Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-84
121 84. országos ülés 1902 gyár népet sanyargatják, és épen a legszegényebb népet adóztatják meg jogtalanul. A mikor Hill a 40-es években a pennyportót behozta, egyszerre óriási fejlődésnek indult a posta intézménye, emelkedett a forgalom épen az olcsóság következtében, mert az angolok és amerikaiak ismerik azt az elvet: nagy forgalom, kis haszon. Nálunk azonban, ugy látszik, hogy jobban szeretnek száz után kapni 25%-ot, mint ezer után 20 0 ; 0-ot. Amerikában, t. miniszter ur, az utolsó esztendőkben 47 millió koronát fizettek rá a postára; ennyi volt a deficzit. Mert ott kulturális intézmény a posta, és nem akarnak belőle hasznot húzni. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) De nálunk a posta gseft. Madarász József: Üzlet! Nessi Pál: Hogy mennyire üzlet nálunk a posta, azt legjobban bizonyítja, ha összehasonlítjuk az osztrák viszonyokat a mieinkkel. Ausztriában az utolsó tiz év alatt 363 millió frt bruttó bevételből a tiszta haszon 32,850.000 frt volt. Nálunk az utolsó tiz év alatt .150 millió frt bruttó bevételből 41,268.000 frt volt a tiszta haszon, vagyis 113 millió írttal kisebb bevételből majdnem 9 millival több hasznot produkáltunk. Nem is csoda ez, a mikor nálunk az az eljárás, hogy nem átalljuk megadóztatni a legszegényebb néposztályt, és ugy kihasználjuk az emberanyagot, mint sehol másutt. A mozgó-postán 17—18 óráig vannak befogva a fehér rabszolgák, a kiknek fizetése oly nyomorúságos, hogy igazán szégyen. Remélem, bár tegnap óta megrendült bizalmam a t. miniszter úrban, — mert nem hittem volna, hogy akkor, a mikor semmi egyebet nem kívánunk, mint azt, hogy megtudjuk, hogy a mi pénzünk mily czélokra fordíttatott, magtagadja határozati javaslatom elfogadását, holott csak azt kívántam megtudni, a mit minden állampolgárnak, leginkább az ellenőrzésre hivatott képviselőháznak tudnia kell — mondom, remélem, bár nagyon megrendült bizalmam, hogy mégis kegyes lesz megszívlelni ezeket a dolgokat és első sorban gondoskodni fog uj magyar postatörvényről, másodszor t. elődjének ezt az igazán káros és semmivel sem indokolt rendeletét vissza fogja vonni, és gondoskodni fog a szegény postai tisztviselők nyomorult anyagi helyzetének javításáról. A tételt nem fogadom el. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Illyés Bálint jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugy a magánembernek, mint a kereskedelemnek fontos érdeke, hogy a levelek és csomagok mentől gyorsabban és mentől olcsóbban érkezzenek rendeltetési helyükre. Elismerem, hogy ebben a tekintetben haladás mutatkozik, de még sok kifogásolni való is van e téren. A postánál ugyanis az a gyakorlat van, hogy bizonyos városokba, bár azok több oldalról hozzáférhetők a április 5-én, szombaton. vasúti közlekedés során, és több vonallal vannak összekötve, mégis csak bizonyos meghatározott vonalakon irányittatnak a levelek és csomagok. Hogy ezt példával illusztráljam, a ma délután Beregszászra feladott csomag csak harmadnap reggel kézbesittetik. Ennek oka az, hogy a csomagot csak a másnap reggel 7 órakor induló vonaton küldik, a mely délután 4 órakor érkezik, 6 óráig el van foglalva a posta a csomagok, levelek, pénzesutalványok beiktatásával és a lcvélhordóknak való kiadásával, közben hét órakor a postát lezárják, a levélhordók működési ideje letelik és igy harmadnap reggel kézbesitik. Ez megtörténik nemcsak az r egyszerű, hanem az expressz csomagokkal is. Én több izben küldtem Beregszászra ilyen expressz - csomagot és az az eset állt elő, hogy megérkezett a csomag, de nem érkezett meg a szállítólevél és ezért nem volt kézbesíthető, vagy megfordítva, előbb érkezett meg a szállítólevél és később a csomag. A mi itt megtörténik, az megtörténik más helyeken is. Pedig ezen könnyen lehetne segíteni. Ha a ma délután feladott csomag este küldetik, mikor este 9 órakor Debreczennek megy egy vonat, a csomag már másnap délben kézbesíthető volna, míg igy, ha csak másnap reggel küldik el, csak harmadnap reggel kézbesitik. Itt csak egyszerű intézkedésre volna szükség és mindenesetre a forgalom és a kereskedelem érdekeit nagyban előmozdítanék. Kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, legyen szíves e tekintetben a czélnak megfelelően intézkedni. Még egy körülményt vagyok bátor szíves figyelmébe ajánlani. Itt Budapesten a főpostán központi szolgálatban levő levélhordók havonkint ötnegyed pótdijat kapnak, vagyis évenkint 60 frtot, a külszolgálatban levők pedig októberben egyszerre kapnak 40 frtot, tehát 20 írttal kevesebbet, mint amazok. Én ebben az aránytalanságban igazságtalanságot látok, mert a külszolgálatban levő levélhordók úgyis nagyon igénybe vannak véve, felelőségteljes és fáradságos munkát végeznek, és én igen kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, legyen szíves egyöntetű eljárás czéljáből ugy intézkedni, hogy a külszolgálatban levő levélhordóknak ugyanazon pótlék adassék meg, a mi a központi szolgálatban levőknek van, vagyis 60 frt. Hogy ez havonkint lesz-e kiszolgáltatandó, vagy pedig egyszerre, ez a helyzeten változtatni nem fog. Kérem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy ezeket, a mennyiben lehetséges, megvalósítani szíveskedjék. Elnök: Rátkay László! Rátkay László: Egy pillanatra veszem igénybe a t. ház türelmét, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét a posta kérdésében, mint üzletben, az állam által elkövetett visszaélésekre felhívjam. Visszaélésnek tartom, hogy a kereskedelemügyi minisztérium rövid időközökben és legutóbb majdnem félévről-félévre változtatja a postabélyegeknek külső for-
