Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-89

266 H9. országos ülés 1902 április 12-én, szombaton. ebben a határozati javaslatban felekezeti izga­tás, ebben csak sérelem, az a seb vár és kér gyógyítást és enyhülést, a mely seb odakint sajog, még pedig nemcsak a protestáns iskolák­ban — ezzel legyünk tisztában — hanem min­den felekezet iskolájában. Hiszen tudok én rom. kath. iskolákat és hitfelekezeteket is, a hol 250°/o-ot fizetnek az állami adó után, látom, érzem vergődésüket, hallom tanácskozásaikat, hogy hogyan lüktet bennük egyrészt a ragasz­kodás a felekezeti iskolához, másrészt a nyomor kényszere, hogy nem bírják már tovább az adó­zást és iskoláikat át kellene bocsátaniok az ál­lam kezébe! A mint ez megvan a róm. kath, hitfelekezetnél, ép igy van ez a protestáns hit­felekezetnél is. Ép azért a t. képviselőház félre­értette ennek a pártnak benyújtott határozati javaslatát, vagy talán csak a képviselőház egy része, a midőn azt hitte, hogy ebben a határo­zati javaslatban felekezeti izgatás van, vagy — a mint egyik lapban olvastam — még több is, a hitfelekezeti vagyon elvételének eszméje! (Zaj a szélsöbaloldalon.) T. kéjDviselőház! A függetlenségi párt nem is gondol arra, nem is akarja meghozni azt a kedves helyzetet a kormánynak, hogy a feleke­zeti villongás elhomályosítsa a szemünket, elho­mályosítsa most, mikor minden erőnkkel arra kell vigyáznunk, hogy a kormány mit csinál fenn Bécsben, mit tesz a nemzetnek anyagi ér­dekeit, azt lehet talán mondani, a nemzetnek jövőjét eldöntő nagy kérdésekben. (Elénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Midőn ebben a párt­ban mi, a kik katholikusok vagyunk, szívvel és lélekkel hozzájárultunk ehhez a határozati ja­vaslathoz és elhatároztuk, hogy ezt védelmezni fogjuk és a kormány figyelmébe ajánljuk, nem hittük, nem is gondoltunk arra. hogy ebben a kérdésben felekezeti villongás támadhasson az országgyűlésen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalol­dalon.) Számítottunk arra, hogy minden feleke­zet majd pártolására siet, mert ebben a kér­désben a magyarság veszélye rejlik. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Midőn elhatároztuk, hogy ebben a kérdésben fel fogunk szólalni, nem azok a példák lebegtek előttünk, a melyek fele­kezeti villongásokat adnak, hanem kerestük és néztük azt a történeti nagy multat, a mely bizonyítja, hogy évszázadokon keresztül ennek a nemzetnek jövőjét erős vállain a katholicziz­mus vitte, évszázadokon tovább azután a nem­zeti szabadságnak és a nemzeti önállóságnak zász­laját vitte a j^rotestantizmus. Méltóztassék oda nézni, t. képviselőház, (az elnöki emelvény felé mutat.) ott a magyar nemzeti koronát két fehér angyal tartja: nos ez a két fehér angyal jelké­pezi a szabadság nagy^ gondolatában egyesült két hitfelekezetet ! (Élénk tetszés a szélsőbal­oldalon.) T. képviselőház ! Mi előttünk nem az elfo­gult katholikusoknak és nem az elfogult pro­testánsoknak képe lebeg, mi azokra az időkre gondolunk, a midőn együtt vérzettünk, gondol­tunk Bocskay és Bethlen Gáborokra, gondoltunk Rákóczy Perenezre és a Bercsényiekre, a kiknek nagy szivében a vallás, a szabadság, a magyar függetlenség szeretete és a vallási türelem együtt dobogott! (Élénk tetszés és helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Azt óhajtom, hogy e fenséges szellemek ujjai érintsék meg a magyar képviselők lelkét, hogy hiven kövesse ama nyomdokokat, melyeket őseink követtek! És ha ez a szellem vezérel bennünket, nem félek, hogy felekezeti villongás férkőzzék közénk, sőt egyesült erővel fogjuk kényszeríteni a kormányt arra, hogy nekünk se­gélyt és megnyugtatást adjon. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A t. miniszter ur tegnap már ebben a kér­désben nyilatkozott. Ez a nyilatkozat engem nem elégít ki. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én ugy látom, mintha a t. kormány örülne annak, hogy ebben a kérdésben felekezeti villongás van és ezt a felekezeti villongást felhasználva, majd ennek a kérvénynek igazsága elől menekülni tud! Én szeretném, hogyha a t. miniszter ur azt az őszinteséget, azt a jóakaratot, a melyet a ma­gyarsággal szemben tanúsított, e kérdésben hat­ványozottan tanúsítaná. Tegyen nekünk ígéretet arra nézve, hogy bizonyos összeget feltétlenül segélyül fog adni, még pedig a felekezetek kezé­hez egyenesen! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szerezzen be a t. miniszter ur adatokat mielőbb, és nagyon hamar meggyőződhetik arról, hogy az állami adón felül 2—3 — 4—500°/'o iskolai adót fizetni nem lehet. Ez nem vallási kérdés, t. ház, ez a nevelés kérdése. (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) És a mikor a t. kormány mintegy el akarja azt magáról hárítani, akkor megfor­dítja ezt a kérdést és az igazi alapjáról szem­fényvesztéssé csinálja, mert felekezeti színezetet ad neki, pedig ez, t. képviselőház, adózási kér­dés, a maga igazságában és a maga méltányos­ságában. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az iskoláknak a fentartása igazság szerint az államnak volna a kötelessége és az állam áthárítja a felekezetekre, és a mikor a fe­lekezetek ezt nagy, nehéz és verejtékes mun­kával elvégezték, akkor az állam az adózó polgárokat mint alanyakat átveszi, hogy részint beoszsza a saját hadseregébe, részint, hogy az állami adót velük fizettesse! Hát, t. képviselő­ház, az nem politika, a mi Magyarországon van, hogy a felekezetek az iskolaadóval a földig vannak sújtva, és az állam mintha nem is tudna róla, az ő állami adóját külön kiveti. Az isko­lai adó és az állami adó egymástól mintegy elválasztva áll és ennek a következménye az, hogy a t. kormány itt milliárdos budgeteket mutat be, és e milliárdos budgetek mellett lehetővé teszi azt, hogy Bécsből kielégíthetetlen vágyakkal jöjjenek ide, de nem mondja meg, hogy a magyarság és a felekezetek az iskolaadó viselésében a földig vannak sújtva! (Elénk he­lyeslés a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents