Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-84
140 8b. országos ülés 1902 április 5-én, szombaton. megoldás kerestessék és az eddig fenforgott viszonyokban lehetőleg változás ne álljon be. Hogy lesz-e valamely eredménye ennek a tanácskozásnak, ma még nem tudom, de nálam megvan a legjobb igyekezet, hogy ez a kérdés alkalmas módon megoldassák. Ennyit van szerencsém ez alkalommal felelni. (Altalános helyeslés.) Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, megszavaztatik. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa) : Szuez-csatorna-illetékek fedezésére 500.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások összege 3,760.400 K. Beruházások. A fiumei kikötő építésére 600.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Kisebb kikötők fejlesztésére 25.000 K. Elnök: Megszavaztatik, Nyegre László jegyző (olvassa): A budapesti kereskedelmi kikötő és az országos csatornahálózat munkálataira 90.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A tengerészeti akadémia épitésóre II. részlet 120.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Beruházások összege 835.000 K. Bevétel. Rendes bevételek 486.730 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Rendkivüli bevételek. Az Adria magyar kir. tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a miniszteri biztos díjazására fizetendő 8000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a miniszteri biztos díjazására fizetendő 8.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a miniszteri biztos dijazásá.ra fizetendő 3.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A magyarhorvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a miniszteri biztos díjazására fizetendő 2.400 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek összege 21.400 K. Áldunai m. kir. hajózási hatóság. Rendes kiadások XIX. fejezet, 10. czim. Rendes bevételek VIII. fejezet, 10. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 132.330 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Dologi kiadások 92.500 K. Elnök: Megszavaztatik, Nyegre László jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 224.830 K. Bevétel. Rendes bevételek 640.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Magyar királyi államvasutak. Rendes kiadások: XIX, fejezet, 11. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások XI. fejezet, 6. czim. Beruházások: V. fejezet, 5. czim és X. fejezet, 1—6. czim. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 11. czim. Rendkívüli bevételek IX. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 62,507.560 K. Ballagi Géza! Ballagi Géza: T. képviselőház! A mikor legközelebb a nem állami tanároknak vasúti kedvezmény tárgyában benyújtott kérvénye volt itt a házban, bátorkodtam én is felszólalni, és a kérvényre a t. háznak és a t. kormánynak figyelmét felhívni. Most, hogy az államvasutak tétele került sorra a költségvetésben, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy újra figyelmébe ne ajánljam az igen t. kormánynak és első sorban a kereskedelemügyi miniszter urnak az említett tanároknak ezt a teljesen méltányos kérését. Már a múlt alkalommal mondtam, hogy közművelődési szempontból rendkívüli nagy jelentőségű a nem állami tanároknak adandó vasúti kedvezmény, mert igy azok a tanárok, mint a nemzeti kultúra munkásai, a kulturális központokkal állandó érintkezést tarthatnak fenn és gyakoribb utazás által tapasztalataikat is bővíthetik. Pénzügyi szempontból pedig egyáltalában nem aggályos a dolog, mert kedvezménynyel csak többet fognak utazni és ezáltal az államvasutak jövedelme is szaporodni fog. Csak az az egyetlen egy aggodalom merül fel, a melyre a múlt alkalommal már szintén rámutattam, hogy ha a nem állami tanároknak ez a kérése teljesíttetik, hasonló igénynyel előállhat majd az a 21.000 néptanító is, — a szám tehát elég tekintélyes, — a ki fel van véve az állami nyugdíjintézetbe. Hát én azt hiszem, hogy ennek az aggodalomnak nincs semmi alapja, mert hiszen azoknak a szegény néptanítóknak nem vasúti kedvezményre van szükségük, hanem igenis szükségük van első sorban ós mindenekfelett állásukhoz illő, tisztességes fizetésre. De még ha ilyen igénynyel fellépnének is és ha ez az igény kielégíttetnék is, én a magam részéről ezt sem tartanám valami nagy szerencsétlenségnek és veszedelemnek. Mert hiszen mi lenne ennek a következménye? Az, hogy az az egyszerű falusi tanító, a ki ma legfeljebb a szomszéd városba látogat el hébe-hóba bevásárlás végett, megengedné magának azt az ő körülményei között hallatlan fényűzést és pazarlást, hogy életében egyszer feljönne a fővárosba is és nem tudom, talán néha, nagy ritkán, nagyobb utazásokat is tenne. Ilyen módon természetesen olyan utasokra tenne szert az állam, a kiktől ma az államvasutak egy krajczárt sem kapnak.