Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-91

91. országos ülés 1902 április 15-én, kedden. 331 Nem gyanúsítottak senkit!) Bocsánatot kérek, de a Major följelentése következtében itt elő­adottak olyfornián tűntek fel, mint hogyha mi azt az eljárást el akarnók tussolni. (Zaj a iái­oldalon.) Sohasem tussoltam el semmit; ha én hozzám feljelentés érkezik, elrendelem a vizsgá­latot, egyoldalulag azonban semmiféle vádat sem hiszek el, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hanem előbb meg kell győződnöm arról, hogy a dolog ugy van-e. Major ur szerződési viszonyban volt Ozigler épitészszel, alvállalkozója volt neki, ugy vagyok értesülve, hogy ki nem fizetett kereseti követelését akarta Czigler ellen érvényesíteni. Erre mondtam az eljárás folyamán, hogy e részben a minisztériumnak abszolúte nincs joga beavatkozásra. Ez az alvállalkozó és a fővállal­kozó közti viszony kérdése, melyben esetleg szí­vesen közvetíthetünk is, de hova jutnánk, hogy ba az alvállalkozó és fővállalkozó közötti minden kereseti követelésekbe a minisztérium folyton beavatkoznék ? (Igaz! Ugy van! jobbról és a középen.) Abban azonban én is teljesen osztozom, a mit a t. képviselő ur mond, hogy ha valaki, ki üzleti összeköttetésben volt a fővállalkozóval, ez ellen bármi okból feljelentést tesz visszaélé­sekről, én csak azért nem diskvalifikálhatom, hogy ő összeveszett a fővállalkozóval, mert csak így jövünk nyomára bizonyos visszaéléseknek és az ilyeneket ostorozni — ha ezek tényleg meg­állapittatnak — én kötelességemnek tartom. Midőn Major ur beadta azt a 15 vádpontot, én a vizsgálatot elrendeltem. Az államtitkár ur maga viszi az összes építkezési ügyeket a leg­nagyobb gonddal és odaadással. Mondhatom, a legidegfeszitőbb foglalkozás végigmenni ezeken az építkezési terveken és a különböző építkezési ajánlatokat elbírálni, miket az államtitkár ur oly nagy gonddal végez. Sok mindenféle nehéz­séggel kell küzdeni, és azért emelem ki, hogy magára az államtitkár úrra biztarn az építkezési ügyek legfőbb vezetését, mert a kérdést én is igen fontosnak és kényesnek tartom. Már most a Major-féle följelentésre vissza­térve elrendeltem a vizsgálatot. Igen természe­tesen — és ez kitűnik a felolvasott aktákból — azzal az előzékenységgel is éltem, hogy még a vizsgálat folyamata közben is értesítettem a panaszlót az ügy állásáról. Midőn a kiküldött vizsgálóbiztos által tett jelentést megkaptam, ebből magából még nem tudtam végleges meg­állapodásra jutni, midőn a jelentést tevő vizs­gálati közeg azt jelenti, hogy a jegyzőkönyveket később fogja előterjeszteni. De midőn ujabban arra hivatkozott a följelentő, hogy tanúit meg tudja nevezni, s hivatkozott bizonyos egyénekre, a kikre eddig csak általánosságban czélzott, akkor újra elrendeltem a vizsgálatot, mert ez a megvádolt építész érdekében is van. (Helyeslés.) A vizsgálat most folyamatba tétetett olyan 15 pont tárgyában, a melyeket tisztázni kell. De eltussolni kinek volna érdekében ? (Tetszés jobb­KÉPVH. NAPLÓ. 1901-—1906. V. E.ÖTBT. felöl.) Ha valaki bűnös, lakoljon. Ha ártatlan, elégtételt nyerjen. Ez a helyes, legyen meggyő­ződve mindenki, hogy ha hozzám akárki, akár­mikor, akármilyen panaszszal jön, az a legszigo­rúbb vizsgálati eljárást nálam biztosan megkapja. (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) Mél­tóztatnak látni, ilyen szempontok vezettek engem. Azt, hogy a feljelentő összeveszett a fővállal­kozóval, én nem tekintem diskvalifikálónak, ha­nem a legszigorúbb eljárás tárgyává teszem az ügyet. (Helyeslés jobbról.) Foglalkozni fogok most már ezzel az épít­kezési kérdéssel, hogy ne kelljen rá később vissza­térnem. Méltóztatott felemlíteni, hogy minden minisztériumnak van — ugy tetszett kifejezni magát — házi zsidaja, házi építője. Ez termé­szetes is, mert minden egyes minisztériumban vannak bizonyos különleges építészeti érdekek; pl. nem mindenki alkalmas arra, hogy egy fog­házat, vagy fegyházat építsen. (Ugy van! jobb­felöl.) Mindegyik minisztériumnak kell tehát egy megbízható közegének lenni, mert az építkezési kérdésben e nélkül sem az a miniszter, sem az államtitkár nem tájékozhatja magát. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondás a bal- és a szélsö­balóldalon.) Zboray Miklós: Tessék pályázatot hirdetni Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter : Arra majd később kitérek. Kell tehát, hogy ott, a hol annyi az építkezés, legyen mű­szaki közeg, a kivel érintkezésbe léphetünk. Én. mikor a minisztériumot átvettem, azt az álla­potot találtam ott, hogy szerződéses viszonyban volt a minisztérium egy épitészszel. Szerződéses viszonyt kötöttem én is Herczeg és Baumgar­tennel. Meg vannak állapítva a feltételek és hogy azok mellett mit tartoznak ingyen teljesí­teni. Igen természetes, hogy egy kiválóbb építész 8 ezer forintért arra, hogy egyáltalában semmi más keresete ne legyen, ily szerződésre nem vállalkozik, (Mozgás bal felöl.) Igen természetes tehát, hogy bizonyos építkezéseknél, tervelések­nél az említett építészeket is igénybe veszem. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Attól nem lehet eltekinteni. Molnár Jenő: Ha 8000 frt fizetést kap? Hát ez neoi elég? Akkor ne menjen vállalko­zónak ! Zboray Miklós: Milliókra menő- terveket készítenek. (Folytonosan tartó zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Leszek bátor erre nézve is felvilágo­sítást adni. Az, hogy minden építkezési tervet ők készítenének, abszolúte nem áll. Zboray Miklós: Legnagyobbrészt! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hát én fel fogom mind olvasni. Az utolsó tíz évet veszem. Ezen idő alatt Czigler Győző, -— a ki végre a politechnikumnak egyik legelső rangú kapaczitása, — (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Kiss István, Kauser József, Korb 43

Next

/
Thumbnails
Contents