Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-91

91. országos ülés 1902 kiszorítja azt az ezrekre menő fiatalságot, a mely várva-Yárja, hogy működésének tér nyíljék. (Helyeslés a balközépen.) Hogy rámutassak arra, hogy abban a vallásügyi minisztériumban mennyi építkezés van, a melyet ez a Baumgarten és Herczeg czég végez, engedje meg a t. ház, hogy az » Építészeti Szemle«-ben megjelent árlejtési hirdetésekből igazoljam, hogy az 1901. évben körülbelül hány épület lett nekik kiadva. így a budapesti Erzsébet-nőiskola, a zólyomi állami iskola, az újpesti elemi iskola, a hatvani fiúiskola, a dévai állami főreáliskola, a Ferencz József tanítók háza, az újpesti állami fiúiskola, a lőcsei állami nőiskola, a pozsonyi állami tanítóképezde, a pozsonyi állami leányiskola, a szegedi állami leányiskola, a segesvári állami fiúiskola, a hódmezó'-vásárhelyi állami iskola és a rákoskeresztúri állami iskola. Ezeknek a tervezetét mind egy építkezési czég végezte. Eltekintve azoktól, a melyek itt nincsenek felsorolva és a melyekről részletes tudomásom nincsen, ugyancsak ez a czég építette a budapesti központi egyetem egy részét, a sebészeti, a szülészeti klinikát, Pasteur-intézetet, a kolozsvári Karolina-kórházat. Az összes gimnáziumokat mind egy-két ember csinálta, legnagyobb részét pedig ez a Baumgarten és Herczeg czég. Milliókra megy az az összeg, melyet a vallásügyi minisztérium építkezésekre kiadott, és igen nagy az az összeg, a melyet a Baumgarten és Herczeg czég és egypár más egyén: Alpár, Petz, Horti, és Ozigler Győző kaptak. Ez négy-öt ember és Magyarországon van 200 ember, a ki hiába várja, hogy munkát kapjon. A t. miniszter ur vállát vonja erre. Hát jó, rámutatok arra is, miért tartom helytelennek azt, hogy egyes emberek kapják meg az építési tervek egy részét, a helyett, hogy pályázat tűzetnék ki a tervek készítésére. Rámutatok, mert előfordulhat az az eset is, hogy az az építő művezető, a ki az építkezést tervezi, lesz az építkezésnél a művezető és előfordulhat az az eset is, hogy ha panaszok érkeznek be, azok nem részesülnek olyan elbírálásban és olyan szigorú elbánásban, mint a minőben részesülniök kellene. Itt van kezeim között egy csomó akta. Ezekből kitűnik, hogy a »Vakok Orsz. Intézet«-ének építésénél, (Felkiáltások balfelol: Hol?) — itt Budapesten' a Hungária-uton, — a melyet a Baumgarten, és Herczeg czég tervezett és a melynél Baumgarten ur, az egyik czégtag volt a művezető, Ziegler Géza és Gollwig Móricz urnak adatott ki az építkezés, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a Gollwig Móricz nem is magyar állampolgár és tudtommal időközben el is tiltatott a középületeknél való vállalkozástól, mert sok szabálytalanság merült fel működése körül. (Mozgás balfelol.) Gollwig Móricz és Ziegler Géza urak felfogadtak egy Major Lajos nevű építészt, a ki ott dolgozott. (Mozgás a baloldalon.) Később nézetkülönbség támadt, összeáprilis 15-én, kedden. 333 különböztek és Major ur követeléseket támasztott, hogy fizessék ki az ő költségeit. A czéggel nem tudott megegyezni, és elismerem, hogy ez volt inditó oka annak, — de azt hiszem, hogy ez közömbös — hogy feljelentést tett a miniszter urnái, hogy az építkezés körül nagy szabálytalanságok történnek. Elpanaszolta beadványában azt is teljes őszinteséggel, hogy nem kapja meg pénzét és ez vezeti őt a feljelentésre. De azt hiszem, hogy nem az a dolog lényege, hogy mi egy feljelentésnek az inditó oka, mert hiszen ha jó barátságban maradtak volna, akkor semmi esetre sem tette volna meg feljelentését, hanem az a lényeg, hogy ő itt konkrét vádakkal állott elő. (ügy van! balfelol.) A vádakat 15 pontban foglalta össze, és ezekben igen súlyos és lényeges visszaélésekről tett feljelentést. Felpanaszolta, hogy akkor, a midőn még nem volt meg a miniszteri döntés arra nézve, hogy az árlejtés eredményeképen ki kapta meg az építkezést, kivágták a fákat, bokrokat, Baumgarten ur egyenes engedelmével és elszállították Ziegler és Baumgarten urak birtokaira. (Derültség és mozgás balfelöl és a szélsöbaloldalon.) Előadja feljelentésében, hogy ott ástak a talajból homokot, és addig, a míg homokrétegekre akadtak, a mésznél és czementnél a földes homokot használták fel kavicscsal és így építkeztek; előadta, hogy az alapozásnál nem mentek le a kellő és kikötött mélységre; előadta, hogy sok helyt vasgerendák helyett csak gipszdiszitéseket alkalmaztak ; (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) előadta, hogy a vasat onnan nagyrészt elszállították a czég más építkezéseihez és előadta azt is, hogy a körülbelül 500 kocsira tehető törmeléket nem hordatták el, hanem halomba rakva később beföldelték és a midőn a vizsgálat jött, lépcsőket csináltak reá, hogy mint a dombra a vakok, ugy botorkáljanak fel. Előadta, hogy mig a szerződésben meg volt mondva, hogy a lebontott háznak csak jobb anyagú tégláját szabad felhasználni, mintegy 20.000 drb legjobb minőségű téglát elszállítottak, 80.000 drb legrosszabb minőségűt pedig beépítettek. (Mozgás a baloldalon.) S a midőn mindezen eseteket ez az ember 1901. november végén előadta, akkor és számtalan sürgetések daczára, megtörténhetik az, hogy a miniszter ur 1902. január havában a következő leiratot intézte hozzá (Halljuk ! Halljuk! a baloldalon. Olvassa.): »M. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium 93.562. szám. Major Lajos kőművesmester, jelenleg szegedi lakos, több izben fordult hozzám panaszszal, Ziegler Géza és Gollwig Móricz, a Vakok orsz. intézetének építési társvállalkozói ellen. Minthogy a nevezett csak akkor állott elő panaszaival, mikor a nevezett vállalkozók által elbocsáttatott; minthogy továbbá az alvállalkozóknak a vállalkozókkal szemben támasztott igényei egyébként sem tartoznak elém, hanem a törvényszék elé, mivel az általános építési feltételek szerint is az építtető csupán a vállalkozókkal érintkezik és igy az al-