Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-84
138 8i. országos ülés 1902 április 5-én, szombaton. A másik, mire a t. miniszter urat kérni akarom, az, hogy be van nyújtva a törvényjavaslat a szabad hajózás szubvenczionálásáról. A lapokból olvassuk, hogy vissza is vonatnék. Tényleg nincs visszavonva. A javaslatnak méltó sorsa csakugyan az lenne, az lenne leghelyesebb., ha visszavonatnék, mert rossz. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloläalon.) A t. miniszter ur előde ez ügyben ankétet hivott össze, a t. előadó ur elnöklete alatt meg is tartottuk; pár napon át tanácskoztunk és a vége az volt, hogy mindazt, a mit az ankét jónak, a törvénybe beveendőnek talált, az utolsó pontig kizárták a törvényjavaslatból. Nem kért az az ankét túlságosan sokat; csak azt mondta, hogy olyan törvény készíttessék, a mely a szubvenczionálásra nézve legalább odáig megy, a meddig az osztrák, hogy az osztrákok előnyben ne legyenek. Az uj törvényjavaslat azonban megint csak rossz, roszszabb az osztráknál, rosszabb az elődénél. És mégis mig előzőleg e czélra 180.000 korona volt felvéve, most itt 500.000 korona van előirányozva a tengeri hajók segélyezésére. A hajók száma alig emelkedett valamivel, a szubvenczióra előirányzott összeg mégis 2 1 / 2-szeresre emelkedett. Félünk ettől azért, mert keressük, hogy ez a 300.000 korona mire van előirányozva, és nagyon tartunk attól, hogy ezt az óriási összeget a magazani, mogadori, casa blancai stb. utakra forditják és az egészet maga az »Adria« fogja fölemészteni. Egy szóval nagyon kérem a t. miniszter urat, hogy ez egyszer feleljen a hirlapok közleményeire, a melyek az ő tudta nélkül jelentek meg. Jobb lesz visszavonni a törvényjavaslatot. De ha erre nem volna hajlandó, akkor ne tartogassa sokáig a bizottságoknál, hanem tárgyaltassa le, aztán a bölcsesége által sugalt javaslatokkal, korrigálásokkal legalább igyekezzék enyhíteni ennek a törvényjavaslatnak intézkedésein. Itt még felemlítem, — hiszen nem a t. miniszter ur állította össze a költségvetést, — hogy 500.000 korona, ötvenezer koronával több, mint azelőtt — van felvéve a szuezi csatorna illetékeinek fedezésére. Az indokolás azt mondja, hogy Transzválban valószínűleg rövid idő múlva megszűnik a háború, akkor a forgalom a szuezi csatornán sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt. Ez kívánatos és helyes volna, de mondja meg a t. miniszter ur, tettek-e egyetlen lépést arra nézve, hogy a transzváli kereskedelemből valamit Magyarország számára megmentsünk ? És tudjuk, ha ott a háborúnak vége lesz, óriási építkezések fognak történni, óriási forgalom fog kifejlődni. Az építkezésekre nézve norvég fa nem juthat el oly könnyen, mint Eiume révén a magyar fanemüek; azonban eddig egyetlenegy lépést nem tettek ez irányban. Egy uri embernek, aki foglalkozik ezen dolgokkal és hozzám jött kérdezni, hogy mikép lehetne segíteni ezen a bajon, annak a fiatal embernek, a kinek óriási világlátottsága, igazi kereskedői felfogása van és beszél angol, spanyol és franczia nyelven, azt mondtam, hogy menjen a kereskedelemügyi minisztériumba, kérjen ott tanácsot. Rosszabb helyre nem küldhettem volna. Szóval ez az 50.000 koronával való emelkedése a szuezi illetékeknek csak porhintés, mert a mint az indokolás mondja, a transzváli háború befejezésével reméli Szuezon keresztül a magyar kereskedelem emelkedését. Ebből egy betű sem áll, mert a kereskedelemügyi kormány részéről ez iránt semmi lépés sem tétetett. Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : T. ház! A szabad hajózás segélyezésére a költségvetésben 500.000 K. van felvéve. Ez az összeg abban a feltevésben vétetett fel, hogy a szabad hajózásról szóló törvényjavaslat addig, mig a költségvetés törvénynyé válik, meg is lesz alkotva, és igy az a többlet erre a czélra van szánva. Miután azonban ez a törvényjavaslat még keresztül nem ment, arra kérném a t. házat, méltóztassék ezt az összeget megszavazni azzal a feltétellel, hogy a költségvetési törvényben intézkedés történjék arra nézve, hogy abban az esetben, ha ez a törvény addig meg nem alkottatik, aránylag használtassák fel csak ez az összeg. Éz nem példanélküli, a múlt alkalommal is előfordult és azt hiszem, hogy magában a költségvetési törvényben erről külön lehet gondoskodni. A mi magát a szabad hajózást illeti, én a magam részéről a törvényjavaslatot fentartom, de jelzem már most, hogy a bizottságban magam fogok lényegesebb módosításokat proponálni. (Helyeslés.) Azt gondolom, hogy visszavonás nem szükséges, a módosítás megtörténhetik a bizottságban, mert hiszen egyre megy, akár visszavonom és ugy módosítom, ^akár a módosítást a bizottságban teszem meg. Én igyekezni fogok, hogy ez a javaslat mielőbb tárgyaltassék és akkor lesz ideje, hogy ezzel foglalkozzunk. A mi a szuezi csatornára vonatkozó magasabb összeget illeti, azt hiszem, hogy ez nem porhintés, mert hiszen másra, mint a szuezi csatorna czéljaira fel nem használható. Az indokolásban felhozatik az a körülmény, hogy nem lehetséges, hogy Magyarország a transzváli közgazdasági mozgalomban valamikép particzipáljon. Erre nézve én leszek az első, ha valami alkalom kínálkozni fog, hogy ezen igyekezetet elősegítsem. Előttem még oly kezdeményezés nincs, de meg fogom próbálni, ha ez irányban valamit kezdeményezni lehet. (Helyeslés.) Elnök: A tétel meg nem támadtatván, kimondom, hogy az elfogadtatik. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa): Az 1895. évi XXXIV. t.-cz. alapján a tengeri hajók építésének segélyezésére 5000 K. Elnök: Megszavaz tátik. Nyegre László jegyző (olvassa): Az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság miniszteri biztosának dijazására 8000 K. Elnök: Megszavaztatik.
