Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-85
152 85. országos ülés 1902 április 7-én, hétfőn. Bemutatom Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönségének feliratát a közadók behajtásáról és kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-cz. módosítása tárgyában; a veszprémvidéki rom. kath. tanítóegyesületnek Horánszky Lajos képviselő által beadott kérvényét a tanítói fizetések rendezése és az orsz, tanítói nyugdíj-alap tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Napirend előtt Nessi Pál képviselő ur kér szót. Nessi Pál: Napirend előtt nem lévén határozat helye, a házszabályok alapján a napirendhez kérek szót. (Halljuk ! Halljuk!) T. ház! A költségvetési általános tárgyalások hosszabb ideig tartván, a miniszterelnök ur előterjesztést tett és a ház azt el is fogadta, hogy a házszabályok 208. §-a értelmében a költségvetési törvény tárgyalásának tartamára az ülések három óráig tartassanak. Miután ma a költségvetési törvény tárgyalása megszakittatott, én a házszabályok ugyanezen szakaszára való hivatkozással kérem a t. házat, hogy a konverziós törvény tárgyalása alatt a ház csak kettőig tartson üléseket. Kérem a t. elnök urat, kegyeskedjék a házszabályok e szakaszát igy interpretálni. Elnök: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy e tekintetben nyilatkozzam és az elnökség álláspontját előadjam. A ház fog határozni e kérdésben, de megvallom, az előzmények szerint is sohsem tartottam czélszerünek, hogy ilyen természetű kérdések szavazás utján döntessenek el. A ház ilyenkor rendesen az elnökség álláspontjához járult hozzá. Méltóztassanak visszaemlékezni egy preczedens esetre, a melyen, midőn kérvények tárgyaltattak oly ülésen, melynek különben legnagyobb része a költségvetés részletes tárgyalására volt szánva, hasonló természetű észrevételekkel szemben az elnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meghosszabbitás a költségvetés tárgyalásának tartamára mondatott ki és ebből kifolyólag a kérvények tárgyalása is a ház hozzájárulásával délutáni három óráig folytattatott. Az elnökségnek ezt az eljárását én ma is helyeslem és hasonló esetekben követendőnek tartom. A mai eset azonban különböző természetű attól, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) és az én álláspontom ebben a kérdésben az, hogy a házszabályok idézett szakaszának lojális, a házszabályok szándékának és értelmének megfelelő magyarázata az, hogy ha inczidentális kérdések fordulnak elő, vagy, olyanok, a melyek a háznak általános határozatai vagy szokása szerint bizonyos napon tárgyalandók, mint interpellácziók, kérvények, vagy a mint említem, inczidentális esetek, mentelmi ügyek tárgyalása stb., a melyek együttesen vannak kitűzve napirendre a költségvetés tárgyalásának folytatásával: akkor, igenis, áll az ülések meghosszabbítására vonatkozó határozat és alkalmazandó ilyen inczidentális kérdéseknek a költségvetési részletes tárgyalással egy ülésben folytatandó tárgyalására is. Ha azonban, mint a jelen esetben, a ház a költségvetés tárgyalásának megszakításával egészen uj, nem inczidentális természetű tárgyat külön és kizárólag tűzött napirendjére, akkor én is azt tartom, hogy a házszabályok idézett szakaszának a házszabályok szándékához és értelméhez hű alkalmazása az, hogy ilyenkor az ülések tartamának meghoszszabbitására vonatkozó határozat ne tekintessék érvényesnek, (Általános helyeslés.) illetőleg erre az esetre vonatkozólag a szokásos, két óráig tartó ülésezés legyen érvényben. (Általános, élénk helyeslés.) Ha a t. ház ehhez az interpretáczióhoz hozzájárul, akkor e szerint fogunk eljárni. Nagyon kérem azonban a t. házat, hogy azt a másik részét előadásomnak is méltóztassék magáévá tenni és követni, hogy a mennyiben inczidentális ügyek és olyanok, a melyek a költségvetéssel egy ülésre vannak kitűzve, fordulnának elő, akkor a három óráig meghosszabbított ülési időt tartsuk meg. (Helyeslés a ház minden oldalán.) Ha ehhez hozzá méltóztatik járulni, akkor kimondom, hogy a mai ülés csak két óráig fog tartani. (Helyeslés.) Következik a napirend, t. i.: a némely államadósság beváltásáról szóló törvényjavaslat (írom. 115, 118) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A ki végignéz a konverzióknak azon a sorozatán, melyet a magyar állam egy negyed század óta végrehajtott, tapasztalja, hogy minden egyes ilyen műveletünk nemcsak az állam kiadásainak apasztását czélozta, hanem, hogy vele még más, magasabb rendű állami érdekek felé is törekedtünk. Elkezdve az 1877 : IX. t.-cz.-től, mely lakonikus rövidséggel három kis paragrafusban foglalja össze alapvető intézkedéseit egészen addig a törvényjavaslatig, mely most a ház asztalán fekszik, a konverziót tervező és végrehajtó kormány minden egyes alkalommal nem csupán a kamatterheknek redukcziójára gondolt, hanem ugyanakkor az állam hivatásában gyökerező némely magasabb kötelességet is tartott szem előtt. A legelső konverziónak fontosságát az tette, hogy a sokféle, súlyos függő adósságoknak rendszerével szakított és e helyett megteremtette és meghonosította a magyar járadékot. A második konverzió az államháztartási egyensúly helyreállításának volt egyik eszköze. A harmadik konverzió magában véve csaknem háttérbe szorul a valutarendezés mellett, melyet szolgálni hivatva volt. Ennek a most előttünk levő javaslatnak tartalmát szintén nem merítettük ki érdeme szerint, ha csak a kamatterheknek tervezett apasztását veszszük számba, mert ez a javaslat is a kamatredukczión kivül többrendbeli oly
