkel a társadalomnak ma küzdenie kell, ha nem nagyobb mérvben, de oly mérvben bizonyára föltaláljuk ott is, hol a liberalizmust, mint uralkodó kormányzati rendszert elnyomták. Nem akarok példára utalni, épen a legközelebbi példa nagyon közel van; ott már jóformán félemberöltőn át olyan rendszer uralkodik, a mely nem liberális és bizony nekik azokkal a bajokkal, melyek az államot és társadalmat fenyegetik, meg kell birkózniok. Árnyoldalak örökké lesznek, akármilyen rendszer lesz, (Zaj a baloldalon. Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) de minden árnyoldalt az uralkodó rendszer ellen fordítani, az, nézetem szerint, nem objektív kritika. A t. képviselő ur azt is mondja, hogy nálunk az iskola oka minden bajnak és nagy központi hatalma van a kormánynak. Erre nézve csak annyit jegyzek meg, — Bizony Ákos képviselő ur is beszélt az állam borzasztó nagy hatalmáról — hogy a képviselő uraknak mindenütt több joguk lenne beszélni az állami omnipotenczia túlterjedéséről, mint épen a közoktatásügy terén, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) 13, vagy 14 ezer iskola közül, a mit a másik oldalról megint némi joggal vetnek szememre, alig van 1800 állami iskola. 150 felekezeti és egyéb közép iskolával szemben van 50 igazi állami iskola. Csak méltóztassék ezen bajok tekintetében megosztani a felelőséget velem s talán nagyobb mértékben, mint a mely mértékben én viselem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Zárom beszédemet azzal, hogy igen gyakran hallok az állami omnipotencziáról, a czentrális állami hatalomról, s nem tudom miféle kifejezésről, hallom azt is, hogy mi felekezetek fogjunk össze az állam ellen. (Mozgás a baloldalon és felkiáltások,: Nem! Nem!) ISTem akarom ezt félremagyarázni, Jó értelemben van mondva. Tegnap is Bizony Ákos képviselő ur az állami omnipotenczia túlhatalmáról szólt. Az én erős meggyőződésem az, hogy a közoktatás terén sokkal nagyobb és erősebb állami hatalomra van szükség, mint a mily hatalommal ma rendelkezünk. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalion.) Mindig hallunk a magyar nemzeti állam kiépítéséről, de hogy ezen magyar államnak meg legyenek a maga eszközei is ehhez, értem a morális eszközöket is, ezzel szemben rögtön az állami omnipotenczia divatos jelszavával jönnek. Talán mindenütt jogosultabb ez, mint itt. Ki a magyar államnak nagy jövőjében hisz és ki a magyar állam misszióját akarja diadalra vinni, annak a magyar államot, a mely tulajdonképen közös hazánk, teljes erejéből támogatnia kell (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és nem különféle jelszavak alatt, mint a milyen az állami omnipotenczia, a magyar állam erejét gyengíteni. Ajánlom a tételt elfogadásra. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Bizony Ákos: T. ház! Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. A t. miniszter ur azzal vádolt, hogy én tegnapi beszédemben sokaltam volna azt a hatalmat, a melyet a kormány a felekezeti iskolák felett ezidőszerint gyakorol és hogy állami omnipotencziáról beszéltem volna ilyen értelemben. Engedelmet kérek, én épen az ellenkezőt mondtam. Én azt mondtam, hogy szigorítani kell az állami ellenőrzést a nemzetiségi iskolák felett. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De igenis beszéltem állami omnipotencziáról akkor, a midőn azt fejtegettem, hogy én az 1848 : XX. t.-cz. 3. §-ának végrehajtását nem óhajtom. Ekkor mondottam, hogy nálunk, a hol az állami hatalom már úgyis túltengésben van, minden lelkészt, tanárt és tanítót még a kormány alá rendelni nem volna helyes eljárás. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt mondtam én és nem azt, hogy nem akarnám megadni a jogot a kormánynak arra. hogy az iskolákat ellenőrizze. Csak ezt akartam kijelenteni. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Kubik Béla jegyző: Major Ferencz ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Major Ferencz: T. képviselőház! Mielőtt beszédem tulajdonképeni tárgyára, a középiskolai intézményre és annak igazi nemzeti felépítésére vonatkozó fejtegetéseimet elkezdeném, szükségét látom, hogy a t. miniszter urnak pár megjegyzésére is válaszoljak. Először is határozottan vissza kell utasítanom, mintha az egyház dogmáit rá akarná másokra erőszakolni. Ennek én sehol látszatát sem találom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem is mondtam!