Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-89
274 89. országos ütés 1902 április 12-én, szombaton. és adja ki a jelszót: »Educate! Educate! Educate!« különben elvész a brit világbirodalom. A költségvetést elfogadom. (Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Illyés Bálint jegyző : Marjay Péter. Marjay Péter: (Felkiáltások: Öt perez szünetet ! Ralijuk ! Halljuk!) T. képviselőház ! Mielőtt a költségvetéshez tartozó dolgokkal szorosabban foglalkoznám, a nevelés, a czivilizáczió mostani állapotára és ezzel szemben a követelményekre kivánok részemről kijelentéseket tenni. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldálon.) Szerintem, t. ház, minden életnek czélja a boldogulásra való törekvés és a minél több ideig való fenmaradás; a boldogulásnak elérése és a nemzeteknek a hosszas ideig, a sok ezer esztendőkre való fenmaradása a testi és lelki épségtől, az anyagi erőtől és a szellemi tisztaságtól, a szellemi világosságtól függ. Ha az egyes ember boldog akar lenni, testileg, lelkileg egészségesnek, épnek kell lennie, máskép boldogságának alapfeltétele hiányzik. (Hulljuk! Halljuk!) Ha egy nemzet boldogulni akar, ha nagy és erős akar lenni, mind anyagi, mind szellemi tekintetben meg kell lenni a kellő erőnek arra, hogy fenmaradhasson, boldog lehessen. Ennélfogva, t. ház, h közoktatási kormányzat meg akar felelni a maga magasztos rendeltetésének, a nevelés, a kultúra fejlesztése tekintetében ezeket kell szem előtt tartania. A magyar nemzet életbenmaradásának, boldogulásának egyik alarjfeltételét képező anyagi dolgokról a kormányzat két másik ágazatánál bőven beszéltünk, kifejtettük a bajokat, ajánlgattuk az orvosszereket ; most a boldogulás és az életfentartás másik alapfeltételénél, a nevelés, a kultúra kérdésénél nagy figyelmet érdemel minden oldalról, jövő minden szó, mert csak akkor fog egészséges irányzat, czélhoz vezető kormányzat kifejlődni, ha minden oldalról jövő minden szót meghallgatunk. Ebben a nagyfontosságú kérdésben tehát le kell vetkeznünk eleve minden felekezeti idegességet, minden felekezetközi érzékenységet és féltékenységet, mert egy czél vezet, egy szellem lelkesít bennünket: a magyar vallásos élet fejlesztése és a vallásos, egészséges, tiszta magyar nemzet fentartása. (Helyeslés a szélsobaloldálon.) A közoktatásügyi kormányzat tehát akkor felelhet meg feladatának, ha ezen nagyfontosságú megbízatásában ápolja a vallásosságot, a tiszta erkölcsiséget megoltalmazza és a vallás, tiszta erkölcsiség alapfundamentumára épiti fel a magyar nemzet örök időkre hivatott nagy templomát. T. ház! Mikor a vallási élet irányításáról, a nevelés nagy kérdéséről van szó, nekem, mint egyik vallás papjának és mint képviselőnek is nem helytelen dolog hivatkoznom a legelső, legnagyobb reformátorra, a ki egy romlott polgári társadalmat, egy kipusztult országot akart uj életre kelteni és egy világ népét kívánta boldogitani. Maga Jézus Krisztus a templomból indult ki, hogy a vallásos alap fundamentumát megvesse, mikor a maga eszméjét, a maga kulturális nagy művét el akarta kezdeni. Mikor ő elveinek proklamálása végett először jelent meg a nyilvánosság előtt, a kik ellenségei valának és benne az embert akarták megkísérteni, hozsannával, tüntetéssel fogadták és egy ország koronáját ajánlották fel neki. 0 pedig az alázatosságnak kifejezésekép szamárhátra ülve, érzéketlenül haladt el a hozsannázó tömeg közt, ügyet sem vetett rájuk, hanem a templomba ment és korbácscsal kezében a templomból először kiverte a pénzváltókat és az árusokat. (Elénk helyeslés a néppárton.) T. ház! Krisztus korbácsára mind a mai napig is szükség van; ezt kell kezébe venni annak, a ki a valláserkölcsi élet terén sáfárkodni akar tisztességgel, czélszerüséggel egy nemzet javára. De a mai kor embere a Krisztus alázatosságával ellentétben bicziklire kuporodik, automobilra száll, (Derültség.) és elvágtat őrült vágtatással a templom mellett, azt mondván, hogy neki a templomra, vallásra szüksége nincs, megyén mulatni, üzletet csinálni, mert a mulatság és az üzletcsinálás a fő. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Elismerem, hogy a technikai ipar fejlesztése, a tudomány művelése terén a mai kor nagy haladást tett; a mai kor érti a tüz, viz, gőz, villám, fény és árny kezelését, de minthogy felejti az Istent és számításból kihagyja igen sokszor a vallást, meg az erkölcsöt, az emberek jórésze érti egyszersmind a kasszafúrást is, (Igaz! TJgy van! a néppárton.) érti egyszersmind a Wertheim-lakat kulcsának kezelését is, és mivel a sport terén sem maradhat el, érti egyszersmind a gyors futamodásban való eltűnést, ugy, hogy senki utói nem érheti; (Tetszés a néppárton.) sőt mint a czivilizáczió embere, érti a tüneményszerű elrejtőzködést ugy, hogy semmiféle nagyitó-üveggel és látcsővel a világon sehol felfedezni nem lehet. (Derültség a bal- és a szélsobaloldálon.) T. ház! Én azt tartom, hogy ennek a lelketlen czivilizácziónak, ennek a vallástalan, ennek az erkölcstelen nevelésnek kell útját állani, mig nem késő. (Elénk helyeslés a baloldalon.) En ugy látom, hogy a magyar czivilizáczió, a magyar kultúra veszedelmes, egy tökéletlen utánzása a nyugati nagy nemzetek czivilizácziójának. {Igaz! Ugy van! a bal- és szélsobaloldálon.) Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugati nagy államokban rettenetes kóros állapotok mutatkoznak. Egy nagy nemzet, a mely a leggazdagabb, bár színleli a vallásosságot, mégis óriási bűnbe esett és a maga veszedelmére tör akkor, mikor önző és fékevesztett kapzsiságának kielégítése szempontjából a népek millióit mind a saját igájába akarja hajtani. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsobaloldálon.) Egy másik nemzetnek kikiáltott és elismert gloire-ja mellett ott van a nem-