Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-78
78. országos ülés 1902 márczius 21-én, pénteken. A posta, távírda és távbeszélő kiadásai lehető takarékossággal és azon határ szem előtt tartásával állapíttattak meg ... (Kálijuk! Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Csörgheö Gyula előadó: .... a mely határ megtartását a mindennapi forgalom lebonyolítása és az intézmény természetszerű fejlesztése megköveteli. A postára nézve vagyok bátor felemlíteni, (Halljuk! Halljuk!) hogy azon hiány orvoslása, hogy a felelőséggel terhes állások szolgálata jelentékeny részben dijnokokkal láttatik el, aránylag csak kis mérvben fog megtörténhetni, noha még jelenleg is 1309 felelőségterhes állás láttatik el dijnokokkal; továbbá a postahivatallal el nem látott községek e részbeni igényeinek kielégítése csak kis részben lesz eszközölhető, noha a magyar korona országainak területén levő összesen 19.559 község közül 13.930 postaberendezéssel egyáltalában nem bír. A m. kir. államvasutaknál, noha jelentékeny forgalmi teljesitményemelés vétetett kilátásba, igy nevezetesen 2,200.000 fizető vonat-kilométertöbblet, és noha köztudomású dolog, hogy a személyzet túlságos igénybevétele és az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége miatt folyton és folyton panaszok merülnek fel, a személyszaporitás mégis csak a forgalom biztossága, a pihenési és az előléptetési viszonyok mérsékelt javítása érdekében volt megállapítható. És igy bátor vagyok felemlíteni, hogy az összes személyszajioritás az államvasutaknál csakis 1035 munkaerőre terjed ki, a melyek közül 36 az üzletvezetőségre, 999 pedig a külszolgálatra esik. Az üzemi kiadások megállapításánál szintén csak a forgalom akadálytalan lebonyolítása és a közlekedés biztosítása szempontjából elengedhetetlen szükségletek és igények nyertek kielégítést. Felemlítem azonban, hogy az 1897 : XXX. t.-cz. értelmében az államvasutaknál eszközlendő beruházásokra ez évben is jelentékeny összeg van előirányozva, nevezetesen 28,200.000 korona. Mindezek daczára a felmerült szükségletekkel szemben a lehető és szigorú takarékosság érvényesítése és az igények kielégítésének lehető korlátozása az államháztartás egyensúlyának fentartása érdekében indokoltnak tekinthető, ha számbavétetik, hogy a kereskedelmi tárcza költségvetése milyen fontos tényező az államháztartás mérlegében, és milyen nagy befolyást gyakorol az állam pénzügyi helyzetének alakulására. E részben bátor vagyok a t. képviselőház kegyes figyelmét a következőkre felkérni. (Halljuk! Halljuk!) Az egész államháztartás rendes kiadásai kitesznek kereken 992 millió koronát; a kereskedelmi tárcza rendes kiadásai, ideértve a tárcza nyugdíj szükségletét és terhelő kölcsöneit is, öszszesenés kereken kitesznek 197 1 / 2 millió koronát, vagyis a kereskedelmi tárcza rendes kiadásai az összes rendes kiadásoknak mintegy 1 /g részét képezik. Az egész államháztartás beruházásai kitesznek kereken 60 millió koronát, a keresdelmi tárcza beruházásai kitesznek kereken SS 1 ,^ millió koronát, vagyis a kereskedelmi tárcza rendes kiadásai az összes rendes kiadásoknak mintegy 2 /s részét képezik. Az egész államháztartás rendes bevételei kitesznek 1036 millió koronát, a kereskedelmi tárcza rendes bevételei pedig kereken 280 millió koronát, vagyis lényegesen többet, mint negyedrészét az összes államháztartási bevételeknek. Habár a kiadások lehető takarékossággal irányoztattak elő, azért mégis az illető közgazdasági és közszolgálati ágaknak megfelelő színvonalon fentartása és korszerű fejlesztése még a pénzügyi helyzet által vont korlátok között is teljesen biztosítottnak tekinthető, ha számba vétetik, hogy mily jelentékeny összegek állanak rendelkezésre és hogy ezen összegek a költségvetés részletezése szerint megfelelően és czélszerüen szándékoltatnak felhasználtatni. Bátor vagyok felemlíteni, hogy az összes rendes és rendkívüli kiadások kitesznek a központi kiadásoknál 2,997.830 koronát, a közutaknál és az államépitészeti hivatalnál 9,672.410 koronát, az ipari és kereskedelmi érdekek közvetlen előmozdítását szolgáló czimeknél, vagyis az ipari és kereskedelmi szakoktatás, az ij)ari és kereskedelmi czélok, az ipari felügyelet és kazánvizsgálat czimeinél összesen 4,889.040 koronát, a posta, távírda és távbeszélőnél 41,722.360 koronát, a postatakarékpénztárnál 3,359.000 koronát, a hajózásnál, ideértve az aldunai hajózási hatóságot is, 5,499.340 koronát, a magyar királyi államvasutaknál 168,359,860 koronát, a magyar királyi zálogházaknál 520.000 koronát, a mértékhitelesítő és fegyvervizsgálati bizottságnál 68.920 koronát, a magyar királyi központi statisztikai hivatalnál 595.040 koronát, a szabadalmi hivatalnál és szabadalmi tanácsnál 350,930 koronát. Ezek után áttérek a költségvetési előirányzat bevételeinek főbb tételeire. A bevételek előirányzása általánosságban az előző évek tapasztalati adatai és zárszámadási eredményei figyelembevételével teljesen megbízható alapon történt. Az egész tárcza öszszes bevételei kitesznek 279,920.940 koronát. Ezeknek túlnyomó része három fő bevételi tételre oszlik, u. m. az államvasutakéra, a posta-, távírda-, távbeszélő- és postatakarékpénztárakéra, minthogy ezek bevételei összesen 275,759.000 koronára rúgnak. A költségvetés bevételi tételei előirányzásának megbízhatósága tekintetében elégségesnek vélem a bírálatot erre a három főtételre kiterjeszteni: a posta, távírda és távbeszélőnél az 1900. évi zárszámadások szerint a rendes bevételek kitettek 47,210.145 koronát; az 1898., 1899. és 1900. évi zárszámadási eredmények szerint az évi átlagos emelkedés volt 3,650.000 korona; ennek