Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-84

84. országos ülés 1902 löknek bármit, a mi hivatalos titkot képez, vagy menjünk tovább: bármit, a mi a vasúti szolgálatra, a belső szolgálati életre vonatkozik, a sajtóval közölni: egy szavam sem volna a rendelet e kijelentése ellen. De ez egyszerűen tiltja a sajtóval való összeköttetést; ez a kémkedési rendszert honosítja meg; (Ugy van! Mozgás balfelöl.) ez szemügyre veszi azt, hogy ki az, a ki egy hirlapiróval beszélget; már az is fegyelmi vétség, ha egy hirlapiróval összeköttetésben van valaki; ha hirlajnróval kávéházi beszélgetést folytat bármifélé tárgyról, a mely csak laza kapcsolatban van is a vasúttal, már ez is a sajtóval való összeköttetés. (Ugy van! Ügy van! a szélsobáloldalon.) Só't többet mondok: ezen rendelet alapján még lirai ömlengéseit sem közölheti valaki újságban; az a tisztviselő szerelmi verseit sem közölheti ezen rendelet alapján ; elnöki engedély nélkül e rendelet értelmében rigmusokban szerelmet vallani egyáltalában nem szabad. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsobáloldalon.) De, t. ház, ha sérelmes ez, akkor még sérelmesebbnek, sőt egyenesen hallatlannak kell tartanom azt a kijelentést, hogy a miniszter ur, a mennyiben a sajtóval való összeköttetés bebizonyul, vagyis olyan informácziók kerülnének be a sajtóba, a melyek fent kellemetlenek, jogositva érzi magát a fegyelmi eljárás alakiságaitól eltekinteni. Mit jelent ez ? Azt, hogy a fegyelmi eljárás csak addig áll fenn, a niig a miniszter urnak tetszik; ha nem tetszik neki, akkor nem áll fenn. En azt kérdem, hogy az állami tisztviselők nagy osztályával, nagy rétegével szemben mi és ki ad jogot bármiféle miniszternek arra, hogy azt a kijelentést tegye, hogy ha valaki bármilyen természetű fegyelmi vétséget fog elkövetni, azt egyszerűen elcsajxja, mint a cselédet; meg sem hallgatja, ki sem kérdezi, hanem a szokott alakiságok mellőzésével egyszerűen elmozditja állásától. (Mozgás balfelül.) Azt hiszem, hogy ez a rendelet egyáltalában nem méltó azokhoz a jelszavakhoz, a melyek a »jog, törvény és igazság« neve alatt ismeretesek. (Mozgás a bal- és a szélsobáloldalon.) Ez a rendelet egyáltalában nem fér össze egy jogállamnak nevezett állam kereteivel; ez a rendelet a legsarkalatosabb alkotmányjogi elvekbe ütközik. En tehát arra kérem a miniszter urat, hogy ne méltóztassék az államvasuti tisztviselők ügyének szemügyrevételekor besugásokra hallgatni, mert igaz ugyan, hogy a tisztviselői kar rossz anyagi helyzete miatt mélyen el van kedvetlenedve, de revoltálási és sztrájkolási szándéka sohasem volt, A tisztviselői kar egyáltalában nem érdemelte meg azt az elbánást, hogy gyülekezési jogát elkobozták; hogy a kémeknek, a besúgóknak szolgáltatták ki őket, és hogy a sajtóval való összeköttetésöket egyáltalában minden körülírás nélkül tilalmazták, és azok részére, a kik a sajtóval érintkezni mernek valamely dologban, statáriumot helyeztek kilátásba. RÉPVH, NAPLÓ. 1901 —1906. V. KÖTET. április 5-én, szombaton. 145 Hivatkozom arra, — a mi szinténköztudomásu — hogy számos vidéken a vasúti tisztviselői kar az, a mely a nemzeti szellemet ott fentartja. Vannak, fájdalom, területeink, a hol nem mondhatunk más földet igazán magyarnak és a miénknek, mint azt a keskeny földszalagot, a mely a két vasúti sin között terül el. Ezen exponált vidékeken, nem is akarom említeni HorvátSzlavonországot, a hol igazán csupán az a föld a miénk, a mely a két vasúti sin között terül el, de a szoros értelemben vett Magyarország területén is vannak vidékek, a hol a vasutasok valósággal a magyar kultúra fentartói és magyar nemzeti szempotból kiváló hazafias működést fejtenek ki. De kifejthetik-e ezen működést .akkor, a midőn memorandumukban feljajdulnak, hogy el vannak adósodva már pályájuk kezdetén, midőn a megélhetés nehézségeivel küzdenek? Arra kérem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék ezen mozgalmakról teljes tájékozást szerezni, a vasúti tisztviselői kar teljesen loyális magatartásáról meggyőződni és méltóztassék a vasúti tisztviselői kar jogos igényeit mielőbb kielégíteni. A tételt, minthogy csak azt sajnálom, hogy nincsenek benne azok a kiadások, a melyek a vasúti tiszti kar jogos igényelt máris kielégítenék, épen ezen szempontból elfogadom. Illyés Bálint jegyző: Nessi Pál! Nessi Pál: T. ház! Bár tulajdonképen a személyi kiadások második tételéhez kívántam csak hozzászólani, a havi- és napidijasok tételéhez, mégis az imént elhangzott beszéd behatása alatt kijelentem, hogy magamévá teszem mindazt, a mit a tisztviselők fizetésének rendezése dolgában Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam elmondott. De én még hozzáteszek valamit; hogy én ezen kérdés élét nem ott látom, a hol ő; hanem ott látom ennek a kérdésnek a punctum salíensét, hogy elnyomták a vasuti tisztviselők mozgalmát azzal az ígérettel, hogy legközelebb rendezni fogják fizetésüket, de a mai napig ezt nem rendezték. A másik, a mi igen sérelmes a vasuti tiszviselőkre nézve, az, hogy ha előléptetik őket, nem január 1-étől számítják visszahatólag, hanem csak attól az időponttól, midőn az előléptetés megtörtént. Miután megtörténik nálunk. a mi. rossz államháztartási berendezésünk és budgettárgyalásunk folytán, hogy 3—4 hónapig belemegy a tárgyalás a folyó esztendőbe, igy tehát megtörténhetik az, hogy ezen költségvetési törvény csak áprilisban vagy májusban emelkedik törvényerőre, igy tehát a vasuti tisztviselők 4—5 hónapot elveszítenek az előléptetésük után nekik járó jogos illetményből. Azután ha nézzük azon óriási kontingenst, melyet a vasuti tisztviselők száma kitesz, látjuk, hogy az előléptetés százaléka ezen nagy számhoz képest igen csekély. Hiszen valóságos febér rabszolgák ezek a vasutasok, a kik egész nap be vannak fogva, és a kiknek szabadságuk alig 19