Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-84
130 81. országos ülés 1902 zott és megjavult közgazdasági viszonyok és az alföldi magyar nép lelkében élő életrevaló tulajdonságok következtében okvetlenül be kell következniük. Én tehát, a mikor a tételt elfogadom, a legmelegebben felhívom a t. kormány figyelmét a duna-tiszaközi csatorna mielőbbi létesítésére. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Szónokot számosan üdvözlik.) Illyés Bálint jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselőtársam beszédében igen sok érdekes és megszívlelni való dolgot találok, azonban azokkal az okokkal és következtetésekkel, a melyeket Ő igyekezett egyes nagyfontosságú, nagy horderejű nemzeti, közgazdasági és közlekedési szempontok támogatására mintegy érvekül felhozni, nem érthetek egyet. Először is kezdem beszédének utolsó részénél, a mely a szocziálizmusról szól és melyben felhozta, hogy nagyon veszedelmes dolog, hogy épen a Duna-Tisza között kezd lábra kapni ez az irányzat. A képviselő ur azonban olyan indokokat hozott fel erre, a melyek egyáltalában nem állják meg helyüket. Megvádolta ugyanis a Duna-Tisza közötti magyarságot azzal, hogy az műveltség tekintetében hátra van. Baross János: Gazdasági műveltség tekintetében ! Major Ferencz: Ezt hozta fel egyik indokául annak, hogy ott a szocziálizmus terjed. Hát, bocsánatot kérek, nincsen műveltebb, értelmesebb eleme a magyarságnak, mint ez és épen itt van a baj. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nagyon is tanult, s igen könnyen veszi be azokat a tévtanokat, melyeket a Budapestről oda özönlő nemzetközi elemek hirdetnek és terjesztenek. (Igaz! JJgy van! a baloldalon.) A gyakran megjelenő férczmunkák és nyomtatványok is részben okai a szocziálizmus terjedésének, mert ezek rossz irányba terelik annak a lakosságnak a tudását. (Helyeslés a baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy tovább menjek annak bizonyításába, mennyire tévesen fogja fel előttem szólott t. képviselőtársam Magyarország jövőjét. Hiszen a hidrogratikus viszonyokat, a folyók irányzatát az isteni gondviselés a legnagyobb bölcseséggel ugy rendezte a magyar állam javára, hogy összes vízi utaink ugy folynak össze, hogy Keleti irányban vezetnek, a nélkül, hogy kizárnák a Nyugatot vízi útban. Az az ok, melyet t. képviselőtársam felhoz, hogy Keletre nekünk még ma nincs mit vinnünk, nem a folyók hibája, hanem hibája a kormányzatnak. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) így hazudtolni meg a természetnek kincseit, a mi erőinket és ezt a mi nyomorult közgazdasági politikánknak mintegy indokául felhozni, azt nem engedhetem meg én, a kinek látköröm van és tudom, hogy Magyarországon századokkal ezelőtt a világos fők, — nem én — megmutatták az utat, a melyen április 5-én, szombaton. Magyarországnak fejlődnie kell. Hiszen Magyarország hidrográfiai viszonyai a lehető legkedvezőbbek és Magyarország minden ipari feldolgozásra alkalmas nyersterményekkel bír. Ha kiaknáznék ezeket a természet adta kincseket, akkor keleti kereskedelmünket hatalmasan fejleszteni lehetne. Minthogy ily kedvező a hajózási viszonyunk Kelet felé, kötelességünk volna mindent megtenni, hogy iparunkat fejleszszük és Keleten tért hódítson. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert Magyarország soha sem lesz gazdag abból, hogy Nyugatra nyers terményeket szállít. Sőt ellenkezőleg, épen az a mi nyomorúságunk oka, hogy tisztán csak Nyugatra küldünk nyersterményeket. Főfeladatunk, hogy nyersterményeinket feldolgozó ipart teremtve, czikkeinkkel eláraszszuk a Keletet. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) mert hazánk a Kelet kapuját képezi. Nem gáncsolni kellene tehát a gondviselésnek azt az igazán nagy kegyét, hogy hazánkat ilyen vízi utiránynyal ajándékozta meg, hanem rendkívüli előnynek kell Magyarországra nézve tekintenünk, hogy ilyen hidraulikus viszonyokkal dicsekedhetünk, (Helyeslés balfelöl.) A mi a csatornakérdéseket illeti, e tekintetben szívesen osztozom t. képviselőtársam nézetében, mert a csatornatervek helyes keresztülvitele, folyóink szabályozása és hajózhatóvá tétele nagyon fontos közgazdasági szempontot képez. (Helyeslés balfelöl.) Azonban ne higyje t. képviselőtársam, hogy ezt a kérdést egyetlen csatorna építésével megoldhatjuk. Az a legnagyobb baj, hogy a hajózási viszonyok ma olyanok — mint a legutóbbi kimutatás bizonyítja — hogy a dunai hajózási társaságok és egyesek is, a kik teherszállításra hajókat tartanak fenn, lassankint eladni kénytelenek hajóikat, mert azok nem hozzák be az üzemi költségeket. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ennek az az oka, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hogy Magyarország közgazdasági fejlődése erőltetett, rossz irányba lett terelve. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Oka ennek a viczinalizmus túltengése, a mely nem vette figyelembe a folyókban rejlő természeti kincseket, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) s a melynél fogva a helyett, hogy folyóink szabályozása, s csatornák építése által a közlekedési utakat olcsókká tették volna, a magyar közgazdaságot jellemző politika folytatásával — a mely mindig az állam bőrére spekulál és az állam pénzéből akar meggazdagodni — vizi utaink fejlesztését teljesen abbanhagyták, a viczinális építkezések pedig valósággal elsorvasztották a nemzet életerejét. Hiszen mindnyájunk előtt ismeretesek a viczinális építkezések körül nemcsak a Torontál megyében, hanem más megyékben is előfordult visszaélések, a melyek tisztán az állam kizsákmányolására irányultak, s a melyek mellett a községek tönkrementek, nem a közlekedésügyi politika, hanem egyesek meggazdagodási vágyának a kedvéért.
