Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-90

316 90. országos ülés 1902 a népoktatás terén eddig tett intézkedéseit I illeti, elismerem, hogy nagyon sok jót, szépet tett, és hogy különösen nemzetiségi szempontból érdemeket is szerzett. De engedelmet kérek, itt is kifogásolnom kell azt az irányt, melyet a t. miniszter ur egész nevelési politikájában folytat, nevezetesen az egyenlősitési politikát. Kérem, t. miniszter nr, legyen kegyes nekem megmondani, hogy tulajdonkép mire is akarja nevelni azt az egyszerű, szegény parasztgyereket? Ha a t. miniszter urnak a tantervét végignézem és látom azt a tananyagot, melyet a t. miniszter u r előirt a népiskolákban, akkor arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy az a tudomány, melyet ennek a tantervnek alapján az a gyermek elsajátíthat az elemi iskolában, arra, hogy ő direkt abból a tudományból megéljen, véghetetlen kevés, hanem arra meg azután, hogy az a gyermek az apja becsületes mesterségét folytatva, két keze munkájából kereshesse meg kenyerét, rettenetesen sok. Hiszen esak nem akar a t. miniszter ur minden egyszerű, szegény parasztgyerekből minisztert, főispánt, törvényszéki birót, állami felsőbb leányiskolái tanitónőt nevelni és csak nem kívánja, hogy valamennyi elemi iskolás gyermek a t. miniszter ur politikája kedveért végigjárjon valamennyi középés felsőbb iskolát, mert azt hiszem, bogy ezt az óriási tananyagot mással a t. miniszter ur nem igen lesz képes megvédeni, mint azzal, hogy ez a tanterv föltétlenül szükséges arra, hogy az az elemi iskolás gyermek a közép- és felsőbb iskolákban tovább mehessen. Engedelmet kérek, ezt sem irom alá. Én is voltam elemi iskolás, de ezeket nem tanultam az elemi iskolákban. Méltóztassék akkor kettéválasztani az elemi iskolát, méltóztassék felállítani oly iskolát, melyben megköveteli ennek a tananyagnak a feldolgozását és kimondani azt, hogy csak azon gyermekek mehetnek a közép- és felsőbb iskolákba, a kik ezt a tananyagot feldolgozták és ebből sikeresen levizsgáztak. Engedelmet kérek, t. miniszter ur, de az óriási nagy többség, a nép számára maradnánk meg talán mégis a kellő korlátok közt, hiszen méltóztassék elhinni, hogy arra a rengeteg tudományra, mely abban a kis könyvben van, annak a parasztgyermeknek soha az életben szüksége nem lesz. Ha nem lesz unalm t. háznak, csak néhány példát fogok felolvasni abból, hogy mit tanítunk mi a miniszteri tanterv szerint. (Ralijuk!) Csak az ötödik és hatodik osztályból hozok fel példát. Az ötödik osztályban tanítjuk a mathematikából a tizedes rendszert, a közönséges törtekkel való számítást, a hatodik osztályban az egyszerű, az összetett kamatok kiszámítását, a társaság és a vegyítés szabályait. Mértanból tanítjuk az ötödik osztályban a vonalzó, körző, a czirkalom, a métermérték, a vonalak, szögek, háromszögek főbb tulajdonságait, a hatodik osztályban tanítjuk a sikok sajátságos ismertetését, a sikok átmetszéséből keletkező szögletes testekáprilis lí-én, hétfőn. nek tulajdonságait, az egyenes testek felszínének kiszámítását, épülettervek készítését. A földrajzból nem elégszünk meg a község, járás, vármegye s az ország alapos ismertetésével, melyet elsősorban kellene megtanulni a gyermeknek, hanem tanítjuk Ausztriát, Európát, Ázsiát, Amerikát, Ausztráliát — nem tudom, van-e még több világrész — szóval az egész földgömböt. De még ezzel sem elégszünk meg, hanem a földből elkalandozunk a csillagos ég magas mennyországába, tanítjuk az eget, a napot, az esteli, hajnali csillagot, a bolygókat, a holdnak, a napnak változásait, az égi testek körforgását, az állócsillagokat, stb. A történelemből nem elégszenek meg Magyarország történelmének tanításával, a mi feltétlenül szükséges volna, hanem tanítjuk az ókort, a középkort, az egész világhistóriát, elkezdve az Inkáktól egész a mostani patagóniai király haláláig. (Derültség a szélsöbáloldalon.) Jogi tudományokat is tanítunk; a kis parasztgyereknek tanítjuk az alkotmányjogot. Én ezt jogász-koromban tanultam. De legszebb a fizika. Fizikából tanítjuk a vonzás tüneményét, a testek esését, az emeltyűket, forgattyukat, csavarokat, vízvezetéket, légsulyruérőt, szökőkutat, szivattyúkat, szivornyákat, a rezgések tüneményeiből a hangtant, a fénytant, a világosságot, a világosság mérését, a dél, & köd, az eső tüneményeit, az iránytűt, stb. stb. Ámde ez sem elég. Tanítjuk a vegytant is. Tanítjuk az élenyt, könenyt, legényt, szónsavat és igy nem csodálkoznám, hogyha valamelyik vizsgán a gyendai tanitó azt kérdené például a kocsisom fiától, hogy mikép hívták azt a patagóniai királyt, a ki most halt meg Parisban? A t. miniszter ur talán még a/.t is megkövetelné. Én nem tudom megérteni, hogy annak a szegény béresgyereknek mi szüksége van ennyi mathematikára, fizikára, históriára, geometriára, asztronómiára? Azt vagyok bátor kérdezni a t. miniszter úrtól, hogy micsoda eredményt ér el ezzel a tananyaggal? Azt hiszem, hogy ebben el fogunk térni egymástól. A t. miniszter ur azt gondolja, hogy ezzel valami nagy eredményt éiünk el. Én, a ki az életből, kívülről látom a dolgokat, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azt érjük el, hogy mikor az a gyerek kilép az iskola padjaiból, hát, ha rossz tanuló volt, nem tud semmit, mert annyi sok mindent akartak a fejébe verni, hogy sokkal okosabbnak látta semmit sem tanulni. Ha pedig jó tanuló volt, akkor a fejében olyan khaosz van, az a sok mindenféle tudomány ugy összekavarodik a fejében, hogy mikor kimegy kisbéresnek az apjához, •— mert ezzel szokták kezdeni életpályájukat, — akkor aránylag rövid idő alatt gyönyörűségesen lehámlik róla minden mathematika, fizika, asztronómia, geometria, história. Épugy elfelejt ő is rövid idő alatt mindent, a hogy én elfelejtettem Homeros Iliás-át, pedig legalább 200 strófát bemagoltatott velem Istenben boldogult derék professzorom. Hanem - kettő meg-