Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-78
4 78. országos ülés 1902 márczias 21-én, pénteken. osztatni és a napirendre tüzes iránt a ház annak idején fog határozni. Szederkényi Nándor: Azonnal tárgyaljuk! (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Minthogy nagyon terjedelmes a jelentés, és ugy hallom, különvélemény is van beterjesztve a bizottságnak egyik tagja részéről, azt gondolom, tartsuk meg a rendes szabályt, és annak idején tűzzük ki a jelentést tárgyalásra. (Altalános helyeslés.) Elnök: A határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következik a kereskedelemügyi tárcza 1902. évi költségvetésének (írom. 15. 20, 23, 72. 78—80) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólani. Csörgheö Gyula, a pénzügyi bizottság előadója : T. képviselőház! A kereskedelemügyi tárcza 1902. évi költségvetésére nézve általánosságban felemlítendő, hogy a kiadások előirányzásánál az ország pénzügyi helyzete teljes mértékben figyelembe vétetett és hogy az államháztartás egyensúlya fentartásának érdekében a szigorú takarékosság érvényesítésével csak az elodázhatatlan szükségletek vétettek számba. Ehhez képest az 1902. évi költségvetésben, szemben az 1901. évi költségvetéssel, csakis lényegtelen eltérések, illetőleg többkiadások fordulnak elő. A rendes kiadásoknál a kiadási többlet összesen 6,043.444 koronát tesz ki és ehhez képest az 1902-ik évi költségvetési előirányzat összes kiadásai az 1901-ik évre megszavazott rendes kiadásoknak csak mintegy 3°/o-ával emelkedtek. Ezen kiadási többletek, főleg az üzemi természettel biró közgazdasági ágaknál, u. m. az államvasutaknál, a posta, távíró és távbeszélőnél és a postatakarékpénztáraknál előforduló kiadási többletek által idéztetnek elő. Ezek kerek számban 5,300.000 koronára rúgnak és az érintett közgazdasági ágak megfelelő fentartása és természetszerű fejlesztése érdekében feltétlenül szükségesek. Ezen kiadási többletekkel szemben azonban lényeges bevételi többletek állanak fenn, a melyek kerek 11 millió koronára rúgnak. Az érintetteken kívül számba vehető kiadási többletek csakis az ipari és kereskedelmi érdekeket közvetetlenül szolgáló czimeknél, u. m. az ipari és kereskedelmi szakoktatásnál, az ipari és kereskedelmi czélok, az ipari felügyelet és kazánvizsgálat czimeinél fordulnak elő. Ezek kereken 529.000 koronára rúgnak, s iparunk és kereskedelmünk mérsékelt fejlesztése érdekében föltétlenül szükséges mérvben vannak megállapítva. (Halljuk! Halljuk !) A rendkívüli kiadásoknál az átmeneti kiadások kiadási többlete összesen 371.550: korona, a melynek túlnyomó része, vagyis 345.920 korona, a magyar-horvát tengerhajózási részvénytársaság szerződésszerű segélyezésére és a szabad tengerhajózást üző kereskedelmi hajók állami segélyezésére van előirányozva. A beruházások, ideértve az államvasutak hálózatán az 1897 : XXX-ik t.-cz. értelmében eszközlendő beruházásokat is, összesen 1,742.500 koronára rúgnak, a mely kiadási többletet épen az érintett beruházási kiadások idézik elő. Az összes rendes és rendkívüli kiadások kiadási többlete összesen 8,157.498 korona. Azt, hogy a költségvetésben az ország pénzügyi helyzetének figyelembevételével az elodázható szükségletek lehetőleg mellőztettek, és az igények lehetőleg leszállittattak, már magában véve általánosságban az a körülmény mutatja, hogy ugy a rendes, mint a rendkívüli kiadási többletek aránylag lényegteleneknek mondhatók. De ezeken felül bátor volnék némely részleteket is felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) A közutaknál az 1890 : I. t.-cz. 23. §-a értelmében létesítendő állami alapra, a törvényhatóságoknak közutaik és hidjaik fentartására az 1902, évben is ugyanazon összeg van előirányozva, mint az 1901. évi költségvetésben, vagyis 1,200.000 korona, habár a törvényhatóságok által e részben támasztott igények számbavételével, továbbá az Ínséges vidékeknek munkával ellátása és végül azon törvényhatóságoknak állami segélyezése érdekében, melyek még a törvényes utadó-maximum kivetése mellett sem képesek törvényhatósági uti-hálózataikat fentartani, annál kevésbbé azokat fejleszteni, óhajtandó lett volna az érintett összegnek felemelése. A közúti beruházásoknál a dunaföldvármáramarosszigeti nagy közút építésére, az építés czélszerü végrehajtása és a forgalom akadálytalan fentartása érdekében kívánatos lett volna a második részletnél felvett 300.000 korona összegnek magasabb összeggel való előirányzása. Az ipari és kereskedelmi szakoktatást illetőleg uj intézetek felállításánál és a már felállított intézetek megfelelő kiegészítésénél és berendezésénél az ország pénzügyi helyzete és az államháztartás érdekei teljes mérvben figyelembe vétettek, melyek meg nem engedik azt, hogy az állam pénzügyi ereje egyszerre nagyobb befektetésekkel terheltessék. Mint uj intézmény csakis a pozsonyi állami fém- és vasipari szakiskola szerepel, mig megfelelő berendezést és kiegészítést igényelnek a budapesti és kassai állami felső ipariskolák, továbbá a technológiai iparmúzeum, valamint a temesvári és iglói fém- és faipari szakiskolák. Az ipari és kereskedelmi czéloknál az ipar fejlesztésére felvett 235.000 korona kiadási többlet távolról sem felel meg a fokozódó szükségletnek, de meg kellett elégedni ezen szerényebb összeggel, alkalmazva a törekvéseket a pénzügyi helyzethez és több évre felosztva az összes iparágak, úgymint: a háziipar, a kisipar, a gyáripar fejlesztésére nézve a költségvetés indokoló jelentésében kifejtett programm szerint elérendő czélok megvalósítását.
