Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-89
89. országos ülés 1902 zet jmkultsága, kimerültsége. Ott van egy harmadik nemzet, majdnem mindegyiknél a forradalmi szocziálizinus, {Igaz! Ugy van! a baloldalon.) a vallástalanságból eredő bestiálitás minden téren. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. ElénTc helyeslés a baloldalon.) Ez az irányzat előbb-utóbb romlást, pusztulást fog hozni az anyagi téren eres nemzetekre is; s hogyha ilyen anyagi tekintetben gyenge nemzetbe ékeli be magát ez a veszedelem, akkor mi velünk igen gyorsan fog végezni. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsöbaloldalon.) Ezt megengedni nem szabad. Mi halljuk már, hogy döngeti kapuit a vallástalan és erkölcstelen kultúrával dicsekvő nagy nemzetek épületeinek. Látjuk már, hogy dinamittal aknázzák alá oszlopaikat; Henry, ítavachol, Bresci, Luccheni rettenetes alakjai ott a ködös sötétségben fel-feltünnek szemeink előtt, látjuk, mint villogtatják gyilkaikat, fegyvereiket. Ideje, hogy ezen szörnyű árnyaktól megrettenve, amig nem késő, kezdjük el az orvoslás munkáját: a vallásosság megszilárdítását, (Elénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) a tiszta erkölcsiség ápolását (Elénk éljenzés a baloldalon.) és a forradalmi szocziálizniusnak idejekorán való megakadályozását. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Jam proximus ardet, régen lett kimondva ez a szó, szomszédban a veszedelem, hamar ide érkezik, jó lenne gondolkozni ezen kóros állapotok felett, s ha gondolkozunk, látni fogjuk, hogy — a minek ez a nagy romlás bekövetkezése tulajdonitható, — hiányzik azoknál a nemzeteknél a vallás, az általános emberszeretet, a krisztusi nagy szeretet és a tiszta erkölcs alapja. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A nagyképű tudákosság, a gépkocsi, a dróttal való és drót nélküli táviró, a gőz, a villám használata egy bizonyos ideig felemel, de boldoggá tenni képtelen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És a mig a haladó kultúrát útjában megállítani senkinek czélja nem lehet, addig ne felejtsük el minden boldogság alapját, a vallás erkölcsi tisztaságát. (Tetszés a bal- és szélsöbaloldalon.) A mely vallás ezt az irányzatot szolgálja, a mely vallásfelekezet e tekintetben a nemzet életét erősíteni törekszik, egyaránt tiszteletreméltó. Épen ezért nem nézem, vájjon egyes vagy kettős kereszt, vagy csillag van-e valamely templom tornyán, hanem hogy melyik sáfárkodik, melyik munkálkodik azon, hogy vallási, erkölcsi tekintetben erős magyar népet, magyar nemzetet neveljen. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon és a néppárton.) Bármelyik felekezet álljon is ezen nagy eszmének szolgálatában, mindegyik megérdemli, hogy az álladalom nagy és nehéz munkájának teljesítésében anyagi javaival segítségére legyen. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezen általános eszméknek előrebocsátása után rátérek a közoktatásügyi miniszter ur munkakörébe szorosabban tartozó dolgokra és mindjárt rámutatok arra, hogy itt Magyaráprilis 12-én, szombaton. 275 országon a hatalom részéről alig történt valami a vallási erkölcsök megszilárdítására. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon és a néppárton.) Sőt nem visszatetsző dolog-e az, hogy foglalkozási ágazatok szerint állapítják meg a vasárnapi munkaszünetet? (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdaságra nézve nincs kimondva a munkaszünet és így nem tudja megérteni az az egyszerű ember, hogy hogy lehet az, hogy a kereskedőnek meg kell szentelni a vasárnapot, de a földmivelőnek és a korcsmárosnak nem. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Gr. Zichy Jenő: Dehogy nem! Marjay Péter: Zichy Jenő gróf t. képviselő ur azt méltóztatik mondani, hogy dehogy nem. A kereskedőt megbüntetik, ha be nem zárja vasárnap délben a boltját, de a korcsmárost nem büntetik meg. Gr. Zichy Jenő: De a gazdát igen! Marjay Péter: A gazdát sem büntetik meg, csak havalaki feljelenti. Ha nem jelentik fel, szabad neki hordani, kaszálni, szabad neki minden. Ebben van a hiba. De ott, a hol az államnak érdeke forog fenn, a hol a bélyegárusitás, a trafik-üzlet, a szeszárusitás (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) egy fél vagy egy egész napra szünetelne, ott az állam, elég helytelenül, felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvényt. Minthogy pedig az élelmesség leginkább a templomok közelébe szokta elhelyezni, a piaezra, a korcsmákat, micsoda szembeötlő és a legtisztább valláserkölcsi érzést megbotránkoztató dolog az, hogy a templomból kilépő ájtatos közönség részeg emberekkel találkozik, a kik trágár beszédekkel, káromló szavakkal botránkoztatják meg az ő lelkületét! (igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Annyit legalább elvárhatna ez a nagy kérdés, egy nép valláserkölcsi kérdése, hogy a kormány mondjon le azokról a garasokról és forintokról, a melyek vasárnap jönnek be a szesz, dohány és bélyeg árából. {Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Többet vészit vele a nemzet! Marjay Péter: T. képviselőház! A népiskolai oktatás kérdésénél én is rámutatok arra, a mit Rátkay László képviselőtársam itt már elmondott, iíá kell mutatnunk erre mindnyájunknak, mert nem győzzük elég sokszor elmondani — mindig süket fülekre talál — hogy fordítsanak nagyobb gondot a tankötelesek összeírására és valahára legyen vége annak a szégyenletes állapotnak Magyarországon, hogy mig a kisebb nemzeteknek csaknem minden gyermeke tud írni-olvasni, nálunk számtalan az irniolvasni nem tudó emberek száma. A nagyobb városok területéhez tartozó igen sok tanyán számtalan iskolaköteles gyermek nő fel teljesen nevelés és oktatás nélkül. És ezekre nincs gondja senkinek. Én felhívom a t. miniszter ur figyelmét, hogy a legjobb akarattal és az ügy szentségére való tekintettel fordítson nagyobb 35*
