Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-86
86. országos ülés 1902 április H-án, kedden. 1Ö1 tosithatom a t. képviselőházat, arról, hogy nekem semmi összeköttetésem a lapokkal nincs ; én meg sem kiséreltem a lapokat befolyásolni, ez nem is volna talán lehetséges; (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon. Egy hang balfelöl: Nem is a miniszter úrra értették!) mert méltóztassék elhinni, hogy ha nekem módomban volna a lapokra befolyást gyakorolni, akkor ezt a befolyást mindenesetre oly irányban igyekezném érvényesíteni, hogy azok engem és az én pénzügyi politikámat ne támadják. Okolicsányi László t. képviselő ur azzal vádolt meg engem tegnapi beszédében, hogy, úgymond, ilyen rossz konverzionális tervezettel csak 13gy állhatott elő a pénzügyminiszter, hogy vagy arra számitott, hogy a t. képviselő urak nem értenek az ilyen pénzművelet megbirálásákoz, vagy arra, hogy azok sokkal kényelmesebbek, semhogy azzal behatóbban foglalkozzanak és igy az minden hibái daczára észrevétlenül fog a törvényhozáson keresztülcsúszni. Förster Ottó : Mind a kettő igaz ! (Derültség balfelöl.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Biztosithatom a t. képviselő urat és a közbeszóló képviselő urat is, hogy sokkal magasabb véleménynyel vagyok ugy a t. képviselő uraknak szakértelme, valamint kötelességtudása felől is Förster Ottó: Igen nehéz dolgok ezek! (Derültség balfelöl.) Lukács László pénzügyminiszter: . . . hogy ilyen indokok engem a törvényjavaslat előterjesztésénél sem most, sem máskor nem vezettek. Azt nem tagadom, t. képviselőház, hogy akkor, a midőn a konverzió-tervezet fölötti bírálatokat hallottam, sok keserű csalódásban volt részem. (Általános derültség.) Förster Ottó : Akkor kvittek vagyunk ! (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter: Ez azonban egyáltalában nem akadályoz engem abban, hogy behatóan és részletesen foglalkozzam mindazon kifogásokkal, a melyek ezen. törvényjavaslat ellen felhozattak. (Halljuk! Halljuk!) Az ezen akczióval szemben felhangzott legáltalánosabb vád az volt, hogy itt a kormány titkolódzik; hogy el akar a törvényhozás elől titkolni bizonyos dolgokat, hogy nem terjesztette elő a szerződést, a mely pedig integráns részét képezi a kormány által követendő eljárásnak. Ez egy egészen uj teória, a melyet sem nálunk, sem másutt nem ismernek és nem követnek, és a melyet nálunk a múltban sem követtek. Figyelmeztetem a t. képviselőházat arra, hogy volt olyan konverzió, a melyre vonatkozólag — a mint épen Rakovszky István képviselő ur utalt is reá, — a szerződés a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával nem is létezett, tehát akkor természetesen semmiféle szerződési föltételt a törvényhozással közölni nem lehetett. Vajjon^ahban nem. nagyobb bizalom nyilvánult-e meg? Én azt hiszem, hogy sokkal nagyobb és sokkal messzebbmenő felhatalmazást nyert a kormány abban a törvényjavaslatban, mint a melyet én ezen törvényjavaslatban a szerződés feltételeinek ismertetése nélkül kérek. (Elénk ellenmondások a bal- és a szélsőbal oldalon.) Barta Ödön: Akkor is volt tervezet; tervezet nélkül nem is lehet azt megcsinálni! Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Én távolról sem kérem azt, hogy nekem vakon méltóztassanak hinni, és hogy vaktában méltóztassanak a szerződést megszavazni. Csak azt nem ismerem el magamra nézve az ügy és az ország érdekében kötelezőnek, hogy én az egész világ előtt publikáljam azt a szerződést és annak minden feltételét. Rakovszky István : Tehát zárt ülést kérünk ! Lukács László pénzügyminiszter: Azok előtt, a kik hivatva vannak bírálatot gyakorolni, én a szerződés feltételeit nem titkoltam el. (Felkiáltások a baloldalon: Hát ki nincs rá hivatva? Mozgás és nyugtalanság a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság a t. ház minden pártja bizalmának letéteményese, mert abba minden párt részéről választottak tagokat, és én a pénzügyi bizottságnak szóbelileg megadtam az összes felvilágosításokat, a melyek tőlem kérettek s a melyek fizikailag egyáltalában megadhatók voltak. Beöthy Ákos: Ez sem áll! Várady Károly: Egy uj delegáczió! Lukács Lászlő pénzügyminiszter: ... És ha a pénzügyi bizottság vagy legalább annak többsége a maga bírálata alapján azt jelenti ki, hogy a tények teljes ismeretével hozta határozatát, és a tények teljes ismeretével elfogadhatónak, jónak és ajánlatosnak tartja ezt a törvényjavaslatot: akkor, azt hiszem, a t, ház ebben megnyugodhatik, és itt engem titkolódzással alaposan nem vádolhatnak. Az, hogy bizonyos kérdésekre nem válaszoltam, nagyon természetes, mert egyáltalában nem tudok válaszolni. Ha azt méltóztatik tőlem kérdezni, — mint kérdezték a pénzügyi bizottságban — hogy mondjam meg, mi lesz az emisszionális kurzus, erre azt kell, hogy mondjam, hogy nem válaszolhatok, mert sem én, sem a konzorczium nem tudja, és nem létező dolgokról felvilágosítást adni nem lehet. De minden olyan tényezőt, mely az üzlet természetének megbirálására szükséges, rendelkezésre bocsátottam, részint a törvényjavaslat indokolásában, részint a pénzügyi bizottság előtt adott szóbeli felvilágosításokban. És miután a pénzügyi bizottság tárgyalásai a t. ház tagjaira nézve nyilvánosak, mindazok, a kik érdeklődnek a dolog iránt, jogosítva voltak ott megjelenni, módjukban volt ezeket tudomásul venni. Konstatálni kívánom tehát, hogy ellentétben az eddig követett eljárással, még soha konverziónak megítélésére annyi pozitív adat nem állott rendelkezésre, mint épen ez alkalommal. Szüllő Géza képviselő ur egy sajátságos uj teóriát állított fel, a midőn azt mondta, hogy