Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-89
89, országos ülés 1902 április 12-én, szombaton. 269 bir kibontakozni. Innen van, hogy erre a pályára igen-igen ritka kivétellel nálunk csak a legprimitívebb előképzettséggel, vagy még a nélkül is szűkölködő elemek lépnek és ha kereskedelmünk épen igazán hivatott képviselőinek csekély számánál fogva nem teljesítheti feladatait ugy, a hogy az kívánatos volna és a társadalomban nem képezheti azt a faktort, a melyet mi benne látni szeretnénk, ez nem a meglevő kereskedelem hibája, hanem a magyar társadalomé, a mely elvonja előle azokat az elemeket, a melyekkel a magyar kereskedelmi kar megteremthető. Annak illusztrálására, hogy a társadalom egyfelől mikép produkálja a szellemi proletariátust és mikép vonja el másfelől a produktív pályák elől az odavaló és csakis odavaló elemeket, legyen szabad néhány számbeli adatot felhoznom. (Halljuk! Sálijuk!) Az utolsó nyolcz esztendő alatt (1893—1900-ig) 411.515 tanuló járt a középiskolákba, azaz az összes gimnáziumokba és reáliskolákba. Ha ezen számot a nyolcz évi tanulmányi idővel megosztjuk, kitűnik, hogy 51,439 tanulónak kellett volna a középiskolát bevégeznie; minthogy azonban tényleg ezen nyolcz évi idő alatt csak 23.013 tanuló tette le az érettségi vizsgát, 28.426 azoknak a tanulóknak a száma egy 8 évi turnusban, kikről beigazolható, hogy vagy tehetségük, vagy akaratuk nem volt arra, hogy tudományos pályára léjyjenek és a kik félbenmaradt és tökéletlen gimnáziális műveltségükkel nagyrészt csak szaporítják a szellemi proletariátust, mert minősítési törvényeink értelmében ezek közül csak kevesen tudnak igényeiknek megfelelő alkalmazást találni. Itt van továbbá a kezemben a hivatalos lap egy kimutatása, mely szerint a hazai főiskolákon az 1901—1902. tanév első felére 6610 jogász van beirva. Ha a jelenlegi szervezetet veszszük alapul az igazságügyben és a közigazgatásban, azaz az egész ügyvédi, birói és közigazgatási kart, Magyarország egy 20.000 emberből álló jogászi státust lát el ma; miután azonban négy év alatt 6600 jogász nevelődik, egy 30 évből álló időszak alatt épen 49.500 jogász kerül ki a főiskolákról, azaz 29.500-al több, mint a mennyire szükségünk van. Most nézzük ezekkel az adatokkal szemben, hogy közgazdasági feladatok teljesítésére hány tanulót képezett ki a magyar társadalom az e czélból rendelkezésére álló felsőbb kereskedelmi iskolákban. Az 1900. évi népszámlálási adatok még nincsenek annyira feldolgozva, hogy szabatos számokkal igazolhassam azt, hogy hány kereskedő van most Magyarországon. Azonban az 1890-ik évi népszámlálás adatait vévén alapul, 168.000 kereskedőt találunk Magyarországon, a mely számhoz hozzávéve az értelmiségi kereset rovatában befoglalt mind e nemű pénzintézeti és vállalati alkalmazottat, ezt a számot bízvást 200.000-re tehetjük. Figyelembe veendő itt, hogy az ijiarvállalatoknál is a tisztviselők tekintélyes része kereskedelmi alkalmazott és kereskedelmi funkcziót teljesít. Ezen adatok alapulvétele mellett és elhagyva a szatócsokat és kiskereskedőket, nem igen fogunk tévedni, ha legalább 70—80 ezerre teszszük azok számát, kiktől bizonyos mérsékelt kereskedői képzettséget igényelhetünk, olyat, mely a középkereskedelem igényeinek megfelel és legalább 10.000-re azok számát, kik magasabb rangú állásokat foglalnak el gyárakban, jjénzintézetekben, kereskedelmi és iparvállalatokban, vagy a kik, mint önálló vállalkozók és nagykereskedők magasabb rendű közgazdasági feladatok teljesítésére vannak hivatva és a kiktől legalább is felsőbb akadémiai kereskedelmi szakképzettséget igényelhetünk. Ennek ellenében azt látjuk a miniszteri jelentésből, hogy az összes kereskedelmi iskolákon, melyek száma harminczhét, 5160 tanuló járt az 1900-ik évben. Ebben az esztendőben 1032 tette le sikeresen az érettségi vizsgát. Az összes felső kereskedelmi iskolákat 1870 óta, äZäZ RZ utolsó 30 év alatt 17,000 tanuló végezte el. Minthogy az ezen iskolákból kikerült tanulók 38 0 / 0-a, tehát 6460 tanuló nem produktív pályára ment és ez iskolákat kizárólag az érettségi vizsgálat könnyebb letétele és az egyéves önkéntességi jog elnyerése végett látogatta csak, mindössze 62%-át a tanulóknak, azaz 10,540 félig-meddig szakképzett embert adtak ezek az iskolák 30 év alatt annak a státusnak az alimentácziójára, mely mai kezdetleges viszonyaink között is mintegy 80,000 képzett embert igényelne. A budapesti felső kereskedelmi iskolával kapcsolatosan 1900/901 tanévben megnyílt első és ezideig egyetlen kereskedelmi akadémiára, tehát az egyetlen intézetbe, melynek hivatása magasabb fokú kereskedelmi és közgazdasági ismereteket nyújtani, mindössze 45 hallgató jelentkezett. A nagyhivatásu keleti kereskedelmi akadémiára, melyhez a törvényhozás annyi szép reményt fűzött és mely intézet a maga feladatainak magaslatán áll, összesen 26 tanuló volt beírva az utolsó esztendőben és ezekre nézve is azt panaszolja a miniszteri jelentós, hogy a funkczionárizmus, a hivatal utáni vágyakozásból ezek sem lépnek önálló kereskedelmi pályákra, a hol ismereteiket megfelelően hasznosíthatnák. Ha már most megcsináljuk a mérleget ezekből az általam felsorolt adatokból, a következő megdöbbentő eredményekre jutunk. (Halljuk! Halljuk !) Egy 30 évi időszakot és a mai iskolalátogatási viszonyokat alapul véve, azt látjuk, hogy a gimnáziumok túltömöttsége folytán 112,000 befejezetlen műveltségű és a jogászi pálya túltömöttsége folytán 29,500 felesleges és képesítésüknek megfelelő elhelyezésben nem ré-
