Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-79
30 19. országos ülés 1902 márczius 22-én, szombaton. iparban. Az a czikk, a melyben erre feleltem, január 5-ikén jelent meg. Elhoztam magammal, felolvasom: Január 5-én a képviselőházban pedig egy előkelő politikus azt mondta, hogy a gépek terjedése a termelést jelentékenyen átalakította, és ez a kisipartól a természetes talajt többé-kevésbbé elvonja. Mindkét állítás igaz és való, csakhogy a konzequencziáit is le kell vonni; mert ha igaz, hogy a gépek terjedése folytán a gyáripari termelés felülkerekedése nyomta és nyomja ma is a kisipart, abból az következik, hogy a gépeket bele kell vinni a kézműiparba és a kisiparost fel kell fegyverezni azokkal az eszközökkel, a melyek a nagyipart versenyre képessé teszik (Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) a hitel és szövetkezetek segítségével. De hogy ezt megtehessük, a szakképzettséget is emelnünk kell, mert a szakképzettség ma is azon a fokon van, a tanoncziskolák ma is ott állanak, mint a hogy azokat szerencsés voltam alakítani 20 évvel ezelőtt; nagyon régen volt, már mindenki elfelejtette. De halad az idő, és a korral haladtak a segédeszközök, a szerszámok átalakultak és az iparos, a ki akkor dolgozott, ezekkel az eszközökkel is meg tudott élni, ma már ezekkel nem tud dolgozni és nem tud megélni. Ezenfelül meg kell teremtenünk a szakképzettségre nézve, hogy nagyobb góczpontokat állítsunk a vidéken, olyant, milyent eddig egyetlenegyet állítottak fel Magyarországon: Thék Endre, az iparegyesület alelnöke, Orosházán létesített ilyen tanonczotthont, a milyent többet kellene felállítani, nemcsak itt Budapesten, de a vidéken is mindenütt, hogy az iparoktatás magasabb fokot érjen el. Tessék megnézni, mi történik Ausztriában. Ez egy másik czikk, a melyet deczember 15-én irtani és ezt inspirálta Hieronymi ő exczellencziájának felszólalása. Ausztriában az utolsó 33 évben iparfejlesztésre költöttek 104,493.577 koronát, pedig ott egy százados, meggyökeresedett ipar van, a mely nemzetségről-nemzetségre száll át. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szegény kis magyar hazánkban pedig, a hol egészen uj ipart akarunk csak egy fejlett, tért foglalt iparral szemben teremteni, 33 év alatt az iparfejlesztésre mindössze 24,382.557 koronát költöttünk, tehát Ausztria ugyanezen idő alatt 4.28-szorta többet adott ki ugyanazon czélra, mint a fejletlen iparral bíró Magyarország. Az ipari oktatásnál Ausztria adott ebben az esztendőben nemzeti tradiczió alapján fennálló ipara mellett 7.926.522 koronát. Magyarország ugyanebben az évben 1.800,794 koronát, tehát 4.19-szerte kevesebbet, pedig ott fejlett ipar van, nálunk pedig csak kezdeni kell, (Ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Madarász József: Kell ágyutöltelókre! Gr. Zichy Jenő: Most nagyon hosszadalmas és unalmas dologhoz értem, (Halljuk! Ralijuk! a szélsöbaloldalon.) ezt egyszer már feltálaltam itt a házban, de ha a számok évről-évre változnak is, az elv ugyanaz marad. Justh Gyula: Addig kell kopogtatni, míg bebocsátanak! Gr. Zichy Jenő: Itt örülnek, amott búsulnak, de a rezultátum ugyanaz; nem történik semmi. Behozatalunk és kivitelünk 1900-ban: ipari segédanyagok, — ezt elolvasom, — az állatvilágból 26,500.000 korona a behozatal, 44,000.000 a kivitel; a növényországból 67 millió a behozatal, 132,500.000 a kivitel; az ásványországból 43,500.000 a behozatal, 24,500.000 korona a kivitel. Élelmezési és használati tárgyak : az állatországból 34,500.000 korona a behozatal, 296,500.000 korona a kivitel; a növényországból 70 millió korona a behozatal, 304,500.000 korona a kivitel; az ásványországból 1,500.000 korona a behozatal, 4 millió korona a kivitel. Gyártmányok: élelmezési és egyéb fogyasztási czikkekből 75.500.000 korona a behozatal ; 283,500.000 korona a kivitel; fonó- és szövő-ipari készítményeink: a fonalakból 29 millió korona a behozatal, 6 millió korona a kivitel; szövetek és egyéb árukból 304,500.000 korona a behozatal, 33,500.000 korona a kivitel; ruházatok és fehérnemüekből 52 millió korona a behozatal, 10,500.000 korona a kivitel. Boros bőriparáruk: bőr 30,500.000 korona a behozatal, a kivitel 13,500.000 korona; bőrárukból 25 millió korona a behozatal, 3,500.000 korona a kivitel; papiros és papírárukból 17,500.000 korona a bevitel, 2,500.000 korona a kivitel. Faés csontárukból 23,500.000 korona a behozatal, a kivitel 10,500.000 korona. Vegyi ipari termékek és félgyártmányokból 51 millió korona a behozatal, 29 millió korona a kivitel. Különféle készítmények szerves anyagból 37,500.000 korona a behozatal és 9,500.000 korona a kivitel. Kő-, üveg- és agyagárukból 37,500.000 korona a behozatal, 9,500.000 korona a kivitel. Eémek és fémáruk-, vas- és vasárukból 52 millió korona a behozatal, a kivitel 44 millió korona; egyéb fém- és fémárukból 54 millió korona a behozatal, 16,500.000 korona a kivitel; gépek, eszközök és műszerekből 61,500.000 korona a behozatal, 48 millió korona a kivitel. Irodalmi és műtárgyakból 14 millió korona a behozatal, 4 millió korona a kivitel. Összesen 1110 millió korona a behozatal és 1.327,000.000 korona a kivitel. De a végösszegekben a gyártmányoknál — és itt fejlődik ki a dolog — a kivitel 1321 millió korona és- az, a mi a külföldön feldolgozva visszakerül és behozatik, 1102 millió korona, tehát a külföldön marad csupán 2—3 0 / 0 . Különben a valódi értéket, hogy mi marad kinnt, azt csak akkor tudnánk kimutatni, ha a súlyát is tudnók ezen czikkeknek. Mégis nagyon sajátságos dolog a kivitelnél és bevitelnél, hogy pl. gyapjút kiviszünk 17,676.000 korona értékben és gyapjuárut behozunk 101,304.000 koronát, azonkívül kész ruhákban 31,683.000 koronát és 7,226.000 korona kalapokat, a melyek mind gyapjúból készülnek. Tehát 17 milliót viszünk ki gyapjúban és behozunk 157,670.000 korona ér-
